László Ferenc

  • László Ferenc

    Rendszerint mindenféle recenziók és kritikák, olykor történelmi és kultúrtörténeti írások, elvétve interjúk szerzője.

László Ferenc cikkei

Eladó, kiadó

Hérodotosz óta sokat változott a közmeg­egyezés azzal kapcsolatban, mik is lehetnek a történetírás elfogadott témái és alkalmatos forrásai.

Bűnbeesés előtt

Mi marad A teremtés újévi tradíciójából a közönség – valamint Fischer Ádám – kényszerű távollétében? – merült fel sokakban a borúlátó kérdés, amikor végképp bizonyossá vált, hogy mégsem a hagyomány megteremtője és éltetője fogja vezényelni 2021 első Müpa-koncertjét.

Mozart: A varázsfuvola

Első pillantásra igencsak meglepőnek tűnhet, miért épp Alain Lombard 1978-as stúdiófelvételét jelentette meg most újra a Decca, hiszen A varázsfuvola tekintélyes diszkográfiájában olyan csodák képviselik e céget, mint Karl Böhm 1955-ös lemeze (az első sztereó Zauberflöte), aztán Solti meg Colin Davis albumai.

Szót se róla!

A prüdériával elegy diszkréció hagyományosan sokkalta jellemzőbb a magyar politikatörténetre, semmint a mégoly botrányos magánéleti-érzéki kilengések kiteregetése. De mégis, hogyan lett egy pap-miniszterből Mamuska, és hogyan szállították a nőket Tutusnak?

Az isteni Sarah

Létezik-e színészi halhatatlanság? Nem is olyan régen ez a mély értelmű kérdés egyetlen valamirevaló színészi portréinterjúból sem hiányozhatott.

The Magic of Mantovani

Házikabátos, selyemsálas korosodó szoknyavadász (játszhatja, mondjuk, Matthau vagy Tognazzi) a légyott előkészületeinek utolsó mozzanata gyanánt feltesz egy lemezt a lejátszóra úgy 1970 táján.

Gyere hozzánk, sátán!

Annyit cáfoltuk már, illetékesek és illetéktelenek egyaránt, e lap hasábjain is a kortárs komolyzene és opera halálhírét, hogy ez az egyöntetűség minden bizonnyal rég meggyőzhette a figyelmes szemlélőt arról, hogy nagyon nagy a baj.

Keresem a szót

Röplap, röpcédula, röpcsi – e szavak hallatán elsőre talán a Horthy-korszak illegális kommunista munkásmozgalmára gondolhat a Bors Máté meg Láng Vince kalandjain nevelkedett olvasó, holott a legutóbbi száz év igazi politikairöplap-boomja sokkal inkább 1956-ra, pontosabban ’56 ősze és ’57 tavasza közé tehető. (A második helyezés jó eséllyel az 1989-es esztendőé lenne.)

Le a fejjel!

„Uneasy lies the head that wears a crown”, azaz „koronás fő nem lel nyugalomra” – sóhajt fel a gondoktól álmatlan IV. Henrik Shakespeare azonos című királydrámájában, s hasonló panasz azon fejedelmi hölgyek száját is méltán elhagyhatná, akik Donizetti Tudor-operáit uralják.

Kövess minket: