Kiállítás

Burzsoá tendenciák

Előbújó dokumentumok

Interaktív

„[D]okumentumokból összeálló kiáltvány” – jellemzi a kiállítást a bevezető szöveg, és ezt a megfogalmazást éppoly könnyű és indokolt első pillantásra rokonszenvesnek, mint másodjára aztán némiképp problematikusnak találnunk.

Egyfelől kijár a szimpatizáló érdeklődés a tárlatnak, amely a közép- és délkelet-európai meleg és leszbikus mozgalmak történetét tárgyalja az államszocializmus, majd a rendszerváltás korában. A dekriminalizálásért, a jogkiterjesztésért, s egyáltalán a háborítatlan létezés jogáért küzdő hajdani aktivistákkal éppúgy rokonszenvezhetünk, mint a mai kutatókkal, akik az eleddig jórészt feltáratlan terület vizsgálatát és bemutatását tűzték ki maguk elé (élet)cél gyanánt, de azt már vitathatjuk, hogy érdemes-e akárcsak jelképesen is egy nyilvánvalóan antiintellektuális és aljas indokú (aktuál)politikai vád ellen kiáltvánnyal védekezni, megcáfolandó a régióbeli LMBTQI+-mozgalmak „gyökértelenségét”.

A hangsúly – ahogy már a kiállítás címe is jelzi – a dokumentumokra helyeződik, s azok bősége a netes felületet végigkattintgatva valósággal bámulatosnak bizonyul. Belbiztonsági iratok, újságcikkek és egészségügyi állásfoglalások, a meleg és leszbikus szerveződések hőskorának szöveges, fotós és videós forrásai sorjáznak elénk Közép-Európa és a Balkán volt szocialista országaiból, kitekintéssel az egykori Szovjetunióra és az NDK-ra is. A bemutatott dokumentumok gazdagsága még azzal együtt is okvetlenül imponáló, hogy a „befejezetlen kiállítás” extenzív jellege korántsem csupán földrajzi értelemben szembeötlő, de a témairányok tekintetében is. A kiállítás anyaga nagy egységekre oszlik: A homoszexualitás dekriminalizálásának útjai; A homoszexuális aktivizmus a kommunista államban; Jogvédelem és láthatóság; Az AIDS-járvány és a homoszexuális „önszerveződés”; A rejtett vágy… cím alatt a homoerotika korabeli megjelenései a művészetekben; A sajtónk, a képeink, az identitásunk; (Nem) rejtett topográfiák címmel pedig a homoszexuális jelenlét egykorú terei (alternatív fesztiváloktól az Egyetem presszón át az apróhirdetésekig). S eközben megismerkedhetünk e mozgalmak és szerveződések úttörő érdemű hőseivel, sőt mártírjaival is. Vagy éppenséggel olyan héroszi szerepű kívülállókkal, mint amilyenek a bolgár Bosztandzsijev professzor és szakértő társai voltak, akik a hatvanas évek közepén pártbeadványban kezdeményezték hazájukban a homoszexualitás büntethetőségének megszüntetését.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.