Visszhang: könyvmelléklet

Magyar Katalin: Jeripusz

Visszhang

„A magyar népmesék és Tolkien világának találkozása” – olvasható a tömör meghatározás az új kiadás borítóján.

Ez nem alcím, nem is kritikai szemelvény, de minden további definiálási próbálkozást feleslegessé tesz. Magyar Katalin ifjúsági regénye a nyolcvanas évek végén jelent meg először, egy szerencsétlen döntés nyomán a tiniregényeket magába foglaló, legendás Pöttyös könyvek egyikeként, ahová sehogyan sem illett. A fantasy és a meseregény ötvözetének tekinthető történet Balambérról szól, a bátor és szerelmes legkisebb fiúról, aki elindul az egykor idilli Kosánc falujából, amelyben immár az erőszak az úr, és kész megütközni a gonosszal, hogy visszaszerezze a közösségük legszebb lányát, a sugárzó, de gőgös Virág Esztert. Hegyen-völgyön átvezető útja során sétáló bokorral, beszélő kutyával és kővé vált városlakókkal is találkozik, az pedig, hogy kiféle-miféle a címszereplő főgonosz, mindenképpen furcsa meglepetés lesz. Ha van a könyvnek hibája, az az, hogy a szerző túl sok mesebeli toposzt és fordulatot próbál beleszuszakolni ebbe a kétszáz oldalba. Az illusztrációk a kifestőkről, színezőkről ismert Nemes Anita munkái. A könyv olvasmányos és humoros stílusa a 7 és 13 éves kor közötti nagygyerekeknek, kiskamaszoknak fog leginkább tetszeni, akik később Tolkien, Ken Follett vagy George R. R. Martin fantasyjaiban ráismerhetnek a Jeripusz elemeire. Ha nem is válik klasszikussá, ideje volt, hogy Magyar Katalin könyve a maga műfajában a megfelelő helyre kerüljön.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.