Bojtár B. Endre

„Avval a feltétellel egyezett bele az interjúba, ha láthatja, amit az államügyész mondott róla. Elhoztam. Az agg zsarnok elesett állapotát meghazudtoló fürgeséggel pattan ki az ágyból…” Tegnap meghalt Wojciech Jaruzelski tábornok. 1997-ben tettünk nála emlékezetes látogatást.

90 éves volt. 1997-ben beszéltünk vele. Április elején múlt nyolc éve annak, hogy megszületett az első kelet-európai megállapodás a békés hatalomátadásról a kommunisták és a kommunisták ellenzéke között. A lengyel Kerekasztal sikerében múlhatatlan érdemeket szerzett az akkori lengyel államelnök, Wojciech Jaruzelski. Aki nem sokkal az első, 1989. júliusi, részben szabad választások után nyomtalanul eltűnt a lengyel politikából, és ma nyugdíjas államelnökként morzsolja napjait szűk irodájában az Aleje Jerozolimskién, egy baromi ronda varsói irodaház első emeletén. És ha a tábornok a rendszerváltás egyes eseményeit, fogalmazzunk így, furcsa megvilágításban látja is, az tény marad, hogy 1988-ban igazi választás előtt állt. A rendszerváltás nem csak úgy lett: az ő döntésén is múlt. Úgy, ahogy az 1981-es szükségállapot sem csak úgy lett. Azt bizony ő vezette be, és nem a Történelmi Szükségszerűség.

A kockázatokkal mit sem törődő mentalitás a legijesztőbb - jellemzi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntéseit Király Júlia, aki szerint a jegybank növekedési hitelprogramja is e túláradó optimizmusra épít elsősorban. A kkv-szektorra zúdított olcsó hitel buktatóin túl a volt alelnök a hazai bankrendszer jelenlegi állapotáról is beszélt lapunknak.

A szegedi Lelkesedés SK 155 kilós olimpikonja három héttel ezelőtt összetettben 6., szakításban 4. lett a wroclawi világbajnokságon. Hosszú évek óta ez a magyar súlyemelés legjobb eredménye. Azóta államvizsgázott a szegedi jogi egyetemen, a hét végén pedig Moszkvában, a pénzdíjas Elnök Kupán száll versenybe a legjobbakkal.

Ma délután 5 órakor mutatják be Kis János Mi a liberalizmus? című könyvét az OSA Archívumban. A szerzővel tavaly beszélgettünk Orbán Viktor rendszeréről.

A minap múlt 75 éves - de nem születésnapi interjút készítettünk vele. Megtapasztalta a fasizmust, a sztálinizmust, a kádárizmust, a demokráciát, reformereket és önkényurakat látott felemelkedni és elbukni. A demokratikus ellenzék egyik főalakja 1991 után aktív kívülállóként, a maga eszközeivel és tekintélyével sokat tett a szocialisták és a liberálisok együttműködésének megkönnyítéséért. Mit gondol most, amikor e hosszú szövetség meginog?

A Mihancsik Zsófia és Kelemen László által üzemeltetett vélemény- és hírportálon, a galamus.hu-n írta június végén azt a cikket (Akadémikus antiszemitizmus), amelyben az antiszemita ideológia fogalomhasználatát hányja a 20. századi magyar történelem elismert kutatója, Romsics Ignác szemére. A cikk valóságos áradatot indított el.

Az utóbbi műfajú írásokat egyébként a szakzsargon PR-cikkeknek nevezi, és pontosan azért, hogy az olvasó tudja, mit olvas (azt, amit a megrendelő szeretne, hogy olvasson), (x) aláírással, netán keretbe foglalva szokás megjelentetni.

Auer János maga kereste meg lapunkat a narancs.hu-n megjelent, a 95,3-as fővárosi frekvenciát érintő döntést kifogásoló publicisztikánk okán. Interjú.

A múlt heti uniós csúcsot sokan az utolsó lehetőségnek tartották a közös valuta, sőt az egész unió megmentésére. És született is pár fontos döntés: a görög államadósságról, a válság ellen bevethető új pénzügyi stabilizációs eszközökről és az európai bankrendszer feltőkésítéséről. Ezek értelméről beszélgettünk az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának (DG ECFIN) magyar igazgatójával.

Az egyik utolsó független intézmény vezetője a monetáris politika mozgatórugóin kívül a kormány és a jegybank szembenállásának természetéről és személyes szerepvállalásáról is beszélt a Narancsnak.