„Októberben, sőt, már most küldjük ki a nyugdíjasoknak a magas áfa miatti utalványt, vásárlási utalványt” – mondta Kötcsén a miniszterelnök. Ezzel egy probléma mindjárt van, nevezetesen az, hogy úgy tesz, mintha neki semmi köze nem lenne a 2012-ben végrehajtott általános áfaemeléshez, a 25-ről Európa-rekorder 27 százalékra tornászásához, sőt, ott sem lett volna. A választási kampány korai nyitányában ez a kérdés ismét az érdeklődés homlokterébe kerül azzal, hogy a Tisza Párt nagyarányú áfavágásra tett ígéretet. Az egészséges élelmiszereket és a tűzifát terhelő áfakulcsot 27-ről 5 százalékra csökkentenék, a gyógyszereket áfamentessé tennék. Ennek számláját e helyütt lehetetlenség pontosabban forintosítani (az ördög a részletekben rejlik a termékkörök precíz megrajzolásakor), az összes, élelmiszerre szánt pénz kétharmadából 27 százalékos áfájú terméket vásárolunk.
Az azonban bizonyos, hogy ezermilliárdos nagyságrendű pénzmozgás indulna el a költségvetéstől – de hová is? A kisemberhez vagy a kereskedőkhöz?
Mindenesetre azt tudjuk, hogy az idei állami költségvetésben 8277 milliárd forint áfát tervezett a kormány. (A valós számot majd meglátjuk, a repülőrajt elmaradása, a 3,4 százalék növekedés helyett talán plusz nulla stagnálás és a visszafogott költések miatt ne készítsünk magunk mellé mérget a fenti összeg teljesüléséért).
Az nem vitás, hogy a túlságosan magas áfa általánosságban kedvezőtlen a belső fogyasztásra, igazságtalan is a kis keresetűekkel szemben. Márpedig a Fidesz gazdaságpolitikájának egyik tartópillére az, hogy a munkát terhelő adókat és járulékokat csökkentsék, a terhet és a bevételt a fogyasztási típusú adókra irányítsák. Annyit azért még érdemes megjegyezni, hogy a jelenlegi, beragadt magas árak első számú felelősei a különféle ár(rés-)stopok. „Az árrésstop bevezetése rövid távon érezhetően csökkentette a kijelölt alapvető élelmiszerek árát. Ezek a termékek a fogyasztói kosár 8,5 százalékát, az élelmiszer-kosár 28,3 százalékát teszik ki. E termékek 10-15 százalékos árcsökkenése éves kivetítésben a fogyasztói árindexet maximum 1–1,2, az élelmiszerárindexet 3–4 százalékponttal csökkentheti. A teljes inflációra gyakorolt hatás viszont csak átmeneti, mert a kiskereskedelmi árak hosszabb távon követik az élelmiszeripari árak alakulását” – olvasható a GKI nyári közleményében.
Egyszer (már) volt Budán kutyavásár bő tíz évvel ezelőtti kezdettel, amelynek során meglehetősen kuszán, résztermékcsoportokban is jelentős áfacsökkentést hatottak végre. Először, 2014-ben az élő, az egész és a félsertés áfáját csökkentették, 2015-ben a szarvasmarha, a juh és a kecske következett, 2016-ban általában a sertéshús, 2017-ben a baromfihús, a nyers és friss tej, valamint a tojás, 2018-ban a hal, illetve a sertés vágási mellékterméke, belsősége és mája, végül 2019-ben az ESL és az UHT tej zárta a sort, és ebben az időszakban vitték le az internet és az új lakások áfáját is. Ennek össznépi emlékezete az, hogy a kereskedők hónapok alatt „lenyelték” az adókülönbözetet. Nos, a korabeli árvizsgálatok árnyalják ezt. A hvg.hu 2022-es kitekintése szerint egy kiló marharostélyos az áfacsökkentés évében 10 forinttal drágult, a következő évben újabb 30-cal, a baromfitermékek ára viszont jelentősen csökkent. A bontott csirke kilója 120, a csirkecombé 133, a csirkeszárnyé 100, a pulykamellfilé 240, a csirkemellfilé pedig 190 forinttal volt olcsóbb akkor, mint egy évvel korábban, sőt, a csirkeszárny és -mell kivételével ezek még 2021-ben is olcsóbbak voltak, mint az áfacsökkentés előtt. A hal 2018-ban tovább drágult az áfacsökkentés ellenére, egy kiló ponty 1930 helyett már 2030 forintba került – igaz, a drágulás ütemét alaposan sikerült visszafogni, egy évvel korábban még csak 1110 forint volt az átlagár. A sertéshúsoknál ideiglenesen csökkent az ár. A karajé 2017-ben tért vissza a 2015 előtti szint fölé, a sertésvirslié 2018-ban, a combé 2020-ban. A tojás drágult az áfacsökkentés évében, átlagosan 37-ről 39 forintra. A tejek ára az áfacsökkentés évében esett, az ESL tejeké egy, az UHT két két évvel utána tért vissza a régi szint fölé. Egy másik akkori írás szerint is a sertéshús esetében 2016 januárjában először csaknem teljes mértékben megjelent a fogyasztóknál az áfacsökkentés hatása, később azonban a felvásárlási árak emelkedése miatt mérséklődött az árcsökkenés.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
