László Ferenc

Ha nincs A bűvös vadász, talán nem lenne Wagner-életmű, s jó eséllyel még a Hobo Blues Band Vadászat című albuma sem készülhetett volna el.

Alárendelt közreműködőből az opera királya, sőt a popkultúra szupersztárja: ez a tenor történelmi útja. Bálvány és két lábon járó közhely, egy előítéletekkel körülsáncolt műfaj jelképe, oly sok rajongás és annyi malícia címzettje. Aki jó esetben kiénekli a magas C-t is.

Igazán nem szívesen lennék mostanság a tudomány helyében. Nap mint nap kommentelők száz­ezrei lincselik, csalhatatlan netes publicisták kérdőjelezik meg a pozícióját, s miközben (mellék)terméke, a technológia nélkül már rég mozdulni sem tudunk, ő maga mintha egyre haszontalanabbnak tűnne a józan paraszti ész birtokosai számára.

Opera az operajátszásról, ismert és kedves atelier-zsáner ez a zenés színpadon, Mozart Színigazgatójától Donizetti kettős című vígoperáján (Le convenienze ed inconvenienze teatrali/Viva la mamma!) át Richard Strauss vonatkozó műveiig.

Rajongott érte Pilinszky meg Truffaut, s természetesen a magyar közönség több nemzedéke. Semmi kétség, Törőcsik Mari az első halála után ezt a másodikat is túl fogja élni.

Diszkográfus legyen a talpán, aki összeszámlálja, pontosan hányan is szegődtek már el szolgálni Schuberték vízimalmába a hanglemezpiac nagy felfutása, fénykora, összeomlása, majd a realitásokkal dacolni látszó, csodás továbbélése idején.

„[D]okumentumokból összeálló kiáltvány” – jellemzi a kiállítást a bevezető szöveg, és ezt a megfogalmazást éppoly könnyű és indokolt első pillantásra rokonszenvesnek, mint másodjára aztán némiképp problematikusnak találnunk.

Jól köll spilázni, és kész! – ha igaz, hajdanán ily keresetlen és ízes egyszerűséggel sommázta a színészet lényegét Kiss Manyi, s neki talán tényleg csupán ennyit kellett tennie.

„Még mindig nem tudom, hogy tulajdonképpen ki a Schütz Ila” 

„Korunk egyik legikonikusabb alakja” – olvasható az életrajzi kötet védőborítóján a helyt­álló megállapítás, amely a magyar olvasót első pillantásra alighanem mégis csodálkozásra késztetheti.

A zene spirituális gyógyszer – fogalmazott az idén online megrendezett Mozart-nap kezdetén az esemény házigazdája, a mindig bájosan emelkedett Takács-Nagy Gábor, s idegenkedjünk bár máskor és máskülönben mégoly kitartóan az ilyen fordulatoktól, most akár bólinthattunk is e szavak hallatán.