Ilyenek lesznek a Ludovika új épületei, Mészáros Lőrinc cége a kivitelező

Belpol

Kollégiummal, üveghíddal, exkluzív kerttel bővül a Ludovika Campus. A kivitelező Mészáros Lőrinc cége lesz, amelynek Tiborcz üzlettársával kellett versenyeznie a feladatért.

Katasztrófavédelmi intézet kerül az Orczy-kert sarkába, a VIII. kerületi Illés utca és Korányi Sándor utca sarkára, aminek az alapkövét Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója és Deli Gergely, az NKE rektora tette le április 23-án.

De a józsefvárosi egyetemi kampusz terjeszkedése nem emiatt, hanem azért került bele a hírekbe április második felében, mert az Orczy-park mögötti részen, a Diószegi utcában és környékén önkormányzati ingatlanokat sajátít ki a kormány. Fontos megjegyezni, hogy a katasztrófavédelmi intézet nem ezeket az „einstandolt” telkeken épül, hanem egy olyan területen, ahol korábban leharcolt irodaépület állt. Ezt tavaly nyáron pillanatok alatt elbontották.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Speciális Képzési Központjáról 2016-ban született kormánydöntés, a terveket pedig a közbeszerzést 2018-ban elnyerő Óbuda Építész Stúdió Kft. nyerte el. A cég annak az Óbuda Groupnak a tagja, amely a Liget Projekt épületeinek és még számos kormányzati beruházásnak a tervezői és mérnöki feladatait végezhette el állami milliárdokból. Ahogy az Átlátszó már megírta, többek között az MVM Csoport adatközpontjának keservesen lassan haladó építésében is részt vesznek.

De nem érdektelen a generálkivitelező cég sem: a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Építőipari Zrt. Először ugyancsak az Átlátszó írta meg, hogy egyelőre nettó 33,78 milliárd forintról szól a történet, aztán meglátjuk majd, hol lesz a vége. Ez a Mészáros-cég dolgozott – a Tiborcz-üzlettárs Paár Attilához tartozó Magyar Építő Zrt.-vel együtt – új Néprajzi Múzeumon is, amelynek költsége végül 26 milliárdról 40 milliárdra emelkedett. (Paár cége volt a másik, amely az NKE-épület 2023 októberében kiírt tenderén indult, de csak 1,65 milliárddal többért tudta volna vállalni a munkát.)

 
A Ludovika Campus bővülése látványterveken: a kert belsejéből nézve
 

Üveghíd, luxuskert, tájseb

A hamarosan megépülő katasztrófavédelmi intézet a Ludovika Campus beruházás utolsó eleme. Ezzel egy hét épületből álló, 25 ezer négyzetméter alapterületű ingatlan jön létre, amely a rektor szerint „nélkülözhetetlen lesz a tanárképzés megkezdése során, annak infrastrukturális alapját adja majd”.

Egészen pontosan a rendészeti szakembereket képző katasztrófavédelmi intézet (KVI) és nemzetbiztonsági intézet (NBI) oktatási helyei, egy kollégium, gyakorló tűzoltó őrs és az Orczy-kert üzemeltetése kerül majd ide.

„Az épületegyüttes Európában egyedülálló módon az oktatási feladatokhoz szükséges tantermek és adminisztrációs irodai funkciók mellett szakkabinetekkel, működő tűzoltósággal, pszichikai gyakorlópályával, tűzvédelmi laboratóriummal, 200 fős kollégiummal és sportkomplexummal is rendelkezni fog” – részletezte a rektor.

De kiderült, hogy a valóban kellemes és rendezett Orczy-kert egy hétezer (!) négyzetméteres „exclusive kerttel” is bővül, cserjékkel, virágokkal, díszmedencével és egy szoborral. Micsoda kontraszt ahhoz képest, hogy az NKE közleménye nemrégiben tájsebként beszélt a többnyire szegények által lakott Diószegi utcáról!

 
Madártávlatból: a kép bal sarkában látható épületek elkészülésére várunk
 

A tervek szerint újjáépítik azt a kétszáz éve elbontott kútházat is, amit 1798-ban építettek meg, de aztán 1830-ban elbontottak. Ide kerül a Magyar Természettudományi Múzeum udvarán található Illés-kút, valamint a budai Várban a Szentháromság téren lévő falikút másolata. Azt is tudjuk már, hogy a Magyar Természettudományi Múzeumnak költöznie kell a Ludovika térről, ha nem is Debrecenbe, hanem a főváros más pontjára.

Nem kellemes hír a környéken lakóknak, hogy az építkezés maximum két évig tart, de könnyen lehet, hogy Mészáros Lőrinc cége kap haladékot a befejezésre.

A látványtervek szerint megújulhat a Korányi–Illés-sarok is, amelyen jelenleg annyi a folt és a kátyú, mint égen a csillag. Az is látszik, hogy a Ludovika új épületeit üveghíd köti majd össze.

 
A Füvészkert sarok felől nézve 

A Ludovika fejlesztése valószínűleg hozzájárul majd az Orczy-negyed, és tágabban Józsefváros dzsentrifikációjához. Az éjjel bezárt, rendezett parknak a helyiek örülnek, de a hetekben nagy ijedtséget okozott az egyetem további terjeszkedése. Erről múlt heti nagy cikkünkben számoltunk be: sem az egyetem, sem a kormány nem tájékoztatta arról a józsefvárosi önkormányzatot, hogy elvesznek 10 telket, a lakókat pedig rövid határidőn belül el kell helyezniük. A kisajátítási törvényjavaslat ellen sokan tüntettek április 17-én. Az biztos, hogy a kampány következő másfél hónapjában Sára Botond fideszes polgármesterjelölt egyik ígérete az lesz, hogy ők azok, akik fejlesztéseket tudnak ígérni. Csak az a kár, hogy közben az önkormányzat ígéretes rehabilitációs és lakásépítő programját, a Dió2030 koncepciót is szétbarmolták vele.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

A kék ég felettünk

Jobb hangversenyt elképzelni sem tudtunk volna Kurtág György 100. születésnapján: a koncert nemcsak muzsikusokat, hanem mindenféle jelességeket és a széles közönséget is a Müpába vonzotta, megközelíthetővé tette Kurtág György életművét, miközben miniatűröket és nagyobb műveket, a pianínótól a nagyzenekarig mindent felsorakoztatott. Meg egy világsztárt.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.