Amikor bekéret és amikor nem: félrehord a külügyi fegyver

Külpol

A Munkács elleni rakétatámadás nem szolgált indokul a külügynek arra, hogy akár csak a legenyhébb nemtetszését is kifejezze a moszkvai birodalmi vezetésnél, noha az elmúlt tíz évben nagyköveti bekéretések garmadájával csuklóztattak budapesti nagyköveteket. Igaz, ezek a tiltakozó lövések a Nyugat mellett főleg csak Ukrajna felé mentek. Még egy magyar futballista „sérelme” is okot szolgáltatott a szőnyeg szélére állításnak.

A hétfői kormányinfón a kancelláriaminiszter elítélte a Kárpátalja elleni múlt heti orosz rakétatámadást, de Gulyás Gergely elmondása szerint még ennek közlését sem tartották fontosnak a moszkvai vezetésnél, az orosz nagykövetet pedig végképp nem rendelték be emiatt a Külügyminisztériumba. Nem mintha Szijjártó Péter külügyminiszter ne kéretne be szívesen különféle indokokkal nagyköveteket a Bem térre – megnéztük hát, hogy kiket és milyen különféle sérelmek miatt hivatott be az elmúlt években.

Tavaly október elején a német nagykövet például nem úszta meg a szőnyeg szélére utasítást, amiért egy beszédében a kormány szerint hazánk szuverenitását megsértve „súlyosan beavatkozott Magyarország belügyeibe”. Julia Gross a német egység napja alkalmából tartott megemlékezésen arról beszélt, hogy a magyar kormány letért a két nép barátságának útjáról, a svéd NATO-csatlakozás késleltetését pedig színjátéknak nevezte. Mindemellett felidézte Orbán Balázs, Orbán Viktor politikai igazgatójának szavait, hogy Magyarország nem védekezne egy orosz támadás esetén, ami Gross szerint az egész NATO-ra nézve felháborító. Ráadásul ezt közös szóbeli tiltakozásban fejtette ki a francia nagykövettel.

Öt éve május 11-én sorállás alakult ki a Bem téri épületben, mert Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország budapesti nagykövetét is berendelte Szijjártó Péter miniszter, amiért az öt ország külügyminiszterei levelet írtak az Európa Tanács főtitkárának, hogy hozzá hasonlóan aggódnak a Magyarországon hozott koronavírus-törvény miatt, amellyel veszélyhelyzetre hivatkozva a kormány rendkívüli jogköröket adott magának.

A svédek egyébként is sűrűn kihúzzák a gyufát a kormánynál, 2019. május 10-én is raportra rendelte nagykövetüket Magyar Levente államtitkár: „a svéd miniszterelnök alaptalan vádaskodásait a leghatározottabban visszautasítjuk” – közölte. Stefan Löfven a parlamentben azt mondta: az Európai Unió demokratikus államok közössége is, olyan országoké, amelyek tisztelik az emberi jogokat, a szólásszabadságot, a jogállamisági elveket, a szabad médiát, a szabad kutatást, és ezek az értékek most néhány tagállamban veszélyben vannak, például Magyarországon.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.