Köves Gábor

Végigjátszotta és végigverselte a huszadik század második felét. Állandó tagja volt az akkor épp Hungáriára keresztelt New York kávéház irodalmi asztaltársaságának. Létrehozója volt a költészetet népszerűsítő tévéműsornak, a Lyukasórának. Alapítója a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. A 88 éves költőt budai otthonában kerestük fel, hogy frissen megjelent esszékötetéről, a mindent néven nevező erotikus líráról vagy épp Illyés Gyuláról és az MMA-ról beszélgessünk.

A harmincas évei végén járó, ígéretes forgatókönyvírónak, Gabriel García Márqueznek 1966-ban jó éve volt: ekkor mutatták be a Tiempo de morir (Ideje meghalni) című mexikói westernfilmet, melynek Carlos Fuentes és ő írta a forgatókönyvét. Az idén fél évszázados westernről az író fiát, a jó nevű filmrendezőt, Rodrigo Garcíát kérdeztük.

Filmen-színházban alkotótársak, az életben házastársak: előző filmjükkel, a Délibábbal, kiiratkoztak a Vajna-féle filmfinanszírozási rendszerből; a rendszeren kívül rendezkedtek be, új filmjük, az Ernelláék Farkaséknál már a Filmalaptól teljesen függetlenül, állami támogatás nélkül készült és meg sem állt a Karlovy Vary-i Filmfesztivál fődíjáig, sőt, Hajdu a legjobb férfi színésznek járó díjat is elnyerte. A házaspárral a saját lakásukban zajló forgatásról, a rendszeren kívüliség szépségeiről és egy készséges zöldségesről is beszélgettünk.

Most jött ki nálunk DVD-n a Spotlight: Egy nyomozás részletei, amiben ő is játszik. Kedvenc jellemszínészünkkel olaszokról, maffiózókról, hitről és csirkeszárnyakról is beszélgettünk.

Nem csak a világ nagy könyves eseményein futottak össze, az irodalmi eseményeken túl is keresték egymás társaságát: a világhírű osztrák-német írót Esterházy Péterről, a németek és az osztrákok Esterházy-képéről és a közös étkezésekről is kérdeztük.

Az amerikai humorista Los Angeles-i házának garázsában fogadta Barack Obamát – az elnök a WTF (What The Fuck) podcast vendége volt, egy órán át beszélgetett az internetes rádióműsorai és a Maron című tévésorozata révén immár Amerikán kívül is híresnek számító komikussal.

Az egyik legnagyobb kortárs amerikai írót, a fiatalabb generációk atyamesterét New Yorkban értük el telefonon, hogy a Kennedy-gyilkosságról, Trumpról, a paranoiáról és a Saul fiáról is beszélgessünk.

Még François Mauriac közbenjárására is csak nagy nehezen talált kiadót Az éjszakának, amely ma a holokausztról szóló irodalom egyik alapművének számít. A Nobel-békedíjas Elie Wiesellel 2008-as regénye, A Sonderberg-ügy hazai megjelenése apropóján telefonon beszélgettünk.

Javában forgatják a Trainspotting folytatását, a legendás film valamennyi arca visszatér egy újabb menetre. Az egyik legilletékesebb alkotót, a regények íróját kérdeztük ki – telefonon.

Boldog nyugdíjasként él családtagjai és porcelántányérjai körében, egy római lakópark legfelső emeletén. Semmi fakszni, az erkélyen fehérnemű szárad, a könyvespolcokon egy-két plakett és a Goldoni-összes, a földön egy közös fotó a másik úszófenomén-filmsztárral, Johnny Weissmüllerrel. Ahhoz képest, hogy évente többször halálhírét keltik, a 84 éves Carlo Pedersolit a lehető legjobb egészségben találjuk. Életrajza második része, a Bud Spencer: 80 év alatt a Föld körül a napokban jelenik meg magyarul.

1947-ben egy dél-tiroli bunkerben megtalálják a linzi Gestapo volt vezetőjének holttestét. A hamis személyi igazolvánnyal bujkáló, osztrák állampolgárságú, körözött háborús bűnöst, dr. Gerhard Bast SS-Sturmbannführert határátlépés közben lőtte le egy embercsempész. Fia, Martin Pollack 2003-ban kereste fel a halottas bunkert, mert épp az apjáról készült könyvet írni. Halott a bunkerben című könyvében az osztrák író-újságíró az alig ismert apa történetét, a lelkes és aktív nácivá válásig vezető társadalmi és családi folyamatokat térképezi fel a tárgyilagosságnak és személyességnek azzal a lefegyverző elegyével, mely korábbi, Galícia – Utazás egy eltűnt világban című könyvéből lehet ismerős. Telefonon beszélgettünk.