Magyar Narancs: Az Aznap éjjelben ön a zsaru, John Turturro meg a védőügyvéd. Eredetileg James Gandolfini játszotta volna Turturro szerepét. Találkoztak?
Bill Camp: Pár éve elpróbáltunk néhány jelenetet Jim (Gandolfini – a szerk.) és én Los Angelesben. Néhány óra volt az egész. Jim egy mozifilm forgatásáról esett be, nem sokat teketóriáztunk, fények be, kamera indul és már csináltuk is. Csupa ideg voltam, pedig korábban is próbáltunk már együtt, akkor épp egy mozifilm meghallgatásán futottunk össze. Így megy ez ebben a bizniszben. Az első részt, a pilotot még vele forgatták le (Gandolfini 2013-ban meghalt – a szerk.), nekem csak a második-harmadik epizódban lett volna közös jelenetem vele, de ezt már John Turturróval forgattam. John és Jim két teljesen eltérő színész. Gandolfini egy nagy medve volt, Turturro ördögibb alkat. Ha Jim medve, akkor John egy áldozatára leső farkas.
| ||
MN: Egy sor hollywoodi nagysággal forgatott. A nagy rendezők, mint Spielberg vagy Iñárritu, csak a sztárokra szánnak időt vagy az egy-két jelenetes színészekhez is leereszkednek?
BC: Ha van idő, igen, de többnyire nincs idő. De minek túlbeszélni a dolgot. Jövök, megcsinálom a figurát, és lépek. Tudom, mi a dolgom. Legközelebb Nicole Kidmannel és Colin Farrell-lel forgatok – velük lesz próba, ez ritka eset. A Lincolnban, Spielbergnél nem volt, de így is maradt idő csevejre, igaz, Stevent nem a szerepem izgatta, azt elintézte egy apró megjegyzéssel, hanem hogy milyen volt Stephen Frearsszel dolgozni. Végig Frearsről faggatott.
MN: Macbethet szavaló-ordító bolondként tűnik fel egy emlékezetes pillanatra Iñárritu Birdman című filmjében. Ez a közeg, a Broadway-színházak egzaltált világa eléggé ismerős lehet, hiszen színpadi színészként vált ismertté. Érte hasonló baleset, mint a Birdman szereplőjét, akinek próba közben a fejére esik egy reflektor?
BC: Egyszer előadás közben leestem a színpadról. Mondhatni, kiestem a szerepből. A Troilus és Cressidában álltam színpadra, éppen Turturróval. Remek időzítésem volt: a premieren zuhantam le. Az új koreográfia volt a bűnös, a rendezőnk az utolsó pillanatban találta ki. Troilust játszottam, a baleset a trójaiak bevonulásakor esett meg. Mellettem apám, Priamus vonult, körülöttem trójai testvéreim. A rendező minden eszközzel hangsúlyozni akarta a trójaiak és a görögök közti különbségeket, ezért nekünk, trójaiaknak ünnepélyes mozdulatokkal kellett lépkednünk. A kulturális különbségek áldozata lettem, mert míg nagy katonásan emelgettem a lábaimat, egyszer csak – ugyancsak rendezői utasításra – kilencven fokos fordulatot kellett tennem és rálépnem egy hidat jelképező palánkra. Semmit sem láttam, mert nekünk, trójaiaknak, selyempárnákat kellett cipelnünk. Szerencsém volt, mert nem a palánk alatti lukba, hanem a közönség soraiba zuhantam. Egy karcolás nélkül megúsztam.
| ||
MN: Nemrég volt egy másik látványos mutatványa is: Matt Damon egy épület faláról lógatta le az új Bourne-filmben.
BC: Van némi tériszonyom, de lelkes voltam, abba is belementem volna, ha azt mondják, ne csak lógjak, ugorjak. És képzelje, mondták is, a kaszkadőrkoordinátorunk, aki nem kispályás, James Bondot is ő irányította, felvetette, hogy ugorjak le az épületről, persze alapos kábeles biztosítással. Végül lefújták, a biztosító nem fedezte volna, de benne lettem volna, gondoltam, egyszer élünk, miért ne? Így viszont Matt csupán átvetett a tető peremén, de nem dobott le. Persze a lógás is izgalmas volt. Nem látja a filmben, de felülről fogtak, alulról pedig tartottak a kollégák.
MN: Színházban is voltak hasonlóan nyaktörő jelenetei?
BC: Van egy híres kardozós jelenet a IV. Henrik első részében Hal és Hotspur között. Egy nálam több fejjel magasabb színésszel kellett megvívnom. Akkora volt, mint egy amerikai focista, úgy hosszában, mint széltében. Jó hétperces kardozós jelenet volt. Mire lement a szezon, tele voltunk sebekkel. A mizantrópban, Alceste szerepében is volt egy jó kis test test elleni összecsapásom, hetente nyolc alkalommal. A könyököm rendesen megsínylette.
MN: Elismert színházi színész, nemrég Tony-díjra is jelölték egy Broadway-produkcióért, A salemi boszorkányok Hale tiszteletesének megformálásáért. Milyen a színészbüfé a Broadway-n? Tűrhető az ellátás?
BC: Ki kell, hogy ábrándítsam, nincsen catering a színészeknek. Mindenki önellátó.
MN: New Yorkban él, New Yorkban játszik. Ha vége az előadásnak, azt teszi, mint minden New York-i, hazametrózik?
BC: Nem metrózom. Autós vagyok.
