mi a kotta?

Tavaszi zsongás

Zene

Komolyzenei programajánló a 2024/17. hétre

„Csak arra kérlek téged, töltse be a tavasz iránti vágyakozás a zenekar játékát! Leginkább ez volt bennem, amikor 1841 januárjában a szimfóniát írtam. Szeretném, ha a trombita első belépése úgy hangozna, mintha egy hegy tetejéről hívná ébredésre a természetet. A bevezető legyen olyan, mint a zöldellő világ, a levegőben a pillangók, keljen minden életre az Allegro szakaszban… Ám mindez, hadd je­gyez­zem meg, csak a komponálás befejezése után jutott eszembe.” Így írt Robert Schumann karmester barátjának, Wilhelm Taubertnek. Az 1. (Tavaszi) szimfóniát maga Felix Mendelssohn mutatta be Lipcsében, nagy sikerrel, ami rögtön más polcra helyezte az addig csak zongoraműveiről és dalairól ismert német zeneszerzőt.

A darab elhangzik a Budapesti Fesztiválzenekar három hangversenyén is, amelyen az észt sztárkarmester Paavo Järvi honfitársa, Erkki-Sven Tüür nyitányszerűségét is dirigálja, s végül Sibelius hősies V. szimfóniájával búcsúzik (Müpa, április 26. és 29., háromnegyed nyolc; április 27., fél négy). Ezen a pénteken a saját Beethoven-értelmezéséről ismert Takács-Nagy Gábor vezeti a MÁV Szimfonikus Zenekart. De nemcsak a bécsi mester II. szimfóniája kerül műsorra, hanem Prokofjev III. zongoraversenye is egy fiatal moszkvai szólista, Alekszander Malofejev előadásában (Zeneakadémia, április 26., hét óra).

A Kocsis Zoltán fémjelezte generáció bővelkedik a kiváló pianistákban, s jó szívvel közéjük sorolhatjuk a pedagógusként is pótolhatatlan Nagy Pétert, aki Beethoven Waldstein-szonátája mellett Bartók egyetlen Zongoraszonátáját is előadja szólóestjén (Zeneakadémia, Solti Terem, április 27., hét óra). Ezen a hétvégén saját bevallása szerint is „lehetetlen, őrült ugyanakkor rendkívül szórakoztató” vállalkozásra készül a Danubia Zenekar: nemcsak annyiban, hogy egyetlen este három kortárs ősbemutatót ígérnek, de ezek a zenetörténetet kívánják összefoglalni a csontfurulyáktól Madonnáig. Az eredmény: ismerős dallamok farsangi kavalkádja a szerzők saját rendszerébe helyezve, középkori enciklopédia, amelyben a gyomorrontást elűző kotyvalék a szentkép és a pajkos novella között kap helyet. A zenei körkép komponistái Vajda Gergely, Varga Judit és Dargay Marcell (Zeneakadémia, április 27., fél nyolc).

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.