„A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le a kontinensre” – mondta nevezetes fultoni beszédében 1946-ban Winston Churchill. Ez volt a hidegháború kezdetének startpisztolylövése. Most új szembenállás fontos állomása a pénteki helsinki védelmi miniszteri találkozó, amelyen Bulgária, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Magyarország, Szlovákia és Dánia tárcavezetői, valamint Andrius Kubilius, az EU védelmi biztosa, Ukrajna és a NATO képviselői vettek részt. (Az első hírek szerint Magyarországot kihagyták volna a tanácskozásból, de végül ez nem bizonyult igaznak.) A cél az EU keleti szárnyának új védelmi vonala a dróntámadások ellen: fejlett észlelési, nyomon követési és elfogási képességekkel rendelkező „drónfalat” építenek ki. A közelmúltban Lengyelországot érte csapáshullám, legalább 19 drón repült be Belarusz felől, többet a NATO ott állomásozó vadászgépei lőttek le. A múlt héten pedig Norvégia és Dánia polgári repülőterei illetve az ország déli részén fekvő (F-16-osokat és F-35-ösöket állomásoztató) támaszpontja felett jelentek meg „ismeretlen” drónok; Moszkva váltig állítja, hogy semmi köze az incidensekhez.
„Oroszország próbára teszi az EU-t és a NATO-t, válaszunknak határozottnak, egységesnek és azonnalinak kell lennie” - mondta Kubilius. Abban állapodtak meg, hogy a megbeszélésekről „a konkrét intézkedésekre” térnek át, és hogy a tervezett „drónfal” egy szélesebb körű keleti szárnyi megfigyelés része lesz, amely a szárazföldi védelmet és a tengeri biztonságot is magában foglalja. Meg fogják vizsgálni, hogyan lehet átfogó európai uniós iparpolitikai és pénzügyi eszköztárat létrehozni a pajzs megvalósítása érdekében. Kubilius nem közölt részleteket a finanszírozásról, de egy uniós tisztségviselő szerint az uniós állam- és kormányfők várhatóan októberben intenzív megbeszéléseket folytatnak a kérdésről. Korábbi értesülések szerint a pénzügyi háttér a tavaly elfogadott uniós újrafegyverkezési keret (SAFE) 150 milliárd eurós összegéből származnak. A biztos szerint a detektorhálózat kiépítésének kell az első feladatnak lennie, hozzátéve, hogy a megfigyelőrendszereket integrálni kell, és javítani az olyan területeken meglévő képességeket, mint a zavarás és a drónok elfogása.
A drónok szerepe drámaian nőtt meg az Ukrajnát ért letámadás közepette a havi félezertől a több ezerig, amelyhez a védekező ország teljesen felzárkózott, sőt, mostanában már a fronttól távoli szovjet területeken mér csapást elsősorban olajipari infrastruktúrára. A hadszíntéri veszteségek, sebesülések és halálok 70-80 százalékáért becslések szerint már a drónok felelősek. A támadó erők is inkább a kis létszámú gyalogos manővereket részesítik előnyben a drónok árnyékában, mint a hagyományos tömeges tűzérségi-páncélos műveleteket. Ráadásul ezek az eszközök sokkal olcsóbbak, mint a repülőgépek, jelenleg éppen az a probléma, hogy a tömegesen indított drónokkal szemben a dollármilliókba kerülő légvédelmi rakétákkal kénytelenek védekezni. A jelenlegi fejlesztések egyik célja ezek kiváltása más eszközökkel.
(Címlapképünk illusztráció)
