mi a kotta?

Tavaszi zsongás

Zene

Komolyzenei programajánló a 2024/17. hétre

„Csak arra kérlek téged, töltse be a tavasz iránti vágyakozás a zenekar játékát! Leginkább ez volt bennem, amikor 1841 januárjában a szimfóniát írtam. Szeretném, ha a trombita első belépése úgy hangozna, mintha egy hegy tetejéről hívná ébredésre a természetet. A bevezető legyen olyan, mint a zöldellő világ, a levegőben a pillangók, keljen minden életre az Allegro szakaszban… Ám mindez, hadd je­gyez­zem meg, csak a komponálás befejezése után jutott eszembe.” Így írt Robert Schumann karmester barátjának, Wilhelm Taubertnek. Az 1. (Tavaszi) szimfóniát maga Felix Mendelssohn mutatta be Lipcsében, nagy sikerrel, ami rögtön más polcra helyezte az addig csak zongoraműveiről és dalairól ismert német zeneszerzőt.

A darab elhangzik a Budapesti Fesztiválzenekar három hangversenyén is, amelyen az észt sztárkarmester Paavo Järvi honfitársa, Erkki-Sven Tüür nyitányszerűségét is dirigálja, s végül Sibelius hősies V. szimfóniájával búcsúzik (Müpa, április 26. és 29., háromnegyed nyolc; április 27., fél négy). Ezen a pénteken a saját Beethoven-értelmezéséről ismert Takács-Nagy Gábor vezeti a MÁV Szimfonikus Zenekart. De nemcsak a bécsi mester II. szimfóniája kerül műsorra, hanem Prokofjev III. zongoraversenye is egy fiatal moszkvai szólista, Alekszander Malofejev előadásában (Zeneakadémia, április 26., hét óra).

A Kocsis Zoltán fémjelezte generáció bővelkedik a kiváló pianistákban, s jó szívvel közéjük sorolhatjuk a pedagógusként is pótolhatatlan Nagy Pétert, aki Beethoven Waldstein-szonátája mellett Bartók egyetlen Zongoraszonátáját is előadja szólóestjén (Zeneakadémia, Solti Terem, április 27., hét óra). Ezen a hétvégén saját bevallása szerint is „lehetetlen, őrült ugyanakkor rendkívül szórakoztató” vállalkozásra készül a Danubia Zenekar: nemcsak annyiban, hogy egyetlen este három kortárs ősbemutatót ígérnek, de ezek a zenetörténetet kívánják összefoglalni a csontfurulyáktól Madonnáig. Az eredmény: ismerős dallamok farsangi kavalkádja a szerzők saját rendszerébe helyezve, középkori enciklopédia, amelyben a gyomorrontást elűző kotyvalék a szentkép és a pajkos novella között kap helyet. A zenei körkép komponistái Vajda Gergely, Varga Judit és Dargay Marcell (Zeneakadémia, április 27., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.