Lapunkban is beszámoltunk arról (lásd: Megfejni Fortunát, Magyar Narancs, 2011. október 20., illetve Pultosok és proletárok, Magyar Narancs, 2011. november 10.), hogy a kormányzat a hazai vendéglátóipar egyik sajátos szeletére többszörös adót vetett ki. A november elsejével hatályba lépett szabályozás alapján egy nyerőautomata havi adója százezer forintról félmillióra nőtt, ráadásul egy párhuzamosan megszületett rendelkezés értelmében az adóhatóság szerencsejáték-felügyelete lényegében nem ad ki engedélyt új gépek üzemeltetésére, és a régiekét sem hosszabbítja meg. Ez utóbbi rendelkezésnek az az oka, hogy a kormányzati elképzelések szerint az összes masinának egy, az adózási rendszerbe közvetlenül bekötött egységes online hálózatban kell működnie - ám ennek egyelőre se híre, se hamva. A szisztéma kiépítéséhez szükség volna továbbá végrehajtási rendeletre, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztériumnak kellene kiadnia - de ez sincs sehol.
Nagyban a zsetont
A huzavona hátteréről a Narancs riportere meglehetősen ellentmondásos információkat kapott. Akadt, aki Andy Vajnát emlegette mint lehetséges fő rendszerépítőt, mások a Fidesz gazdasági holdudvarának úgynevezett erős embereit jelölték meg a hazai játékpiac lehetséges új üzemeltetőiként. A tét valóban óriási. Aki egy olyan szerverhálózatot működtet majd, amely akár 10-12 ezer nyerőautomatát is ellenőriz - magyarán látja, mennyit költenek az adott üzletben a játékosok -, az rendkívül fontos gazdasági információk birtokába jut. Lapunknak az egyik kisebb kaszinó működtetője e helyzetet így írta le: "Ha valaki látja, hogy egy gépen bárki is másfél, kétmillió forintos forgalmat csinál, akkor nincs az a diszkréció, amely tartósan eltakarhatná, ki pörgeti ilyen nagyban a zsetont. Ebből az infóból kapcsolatok épülhetnek, vagy akár zsarolható is lehet az illető." A közvetlen haszon sem lenne elhanyagolható, hiszen az új rendszerben a gépek teljes forgalmának 33 százaléka után kell adózni, míg - szigorúan nem hivatalos információink szerint - az automaták többsége bőven az ötvenszázalékos ráta alatt fizet. (Vagyis a statisztika szerint a játékos minden bedobott száz forintból ötvenet elbukik. Az üzemeltetők ezzel szemben 80 százalékos nyerési esélyről beszélnek.) Ez így legalább nettó 10 százalékos nyereséggel volna egyenlő, mivel az online rendszerben regisztrált forgalom harmadán kívül más közvetlen befizetési kötelezettség ezt az ágazatot nem terhelné.
Információink szerint a pénzügyi kormányzat abban bízott, hogy a hálózat - részben magánbefektetésekből, részben állami segítséggel (például a Szerencsejáték Zrt. szabad információs kapacitásának kedvezményes bérbeadásával) - gyorsan létrejön. Hogy nem így történt, annak számos oka lehet. Az egyik a gazdasági válság, amely e sajátos piacot akkor is szűkítette volna, ha a kormányzat törvényileg nem vág oda neki keményen. A másik, hogy a pénzügyi kormányzat maga sem számolt olyan drasztikus gépvisszaadási hullámmal, amely november elseje és február vége között lezajlott - ez a szituáció pedig nem vonzza a befektetést. A tavaly október 30-án hivatalos üzemeltetési engedéllyel működő több mint 22 ezer játékautomatából formálisan csaknem 18 ezer szinte pillanatok alatt eltűnt a piacról, bár információink szerint számos gép valójában tovább üzemel mindenféle bejelentés és adózás nélkül - azaz feketén. Ha egy gép után félmillió forintot kell fizetni havonta, de a masina kétmilliót kitermel illegálisan, akkor a hárommillió forintos törzstőkéjű kft.-nek megéri kockáztatni a lebukást. Erről persze nem szívesen beszélnek az ágazati szereplők, de egyes hírek szerint akad olyan kocsma, ahol három játékautomata is működik a vasajtóval bezárt, szigorúan csak ismerős játékosok számára megközelíthető italraktárban. Ugyanakkor a legálisan működő cégek - például a nagy bevásárlóközpontok játéktermei - látványa alaposan megváltozott: ahol korábban a galéria is zsúfolva volt automatákkal, ott most "belépni tilos" felirat díszeleg, s a megtizedelt géppark egy szűk oldalhelyiségben is elfér. Mindez kihat az olyan apró szolgáltatásokra is, mint a korábban természetesnek számító ingyenüdítő vagy -kávé.
Enyhülés
A tavalyi módosítás egyértelműen a kiskocsmákat érintette a leghátrányosabban, hiszen bevételeik meghatározó részét termelte ki az a két-három gép, amelyet novemberben egyik napról a másikra elvitt az üzemeltető. Egyelőre nincs adat arról, hogy ez hány munkahely megszűnésével, illetve emiatti adóbevétel-kieséssel járt, de a Narancs érdeklődésére a legtöbb helyen 30-50 százalékos forgalomcsökkenést említettek a vendéglátósok.
A legális játékpiac szakértői szerint a kormányzat kapkodása pénzügyileg alaposan visszaütött, ezért nagy valószínűséggel a szerencsejáték-adó ügyében hamarosan újragombolják a kabátot. Több variáció is kering: az egyik szerint napokon belül megjelenik a már említett végrehajtási rendelet, amelyhez csatlakozva, átmeneti adótörvény-módosítással százötven-kétszázezer forint körüli értékre (vissza)csökkentik a gépek mostani félmilliós havi adóját, másrészt - szintén időszakosan, rövid határidőkkel - engedélyezik az automaták online rendszeren kívüli üzemeltetését, és a jelenleg hivatalosan raktárban porosodó "szerencsedobozok" újbóli forgalomba állítását is lehetővé teszik. Ettől az enyhítéstől az év végéig újabb 15-20 milliárd forintot remél az állam - attól a piactól, amelyet oly sikeresen zúzott szét.
