Hoffmann Rózsa sokat szónokol. Nemrég oktatási bizottsági fegyverhordozója, Michl József tatai polgármester városában szólt a nemzet lelki egységéről olyan magasztosat, hogy földön járó elme fel sem foghatta. A tanévnyitó apropóján elmondott orációjának központi gondolata meg az volt, hogy ha nem lesz központi kerettanterv, akkor vége szakad az egységes magyar műveltségnek, mert például most sehol sincsen leírva, hogy Petőfi Sándort tanítani kéne.
Hoffmann olyan, mint egy harmadvirágzását élő hakniénekes. Aradszky László a Schmuck Andor gründolta nosztalgiakoncerten. A tavalyi évnyitón ugyanezt mondta el: veszélyben a nemzeti műveltség, mert Harry Potter kiszorítja a János vitézt. Idén János vitéz helyett annak szerzője ugrott be - noha a kijelentés már tavaly sem volt igaz. A János vitéz minden ötödikes tankönyvben, tantárgyi programcsomagban, tantervben szerepel, Petőfit is tanítják minden általános iskolában - az egész úgy hülyeség, ahogy van. De az államtitkár asszony nem zavartatja magát a valóságtól, mivel őt a valóság, benne az oktatásügy, egyáltalán nem érdekli. Kizárólag saját mániái, fantazmái, becsípődései foglalkoztatják. Még azzal sem vigasztalhatjuk magunkat, amivel Szőcs Géza esetében, hogy ha közhivatalnoknak maradéktalanul alkalmatlan is, legalább színes és érdekes rögeszméi vannak. Hoffmann oktatáspolitikai tripjei ugyanis annyira eredetiek, mintha egy kedélybeteg pedellus vagy egy isiászos tömbházmester vizionálta volna őket. Bántóan kevés panel elszánt ismétléséből állnak. Tavaly év elején Kecskeméten például azt hangoztatta, hogy "ha nincs tanterv, akkor nincs biztosítva a nemzeti műveltség továbbvitele, és egy idő után nem lesz magyarul beszélő ember a Kárpát-medencében". Ne kérdezzék, hogy ez hogy jött ki neki. Még azelőtt Jászszentandráson szintén szóba hozta az ügyet, a Népszava szerint "példákat is említett kedvenc szerzőire, akiket biztosan nem hagyna ki". Mibe, hogy Petőfi is köztük volt!
Azt is gyakran mondogatja Hoffmann, hogy a közoktatást közszolgálatnak tekinti - és ez benne lesz a közoktatási törvényben, bármit is jelentsen. Valószínűleg azt jelenti, hogy felülről nyomatják majd lefele; szülő, gyerek ne is álmodozzon arról, hogy beleszól. Mindez az értékrelativizmus térnyerése miatt szükséges - másoknak is van mindenféle értékrendjük, ami épp elég nagy baj, és a féktelen liberalizmusnak köszönhető, úgyhogy ebből is sürgősen ki kell jelölni egyet központilag, mint a tantervből. Mondjuk Hoffmann Rózsa kedvenc értékrendjét. Az értékrendet az jellemzi, hogy "az emberért van és az emberről szól". Nem a pénzről. Mert a liberálisok spórolni akartak csak az oktatáson, mennyi iskolát bezártak! Még jó, hogy többé ilyen nem fordulhat elő.
Hoffmann kedvenc fordulata még, hogy az idei tanév a változások tanéve lesz. Ezt írta a tavalyelőtti évnyitóra készült Magyar Nemzet-cikkében (melyben azt is megjegyezte, hogy sajnos nincs központilag előírt ismeretanyag; Petőfi ekkor történetesen megúszta). De az idei tanév a változások tanéve lesz az idei tanévnyitó beszéd szerint is! Minden egyes átkozott tanév a változások tanéve lesz, míg a Föld forog, hála Hoffmann Rózsa eleven és fürge eszejárásának.
Ezzel be is mutattuk Hoffmann Rózsa államtitkár gondolkodását teljes szélességében és mélységében, innentől önök is bármikor meg tudnának írni egy szívbe markoló évnyitó beszédet, netán az oktatási törvény 28. tervezetét. Hoffmann Rózsa sajnos nem egy elhibázott koncepciókkal előálló oktatáspolitikus, hanem egy papagáj. Közszereplése inkább mulatságos vagy szánnivaló volna, ha nem épp most fogalmaznának "gondolataiból" törvényjavaslatokat, amelyek akár át is mehetnek a Házon. Akkortól majd ez az ünnepi beszédekből párolt, híg lötty lesz a közoktatási meg a felsőoktatási törvény egy darabig. És ebből beláthatatlanul sok kárunk származik majd.
(Akarnak még egy szép darabot a Hoffmann-készletből? Tessék: legyen célunk "a társadalmunk számára stratégiai fontosságú, lélekben és testben egészséges, a hagyományos erkölcsi értékeket továbbvivő szellemi elit képzése". De ésszel használják, ne mértéktelenül, mert kirepül az agyuk a fejükből!)
