Várost álmodik

Sokkal több van ebben a városban, üzeni a budapestieknek Vitézy Dávid, akinek alig van olyan ígérete, amelynek ne örülnénk. Ezek azonban inkább a közlekedési szakemberből lett politikus képzelőerejéről, mintsem egy városvezetés valódi lehetőségeiről tanúskodnak.

Január végén hivatalosan még be sem jelentette indulását, a Medián azonban már 23 százalékra mérte a népszerűségét, s ez a mutató azóta nőtt. A főpolgármesterségért függetlenként, de az LMP támogatásával is induló Vitézy Dávid a június 9-i önkormányzati választáson a sötét ló lehet, igaz, máig sokan kételkednek abban, hogy nem fideszes küldetést teljesít. A minap közzétett 101 pontos programjából egy modern, összetartó és kreatív nagyváros képe sejlik fel, amelyben egyformán megfér a macskamenhelyek gyarapítása és egy Szomszédok-lakásmúzeum, a fő csapásirány azonban a közösségi közlekedés fejlesztése. Két fő riválisa, Karácsony Gergely főpolgármester és Szentkirályi Alexandra (Fidesz–KDNP) programja közel sem ilyen részletes. Előbbi stabil ellenzéki identitást, országon belüli városi köztársaságot ígér, utóbbi pedig lényegében csak annyit, hogy ő nem Gyurcsány Ferenc embere.

Hogy Vitézy Dávid kinek az embere, arra nem ebben a cikkben fogunk válaszolni. Az egykori villamosmániás csodagyerek pályáját csak néhány hívószóval ismertetjük. Tizenöt évesen üstökösként tűnik fel a BKV-t látványosan kritizáló Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesületben (VEKE), és már ezekben az években privilegizált családi háttere miatt támadják (anyja Hankiss Ágnes, a Fővárosi Közgyűlés Fidesz-frakciójának korábbi tagja, EP-képviselő, a családfa oldalsó ágán a nem vérrokon Orbán Viktort is megtaláljuk). Ennek is köszön­hető, hogy 25 évesen, Tarlós István főpolgármestersége idején a BKK vezérigazgatója lesz. A központ vállaltan a Transport for London mintájára jön létre, éltetői szerint hatékonyabb, versenyképesebb, ám kritikusai a költséges volta miatt bírálják. S bár a BKK urától, Vitézytől egykori harcostársai közül sokan elfordulnak és vezetői képességeit megkérdő­jelezik, a közlekedésszervezés van annyira bonyolult és mindennapokra ható téma, hogy mindenkinek más a véleménye róla. Talán ennek is köszönhető, hogy Vitézy pártok felett lebegő, független szakértői imázsa két évtized alatt sem kopott el. Az, hogy 2014-ben Tarlós István végül elbocsátotta a BKK éléről, csak erősítette ezt a képet. Nem tudjuk, pontosan miért került erre sor – a menesztését arra szokták fogni, hogy az akkori fideszes főpolgármester az aszfalt híve volt a zöldfejlesztések ellenében –, de pár évvel később szintén furcsán kellett távoznia egy másik szervezet éléről. Vitézy előbb az akkori Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, majd onnan a Közlekedési Múzeum vezetőjeként folytathatta, közben szívesen tört borsot Tarlós orra alá – többek között a Putyin-közeli cég által végrehajtott 3-as metró felújítását bírálta –, aki aztán libsizve, „tütüzve”, diszkógömböt emlegetve küldte el a fenébe egykori beosztottját. 2020-ban létrejött a Budapesti Fejlesztési Központ, amelynek első és végül egyetlen vezetője lett. Vitézynek ekkor egy ún. emberarcú fideszessel, az azóta parkolópályára állított Fürjes Balázzsal kellett együtt dolgoznia. Az „ellen-Városházának” csúfolt intézménynek a Budapestnek szánt EU-s források fölött kellett volna diszponálni – egészen addig, míg Lázár János a legendás piros golyóstollával ki nem húzta az egészet. Nem csoda, hogy Vitézy 2022 májusában otthagyta a kiüresített állami céget.

Hogy a Fidesznek örökre sikerült elvenni Vitézy kedvét a velük való együttműködéstől, arra nem esküdnénk meg a programja alapján. „Ez a program nem arra a szcenárióra készült, hogy örökké Lázár János a közlekedési miniszter” – mentegetőzött a Totalcar podcastjében, hiszen, ahogy látni fogjuk, számos ígérete azon az előfeltételezésen alapul, hogy ő majd ki tud egyezni Orbán Viktorral.