Auer János: Felháborítónak és sértőnek tartottam a narancs.hu-n megjelent, "A csend ára" c. szerkesztőségi publicisztikájuk jó pár mondatát. Leginkább azt, amelyikben sötét sarokban szűkölő, gyáva alakként festették le a Médiatanács tagjait. Ezt a magam és kollégáim nevében is határozottan visszautasítom. Úgy gondoltam, megkísérlem ezt személyesen tisztázni, és csak azt követően terelem jogi útra az ügyet, ha nem kapok valamiféle elégtételt. Biztos vagyok benne, hogy az, hogy Koltay Andrást azon a napon épp nem tudták elérni, nem jogosítja fel önöket arra, hogy ilyen stílusban írjanak rólunk. Remélem, nem kell elkezdenem fogalmazni a keresetet.
Magyar Narancs: Az a szöveg nem pusztán arra utalt, hogy az MT egyik tagját, Koltay Andrást nem lehetett elérni. (Koltay András a cikk megjelenése után arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy családi okok – gyermeke születése – miatt nem tudott megkeresésünkre reagálni – a szerk.) Az MT tagjai soha egyetlen döntésükkel sem állnak a nyilvánosság elé. A Klubrádió ügyéről Kiricsi Karola szóvivő által tartott kétperces sajtótájékoztatójuk - ha annak lehet nevezni - mind tartalmilag, mind formailag botrányos volt. Se Szalai Annamária, se az MT más tagja nem adta az arcát a döntéshez.
AJ: Nem arról van szó, hogy ne adnánk az arcunkat általában a döntésekhez, vagy konkrétan a 95,3 frekvenciára kiírt pályázat eredményéhez - ez az ügy ugyanis nem "a Klubrádió ügye". De ha nem kérdeznek, nem állunk a nyilvánosság elé minden egyes határozat esetében, hogy megmagyarázzuk a szempontjait. Ha viszont bármelyik újságíró megkeres, hogy kedves Auer úr, mi a helyzet ezzel a döntéssel, állok rendelkezésére. Több mint egy év telt el a megválasztásunk óta, és a Figyelőhetilapon kívül senki, egyetlenegyszer sem keresett meg.
MN: Ha egy újságíró hivatalos úton próbál kapcsolatba lépni az NMHH-val, csak a szóvivőig jut. Pár nappal a Klubrádió ügyében tartott rövid tájékoztatás után, december 23-án volt még egy sajtókonferencia, amit lényegében azért hívott össze az MT, hogy kifejezze felháborodását a hazai és külföldi média által folytatott "politikai nyomásgyakorlás" miatt. De személyesen még akkor sem álltak a nyilvánosság elé. Miért?
AJ: Ha egy újságíró hivatalosan próbál kapcsolatban lépni bármely hatósággal, akkor máshol is a szóvivői irodáig jut. A sajtómegkereséseket nálunk is a szóvivői iroda kezeli, és ha személyesen engem vagy kollégáimat keresik meg, akkor együtt mérlegeljük, hogy szükség van-e a megszólalásunkra. Most nem került szóba, hogy az MT tagjainak személyesen kéne a nyilvánosság elé állniuk. A reakciókat látva csak azon gondolkoztunk el, hogy kell-e, és ha igen, milyen módon megnyilvánulnia az MT-nek. Személyesen még azután sem keresett - engem legalábbis - senki, hogy nyilvánosságra került a döntés, a Magyar Narancs is inkább leírta, hogy ezek ott szűkölnek a sötét sarokban. Ha a sajtó nem kérdezi a tagok személyes véleményét, úgy gondolom, alappal háborodok fel azon, hogy gyáva alakként állítanak be bennünket. De koncentráljunk a tartalomra.
Fotó: Németh Dániel
MN: A szóvivő asszony papírból olvasta fel a felháborodásukat. A hivatal kommunikációs igazgatója, Zsuppán Attila mellette ült, szótlanul, és hol a fülébe súgva, hol egy darab papíron segítette ki.
