HANGADÓ - Lemez/DVD

Mesél az erdő

The Freischütz Project

Zene

Ha nincs A bűvös vadász, talán nem lenne Wagner-életmű, s jó eséllyel még a Hobo Blues Band Vadászat című albuma sem készülhetett volna el.

Ám a német erdő (meg a német leányszoba) romantikus operai hangját megteremtő dalmű természetesen korántsem csupán törzsfejlődési láncszemként érdemes a figyelmünkre. Olyasféle repertoárdarab Carl Maria von Weber operája, amely a klasszikusból gyakorta lép át az időszerűbe, koronként nyugtalanítóan ráfelelve közös és privát életproblémáinkra. Hogy ez így van, azt Budapesten testközelből a 2005-ös felújítás alkalmával vehettük észre, s legfrissebben ugyanerről tett tanúbizonyságot a müncheni operaház idén februári, Dmitrij Csernyakov által rendezett bemutatója is.

A bűvös vadásszal tehát okvetlenül megéri bíbelődni, amint azt nemrég a jeles francia karmesternő, az Insula orchestrát 2012-ben megalapító és azt máig irányító Laurence Equilbey is fölismerte. Így született meg 2019-ben az a produkció, amelynek elsődleges újdonsága, hogy az oly sok 19. századi muzsikusra érdemi hatást gyakorló opera zenéje végre historikus előadásban hangzott fel. Ennek érdemét nem lehet elvitatni a vállalkozástól, mindazonáltal azt máris sietve hozzá kell tenni, hogy a darab bő keresztmetszetét kínáló hanglemeznek, s pláne a hozzácsomagolt DVD-nek mégsem a lendületesen másodvonalbeli zenekar volt a legvonzóbb vagy legformátumosabb közreműködője. Az Insula hangzása ugyanis hiába korhűbb, mint akár a Berlini Filharmonikusok, akár a drezdai Staatskapelle játéka (Nikolaus Harnoncourt, illetve Carlos Kleiber referenciafelvételein), ha egyszersmind halványabb-tompább is azoknál. S mi tagadás, összességében ilyesféle tiszteletteljes, de azért mégiscsak visszafogottabb lelkesedéssel hallgathattuk az Accentus kórust is, amelynek szintúgy a hazánkban kevéssé ismert Equilbey az alapítója és művészeti vezetője.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.