A Magyarországra tervezett vagy már épülő kínai beruházások sok kérdőjelet rajzolnak fel. Az akkugyárak is egy halom problémát vetítenek előre, a selyemúti befektetések körébe tartozó Budapest-Belgrád-vasútvonal pedig egy teljesen más típusú kitettség kockázatára hívja fel a figyelmet. A kettőt a kínai hegemóniára törekvés köti össze.
Nem létező szerbiai magyar beavatkozás amerikai követelésének visszautasításáról beszélt pénteki állami rádiós szózatában Orbán Viktor. Az 1999-es jugoszláviai légiháború során nem volt tervbe véve szárazföldi művelet, nem volt mit megakadályozni. Orbán Háry János-i „visszaemlékezése” egy bő másfél éve kezdődött önfényezés második része.
Az orosz állami vállalat már nincs abban a helyzetben, mint a háború előtti években: a cég majdnem teljes piaczárással szembesül Európában.
Az Ukrajnának ma nyújtott segítség nemcsak befektetés a Nyugat biztonsági jövőjébe, de a majdani újraépítés a fél világgazdaságot megmozdító konjunktúrát is ígér.
„Európa hozzáállása Oroszországhoz a biztonsági párbeszédben konstruktívabbá válik, amikor az orosz hadsereg megközelíti az Ukrajnával határos keleti EU-államokat” – jósolta nemrég Konsztantyin Gavrilov, a bécsi állandó fegyverzetkorlátozási (!) tárgyalások egyik vezető orosz diplomatája.
Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.
