Tamás Gábor

Precedensértékű lehet az a döntés, amely szerint a magyar versenyhatóság antitrösztirodája nem vizsgálódik a Vidékfejlesztési Minisztérium ellen a dinnyekartell ügyében - mondván, hogy az állami segédletű közvetlen árszabályozás nem jogellenes, mert a tárca nem üzleti szereplő. Pedig a gyakorlatban az. Vagy az lesz.

Az "olcsó" alapélelmiszerek bőven az inflációt meghaladó mértékben drágultak az elmúlt egy évben. Most az aszály súlyosbítja a helyzetet - és ha a kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az import rovására a "hazai termelést óvja", akkor a szegényektől veszi el a betevőt.

A parlament rendkívüli ülésszakának utolsó napján elfogadta a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvényjavaslatot. A január 1-jétől kötelező tagsággal, tagdíjfizetéssel és kötelező egyeztetéssel kialakított rendszer rendet is szülhet - még akkor is, ha az új gigaszervezettel a Fidesz részben a hatalomból kiszoruló szövetségest, a Magoszt kárpótolja.

A kormánynak meg kell változtatnia a jelenlegi agrárszabályozást, amely tiltja a külföldiek birtokszerzését. A kormány trükközik: úgy tesz, mintha feloldaná a korlátozást, de csak újabbakat állít fel - ezek következményei katasztrófát hozhatnak a magyar mezőgazdaságra. Újabb konfliktus az unióval, újabb fércmunka a T. Ház előtt.

Mitől "magyar" egy élelmiszeráru? Értelmezhető-e a "hungarikum" abban a formában, ahogyan azt a kormányzat próbálja? A hazai húsipari cégek elleni szoft hecckampány egy újabb példa a széles körben terjedő ostobaságra. Homályoszlatás következik.

A kormány látványosan visszavonul: átmenetileg könnyítené a nyerőgéppiac adózási feltételeit. Az ok prózai: az innen várt 35-40 milliárdnyi adóbevétel talán ötöde folyna be, ha a jelenlegi szabályok maradnak érvényben.

A rend kedvéért tegyük föl és vizsgáljuk meg: mi van, ha a földbérletbotrány egy nagy ívű koncepció szükséges (és félreértett) epizódja?

"Nagyon ijesztő volt. A főnököt előző nap telefonon rendelték fel Pestre földügyi egyeztetésre, másnap kérte az összes terület pályázati anyagát helyrajzi szám szerint, aztán egy órán át pakolgatta az íróasztalán. Behívott kettőnket, és azt mondta, ezeket újra kell értékelni, az új nyertesek pedig ezek meg ezek lesznek."

Miközben a jobboldali kormány szavakban már megint a magyar földet és a kisgazdálkodókat védi, a tartós jogi bizonytalanság miatt a szántóterületek harmada gyakorlatilag csakis a pénzes befektetők és spekulánsok számára elérhető.

Az egymást követő kormányok régóta a központi bürokrácia méretre vágásával demonstrálják népboldogító szándékaik komolyságát. A nagy buzgalomban azonban nemcsak fölösleges munkakörök szűnnek meg, hanem az állam működését biztosító szaktudás is könnyen eltűnhet.

A lemondott vidékfejlesztési államtitkár oligarcházásával alaposan beledurrantott a nullás lisztbe. Ha szóbeszédekre alapozva is, de a csalódott kisgazdálkodók már nyíltan beszélnek a Fidesz-közeli vállalkozók agrárnyomulásáról. Az összkép azonban, mint rendesen, ennél némileg bonyolultabb.

A magyar mezőgazdaság, sőt a magyar haza felvirágzását az önellátó családi és kisbirtokok felfuttatásától, valamint ezzel párhuzamosan a nagyüzemi gazdálkodás méretre vágásától remélő Ángyán Józseffel a kormánypártok egyik radikális hangú képviselője távozik főhivatali posztjáról. Lépése inkább politikailag, mint szakmailag okozhat problémát Orbán Viktornak.