Amikor bekéret és amikor nem: félrehord a külügyi fegyver

Külpol

A Munkács elleni rakétatámadás nem szolgált indokul a külügynek arra, hogy akár csak a legenyhébb nemtetszését is kifejezze a moszkvai birodalmi vezetésnél, noha az elmúlt tíz évben nagyköveti bekéretések garmadájával csuklóztattak budapesti nagyköveteket. Igaz, ezek a tiltakozó lövések a Nyugat mellett főleg csak Ukrajna felé mentek. Még egy magyar futballista „sérelme” is okot szolgáltatott a szőnyeg szélére állításnak.

A hétfői kormányinfón a kancelláriaminiszter elítélte a Kárpátalja elleni múlt heti orosz rakétatámadást, de Gulyás Gergely elmondása szerint még ennek közlését sem tartották fontosnak a moszkvai vezetésnél, az orosz nagykövetet pedig végképp nem rendelték be emiatt a Külügyminisztériumba. Nem mintha Szijjártó Péter külügyminiszter ne kéretne be szívesen különféle indokokkal nagyköveteket a Bem térre – megnéztük hát, hogy kiket és milyen különféle sérelmek miatt hivatott be az elmúlt években.

Tavaly október elején a német nagykövet például nem úszta meg a szőnyeg szélére utasítást, amiért egy beszédében a kormány szerint hazánk szuverenitását megsértve „súlyosan beavatkozott Magyarország belügyeibe”. Julia Gross a német egység napja alkalmából tartott megemlékezésen arról beszélt, hogy a magyar kormány letért a két nép barátságának útjáról, a svéd NATO-csatlakozás késleltetését pedig színjátéknak nevezte. Mindemellett felidézte Orbán Balázs, Orbán Viktor politikai igazgatójának szavait, hogy Magyarország nem védekezne egy orosz támadás esetén, ami Gross szerint az egész NATO-ra nézve felháborító. Ráadásul ezt közös szóbeli tiltakozásban fejtette ki a francia nagykövettel.

Öt éve május 11-én sorállás alakult ki a Bem téri épületben, mert Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország budapesti nagykövetét is berendelte Szijjártó Péter miniszter, amiért az öt ország külügyminiszterei levelet írtak az Európa Tanács főtitkárának, hogy hozzá hasonlóan aggódnak a Magyarországon hozott koronavírus-törvény miatt, amellyel veszélyhelyzetre hivatkozva a kormány rendkívüli jogköröket adott magának.

A svédek egyébként is sűrűn kihúzzák a gyufát a kormánynál, 2019. május 10-én is raportra rendelte nagykövetüket Magyar Levente államtitkár: „a svéd miniszterelnök alaptalan vádaskodásait a leghatározottabban visszautasítjuk” – közölte. Stefan Löfven a parlamentben azt mondta: az Európai Unió demokratikus államok közössége is, olyan országoké, amelyek tisztelik az emberi jogokat, a szólásszabadságot, a jogállamisági elveket, a szabad médiát, a szabad kutatást, és ezek az értékek most néhány tagállamban veszélyben vannak, például Magyarországon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.