A szerk.

Néhány hete ismét a Nagy Gazdaságpolitikai Bejelentés lázában égünk. Átélhettünk már ilyet idén február-márciusban is, amikor a történelmi esemény időpontjáról csak annyit lehetett tudni, hogy az bizonyosan nem aznap lesz, amikorra beharangozták. Volt persze pötyögés erről-arról, és türelmetlenségükben aztán sokan egy-egy szokványos sajtótájékoztatót ki is neveztek a Nagy Bejelentésnek; talán az zavarta meg őket, hogy - a magyar focihoz hasonlóan - szóvirágokban kifejezetten erős Orbánék gazdaságpolitikája: szabadságharc, háború, ilyenek. E lírai gazdaságpolitika alapvetően kettős célt szolgált: először annak elfedését, hogy kormányon képtelenség megvalósítani azt, amit Orbán Viktor és a Fidesz ellenzékben ígért (vagy még inkább annak az elfedését, hogy Orbánék ellenzékben is pontosan tudták azt, hogy kormányra kerülve alig valamit teljesíthetnek ígéreteikből), utóbb pedig annak a ki nem mondását, hogy a megváltónak hirdetett gazdaságpolitika teljes kudarcba fulladt.

Ott folytatjuk, ahol az imént abbahagytuk, a feljebb taglalt Nagy Bejelentés finisében. A kis sajtótájékoztatón az [origo] kérdésére, hogy tényleg azt mondotta-e külföldi diplomatáknak 2006-ban, hogy "hagyják figyelmen kívül, amit mondok!" - tudniillik azt a fűt-fát, amit a választási kampányban összeígérgetett az ő népének -, azt válaszolta Magyarország miniszterelnöke, hogy: "A külföldi diplomatáknak ma is azt mondom, hogy ne arra figyeljenek, amit mondok, hanem amit csinálok."

Az Alkotmánybíróság (AB) kedden sem hozott határozatot a decemberben elfogadott nyugdíjtörvényt támadó beadványokról. Pedig számos jel mutatott arra, hogy fog. Mindenekelőtt az a sajtónak kiszivárogtatott anyag, amely szerint az AB két lényeges ponton a pénztártagok számára kedvezően íratná át a törvényt. Egyrészt törölné a jogszabály azon részét, hogy a magánnyugdíj-pénztárakban maradt tagok befizetéseik ellenére sem jogosultak decembertől az állami nyugdíjra, másrészt megsemmisítené a munkavállalói nyugdíjjárulék átnevezését "nyugdíj-hozzájárulásra". Az AB ezzel kinyilvánította volna, hogy a kormányzati szómágia ellenére is olyan járulék jellegű befizetésről van szó, ami járadékfizetést keletkeztet - a magányugdíj-pénztári tagoknak is.

Hoffmann Rózsa sokat szónokol. Nemrég oktatási bizottsági fegyverhordozója, Michl József tatai polgármester városában szólt a nemzet lelki egységéről olyan magasztosat, hogy földön járó elme fel sem foghatta. A tanévnyitó apropóján elmondott orációjának központi gondolata meg az volt, hogy ha nem lesz központi kerettanterv, akkor vége szakad az egységes magyar műveltségnek, mert például most sehol sincsen leírva, hogy Petőfi Sándort tanítani kéne.

Gyanúsítottként hallgatta ki a rendőrség Kocsis Istvánt, a BKV vezérigazgatóját. A Nemzeti Nyomozó Iroda detektívjei különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelést valószínűsítenek.

Nehogy már a német gazdaságot is Matolcsy György kúrta el! Vagy hogy ő nyomta fel a svejcifrankot kettőhetvenre! Akkor meg...?

Magyarországon a rendőrség nem áll szóba a polgárokkal. Nem tájékoztatja a nyilvánosságot a működéséről akkor sem, ha egy fővárosi erdőben elkapart hullákat találnak. Pedig a megfelelő tájékoztatás távolról sem holmi bűnös kíváncsiságot elégítene ki, csak biztosítaná a feltétlen szükséges információkat a lakosságnak, hétköznapjai biztonságához.

A szegénység nem akadály c. cikkünkben

Korunk egyik méltán népszerű gondolkodója és ünnepelt makroközgazdásza, Selmeczi Gabriella azt tette, amiért szeretjük, amihez ért: ceruzája hegyére pökött és számolt. Orbán Viktor nyugdíjvédelmi megbízottja végül arra jutott, hogy ha a magánnyugdíjpénztárak a tagok befizetéseit az elmúlt tizenhárom évben teljes egészében állampapírokba fektették volna, akkor 700 milliárd forinttal nagyobb hozamot értek volna el. De nem ezt tették, úgyhogy most ennyivel kisebb a tagok vagyona. Még ennél is sokkal jobban jártunk volna, ha egyáltalán nincsenek pénztárak, mivel akkor évente egy százalékkal kisebb lett volna az államháztartás hiánya, ezért most az államadósság nem a GDP 80 százaléka lenne, hanem csak 70. Valamint a pénztárak 150 milliárd forintot költöttek a saját működésükre, ami horribilis összeg, és szintén nagyon hiányzik. Az így előállított 850 milliárdos veszteséget a megbízott asszony a még nála is gyengébbek kedvéért családi pótlékra és gyesre is átszámította. Mi van?

Finansöl Tájmsz, Iroda, London Szerkesztő-baromarc! Nem írom, hogy tisztelt, inkább hogy ki a fasznak képzeled magad, geci, azt írom. A ragyás komcsi kurvaanyjukat, lecsukjuk, a tetves faszra leláncoljuk mindet, na ezt viszont direkt írom ilyen viccesen.

Az Országos Választási Bizottság (OVB) hétfőn elutasította a szocialisták népszavazási kezdeményezését, ami a visszamenőleges hatályú jogalkotás káros hatásait próbálta volna annullálni. Az előző, jogszerűen választott OVB kinyírása után tavaly júliusban hivatalba lépő testület határozata következetesen illeszkedik eddigi munkásságához. Az elmúlt egy évben ugyanis majd' minden népszavazási kezdeményezést elutasítottak - leggyakrabban alkotmányellenességre vagy az egyértelműség hiányára hivatkozva. Így történt a magánnyugdíjpénztárak, az alkotmányozás vagy épp a munkavállalói jogokat védő kezdeményezések kapcsán is.