Komor felhők Putyin gazdasága felett

Külpol

A háború negyedik évében az agresszor ország gazdasága jelentősen lassul, noha a katonai kiadások változatlanul nagyon magasak. A jövő évi költségvetésben papíron ugyan csökken a hadseregre fordított kiadás aránya, de az adatok négyötöde titkos. Mostanra lényegében kettészakadt az újszovjet birodalom hátországa: kialakult a hadigazdálkodás, ahová ömlik a pénz, a civil ágazatok viszont egyre nagyobb gondokkal küzdenek, súlyosbodik a munkaerőhiány is.

Az Ukrajnát lerohanó putyini birodalom gazdasága mind mutatószámaiban, mind szerkezetében egyre súlyosabb torzulásokat mutat, amelyek egyértelműen cáfolják az ottani és más országok putyinista propagandáját arról, hogy „válságálló” lenne, sőt, a háború finanszírozása gond nélkül folyhat. A Reuters hírügynökség minap ismertette a jövő évi költségvetés védelmi kiadásainak tervezetét. Eszerint ezek csökkennek 2025-höz képest: 2026-ban 13 ezer milliárd rubel (157 milliárd dollár) védelmi kiadást terveznek. Ez több, mint a Reuters által a múlt héten megszerzett előzetes 12,6 ezer milliárd rubel, az idei 13,5 ezer milliárd alatt van, de szükség esetén bármikor növelhetők. Ehhez azonban gyorsan hozzá kell tenni, hogy az előirányzatok 84 százaléka (!) titkos, és a nyilvános adatok megbízhatósága iránt is alapos kétségek támaszthatók. A hírügynökség egyik forrása szerint a tényleges katonai kiadások gyakran magasabbak, más kiadásokon belül rejtve lehetnek. A 2025-ös tényleges katonai költések titkosak, de a közzétett anyagok az eredeti tervhez képest némi növekedést mutatnak, beleértve a PSB, a katonai-ipari komplexumot kiszolgáló bank tőkéjének megerősítését további 30 milliárd rubellel. A nemzetbiztonsági kiadásokkal együtt, amelyek magukban foglalják a rendőrségi és biztonsági szervek finanszírozását,

a 2026-os költségvetés tervezetében a védelmi és biztonsági tételekre fordított teljes kiadás 16,8 ezer milliárd rubel, ami majdnem megegyezik az idei 17 ezer milliárddal.

A háború belső pusztító voltára mutatnak rá azok a számok, amelyek szerint a védelmi és biztonsági kiadások aránya a teljes költségvetésen belül a tavalyi rekord 41 százalékról (!) 38 százalékára csökken. Vagyis minden kiadott száz rubelből 40 körüli a háborút szolgálja. Ez a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 7 százaléka a hivatalos statisztika szerint, bár vannak olyan elemzések, hogy a bújtatott tételekkel együtt ez a hányad elérheti a GDP tíz százalékát is: például a szerződéses katonák „aláírási” pénzének jelentős részét a kormányzóságok állják. A bajok láttán a pénzügyminisztérium javasolja az áfa kulcsának megemelését 20-ról 22 százalékra a katonai kiadások finanszírozására és a költségvetési hiány csökkentésére.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hogyan tanítsuk pénzügyi önállóságra a gyermeket?

  • Támogatott tartalom

A gyermekeknek egyértelmű keretekre és azon belül önállóságra van szükségük ahhoz, hogy magabiztos, kompetens és felelősségteljes felnőtt váljon belőlük. Segít nekik, ha önállósodási törekvéseiket a szülő támogatja, de a család által világosan meghatározott értékek és elvárások mentén. Ez igaz a költésekre és pénzügyi döntésekre is.