Miért nem akar tűzszünetet Orbán Ukrajnában?

Külpol

A miniszterelnök megtorpedózta az Ukrajnával kapcsolatos uniós nyilatkozatot, magyarázata enyhén szólva zavaros és ellentmondásos. Ha pénteken Alaszkában Trump fejében a szilvakompót éppen olyan irányba billenne, amely a szilárd európai állásponthoz közeli – ahogyan utóbbi napokban tett kijelentései ezt is jelezhetik -, akkor egyre komolyabban tétetik fel a kérdés: valójában ki akarja a háború folytatását? Ami elég logikus lenne, mert a kormány egész választási kampánya, sőt, Orbán világ- és helyzetmagyarázata most már arra épül, hogy háború van, mindennek ez az oka.

Rendkívül szórnak az előzetes vélemények arról, hogy mi várható pénteken az alaszkai Trump-Putyin-találkozón, lesz-e bármilyen előrevivő eredménye. A szovjet birodalmi vezető álláspontja eddig konzekvens volt: Ukrajna adja át a donbászi megyék egészét, az el nem foglaltakat is, de facto mondjon le a Krímről, lényegében szerelje le hadseregét, és nyilvánítsa ki, soha nem lesz a NATO tagja. Az eddigi manőverek egyértelműen időhúzók voltak, megpróbálta orránál fogva vezetni Donald Trumpot, minden erővel kettéosztani a Nyugatot, az Egyesült Államokat passzivitásba szorítani. Az amerikai elnökről még most sem tudjuk, rájött-e erre, hiúsága és cezaromániája minden esetre „sokat ígérő” az Ukrajnát eddig szilárdan támogató nyugati országok számára. A héten – már nem először – Trump azt mondta, hogy Vlagyimir Putyinnak „nagyon súlyos következményekkel” kell számolnia, ha nem tesz valódi lépéseket a béke felé. Az európai vezetőkkel folytatott videóhívásról azt mondta, „nagyon jó” beszélgetés volt.

Arról az egyeztetésről van szó, amelyet azután tartottak, hogy az EU 26 tagja kedden egyértelmű nyilatkozatot tett közzé. Üdvözlik Donald Trump elnök azon erőfeszítéseit, amelyek célja egyrészt véget vetni Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának, másrészt igazságos és tartós békét és biztonságot elérni Ukrajna számára. Az igazságos és tartós békének tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot, ideértve a függetlenség, a szuverenitás és a területi integritás elvét is, valamint azt, hogy a nemzetközi határok nem változtathatók meg erőszakkal. Ukrajna népének szabadon kell tudnia dönteni a jövőjéről. Nem lehet Ukrajna nélkül dönteni az ukrajnai békéhez vezető útról. Érdemi tárgyalásokra csak tűzszünettel vagy az ellenségeskedések csökkentésével összefüggésben kerülhet sor. Az Európai Unió az Egyesült Államokkal és más hasonlóan gondolkodó partnerekkel koordinálva továbbra is politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást fog nyújtani Ukrajnának, miközben Ukrajna az önvédelem őt megillető, természetes jogát gyakorolja. Emellett továbbra is korlátozó intézkedéseket fog fenntartani és bevezetni az Oroszországi Föderációval szemben. Az Európai Unió hangsúlyozza, Ukrajnának természetes joga, hogy dönthessen saját sorsáról, és továbbra is támogatni fogja Ukrajnát az uniós tagság felé vezető útján. (Az EU-s vezetőkkel folytatott egyeztetése után ráadásul Trump felvetette egy második csúcstalálkozó lehetőségét is, amelyen már Volodimir Zelenszkij is részt venne. Ez szerinte akkor történhet meg, ha pénteken érdemi lépéseket tudnak tenni a béke felé.)

Ezt a nyilatkozatot Orbán elutasította, magyarázata azonban sántikál.

Szerinte a nyilatkozat feltételeket próbál szabni egy olyan tárgyalásnak, amelyre az EU vezetőit meg sem hívták; már önmagában is szomorú, hogy az EU partvonalra szorult, ennél csak az lenne rosszabb, ha még utasításokat is osztogatnánk a kispadról. Végül az egyetlen észszerű lépés az EU vezetői részéről az, ha az amerikai–orosz találkozó példáját követve kezdeményezik egy EU–Oroszország csúcstalálkozó összehívását.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.