KÖNYVMELLÉKLET - kritika

Milétoszi emberünk

Carlo Rovelli: A tudomány születése – Anaximandrosz forradalma

Sorköz

Igazán nem szívesen lennék mostanság a tudomány helyében. Nap mint nap kommentelők száz­ezrei lincselik, csalhatatlan netes publicisták kérdőjelezik meg a pozícióját, s miközben (mellék)terméke, a technológia nélkül már rég mozdulni sem tudunk, ő maga mintha egyre haszontalanabbnak tűnne a józan paraszti ész birtokosai számára.

Elvégre hogyan is lehetne bízni a tudományban, amely ötszáz/kétszázötven évente állhatatlanul egyre újabb, és mind komplexebb világképeket tételez, szemben a vallások oly megnyugtató stabilitásával; s közben mégis botor módon ragaszkodik az érvényes állítások vélelméhez, szemben a minden megállapítást helyből relativizáló tendenciákkal.

Ilyen világállapotok közepette különösen fontos, ha egy jelentős természettudós vállalkozik az ismeretterjesztés, a felvilágosítás munkájára, ahogyan azt a világhírű olasz elméleti fizikus, Carlo Rovelli vagy egy évtizede teszi. Ő még a 2010-es évek elején, a Hét rövid fizikalecke és az Idő rendje megírása előtt megjelentetett egy olyan munkát, amelyben jószerint a kezdetekig visszanyúlva tárgyalhatta a legalapvetőbb kérdéseket: mi a tudomány, és mit jelent a tudományos gondolkodás? Mindehhez az immár magyarul is olvasható könyvében az ókor egyik úttörő gondolkodóját, a milétoszi Anaximandroszt mutatja fel mintateremtő példázat gyanánt. Anaximandrosz jobbára csak töredékes és vitatott értelmezésű hivatkozásokból ismert munkásságához köthető mindenekelőtt a szakítás a „fenn az égbolt, lenn a föld” hegemón képzetével, de éppígy említendő az az anaximandroszi merészség, amely az időjárási jelenségek vagy épp a földrengés katasztrófája mögött immár nem az istenek beavatkozását, hanem a természet munkáját vélte felismerni. Vagyis Rovelli megfogalmazásában a milétoszi előd „kevésből kiindulva – mert megfigyeléseit jobban meg akarta érteni – újrarendezte az univerzumot. Megváltoztatta a világegyetem megértésének szabályait”.

Rovelli lendületesen és jól érthetően mondja fel a tudománytörténeti leckét, amelyben hagyományosan nyomatékos szerep jut az i. e. 6. századi (kisázsiai) görögség és a keleti birodalmi kultúrák közötti érintkezés megtermékenyítő hatásának, a görög városállamok másfajta társadalmi és politikai berendezkedésének, s ezzel összefüggésben a kritikai szellem megszületésének. Innen fakadt az a szellem is, hogy akár a tisztelt mestereket is meg kell cáfolják, ha a tények és az azok által sugallt felismerések új modellt követelnek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.