mi a kotta?

Tavaszi zsongás

Zene

Komolyzenei programajánló a 2024/17. hétre

„Csak arra kérlek téged, töltse be a tavasz iránti vágyakozás a zenekar játékát! Leginkább ez volt bennem, amikor 1841 januárjában a szimfóniát írtam. Szeretném, ha a trombita első belépése úgy hangozna, mintha egy hegy tetejéről hívná ébredésre a természetet. A bevezető legyen olyan, mint a zöldellő világ, a levegőben a pillangók, keljen minden életre az Allegro szakaszban… Ám mindez, hadd je­gyez­zem meg, csak a komponálás befejezése után jutott eszembe.” Így írt Robert Schumann karmester barátjának, Wilhelm Taubertnek. Az 1. (Tavaszi) szimfóniát maga Felix Mendelssohn mutatta be Lipcsében, nagy sikerrel, ami rögtön más polcra helyezte az addig csak zongoraműveiről és dalairól ismert német zeneszerzőt.

A darab elhangzik a Budapesti Fesztiválzenekar három hangversenyén is, amelyen az észt sztárkarmester Paavo Järvi honfitársa, Erkki-Sven Tüür nyitányszerűségét is dirigálja, s végül Sibelius hősies V. szimfóniájával búcsúzik (Müpa, április 26. és 29., háromnegyed nyolc; április 27., fél négy). Ezen a pénteken a saját Beethoven-értelmezéséről ismert Takács-Nagy Gábor vezeti a MÁV Szimfonikus Zenekart. De nemcsak a bécsi mester II. szimfóniája kerül műsorra, hanem Prokofjev III. zongoraversenye is egy fiatal moszkvai szólista, Alekszander Malofejev előadásában (Zeneakadémia, április 26., hét óra).

A Kocsis Zoltán fémjelezte generáció bővelkedik a kiváló pianistákban, s jó szívvel közéjük sorolhatjuk a pedagógusként is pótolhatatlan Nagy Pétert, aki Beethoven Waldstein-szonátája mellett Bartók egyetlen Zongoraszonátáját is előadja szólóestjén (Zeneakadémia, Solti Terem, április 27., hét óra). Ezen a hétvégén saját bevallása szerint is „lehetetlen, őrült ugyanakkor rendkívül szórakoztató” vállalkozásra készül a Danubia Zenekar: nemcsak annyiban, hogy egyetlen este három kortárs ősbemutatót ígérnek, de ezek a zenetörténetet kívánják összefoglalni a csontfurulyáktól Madonnáig. Az eredmény: ismerős dallamok farsangi kavalkádja a szerzők saját rendszerébe helyezve, középkori enciklopédia, amelyben a gyomorrontást elűző kotyvalék a szentkép és a pajkos novella között kap helyet. A zenei körkép komponistái Vajda Gergely, Varga Judit és Dargay Marcell (Zeneakadémia, április 27., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.