AJ: Nemzetközi sajtótájékoztató volt, szinkrontolmácsolással. Bevett dolog, hogy a szóvivő ilyenkor előre leírt szöveget is használ. A közvélemény tájékoztatását illetően pedig azt tartottuk célszerűnek és hatékonynak, ha "egykapus" rendszert működtetünk a szóvivőn és a hivatal kommunikációs szervezeti egységén keresztül. Azon lehet vitatkozni, hogy ez a megoldás jó vagy rossz. De a szóvivő van abban a helyzetben, hogy minden szükséges adatot, érvet beszerezzen az MT álláspontjának tiszta, érthető kifejtéséhez. Én vállalom a döntéseinket - azzal együtt, hogy minden döntés testületi. Név szerint ugyan nem szerepel a jegyzőkönyvekben, hogy ki miként szavazott, de az arányok mindig nyilvánosak, és az MT honlapján - a leíráshoz szükséges idő elteltével - megtalálhatók. A 95,3-ról szóló döntés még nincs fenn a honlapon, de elárulhatom: egyhangú határozat született. Tudtuk persze, hogy a Klubrádió a figyelem középpontjában van, érzékeltük a hazai és nemzetközi nyomást, emlékeztünk a 92,9 frekvencia körüli hercehurcára, és sejtettük, hogy milyen reakciók várhatók, ha nem ők nyernek a pályázaton. De ez nem befolyásolhatott bennünket a döntésben.
MN: Aminek mintegy megágyazott, hogy májusban az MT alapvetően zenei tematikára építő rádiószolgáltatókra írta ki mindhárom lejáró frekvencia pályázatát. Mi indokolta ezt?
AJ: Kezdettől fogva világos volt, hogy az MT mit akar ezekkel a frekvenciákkal. Az volt a cél, hogy a korábbi - finoman szólva - kusza állapotokat megszüntetve azonos paraméterekkel írjuk ki a pályázatokat. A feltételekben - a médiatörvény új szabályai alapján - egységesítettük a médiaszolgáltatási (korábbi nevén: műsor-szolgáltatási - a szerk.) díj számításának rendszerét. Ez figyelembe veszi a frekvenciával átlagosan elérhető hallgatók számát, a vételkörzetben élők vásárlóerejét és még néhány szempontot, ami a korábbi átláthatatlan díjmegállapításhoz képest tiszta viszonyokat eredményez.
MN: Ezt mi is helyeseltük egy nyári cikkünkben. De miért azonos paraméterek szerint írták ki azokat a pályázatokat, amelyek a négy legmagasabb elérésű frekvencia közül hármat, ezen keresztül hatmillió potenciális hallgatót érintenek? Ilyen, zenei tematikájú rádióból temérdek van, és csak 2011 első felében közülük négy szolgáltató dőlt be. Nem tudunk másra következtetni: az MT nem szeretné, hogy nagy elérésű közéleti rádió működjön a fővárosban.
AJ: A "bedőlt" rádiók által használt frekvenciák nem hasonlíthatók a legnagyobb elérést biztosító három hullámhosszhoz, amikről a mostani döntések szóltak. Azoknak a szolgáltatóknak a helyzete régóta nem volt stabil, a hatóság többször adott nekik lehetőséget tartozásaik rendezésére, és csak a sokadik eredménytelen felhívást követően mondtuk fel a szerződéseket. Volt szolgáltató, aki maga kérte a szerződés megszüntetését. Abból, hogy a Roxy Rádió vagy a Sztár FM "bedőlt", nem következik, hogy Budapesten és vételkörzetében azonos paraméterekkel ne működhetne jól három kereskedelmi rádió. A kereskedelmi rádiózás egyik fontos eleme a zene, és a médiatörvény rögzíti az európai és a hazai művek minimális arányát a szolgáltatók számára - ez tehát segítheti a magyar zeneművészek helyzetének javulását is. De a pályázati feltételeket úgy fogalmaztuk meg, hogy az se rettenjen el, aki a közéleti tematikát is fontosnak tartja, arra lehetett ugyanis a legmagasabb pontszámot kapni. A zenei műsorszámok egy közéleti rádiónak is olcsóbb működést tesznek lehetővé, ami a csökkenő reklámbevételek mellett éppen a fennmaradás kulcsa lehet.
MN: De az MT-nek mérlegelnie kell a médiapluralitás érvényesülésének szempontjait is.
AJ: Ha pluralitás alatt azt értik, hogy az MT-nek egy közéleti vagy közösségi, vagy akár kereskedelmi médiaszolgáltató politikai irányultságát kéne vizsgálnia, és fenntartania ezen irányultságok között valamiféle egyensúlyt - nos, én úgy gondolom, ez nem feladatunk.
MN: Nem okvetlenül erre gondolunk. Akkor plurális a piac, ha kereskedelmi és közéleti tartalmakat szolgáltató rádiók egyaránt sugározhatnak magas elérésű frekvenciákon.
AJ: Ez a plurális piac ezekkel a pályázati feltételekkel is megvalósulhatott volna. Ugyanis a meghirdetett feltételek mellett simán lehetett volna alapvetően közéleti tematikájú műsortervvel nyerni. Az MT akkor követett volna el jogsértést, ha úgy írja ki a pályázatot, ahogy azt a Klubrádió vezetése elvárta volna. Ha a Klubrádió kicsivel több zenei tartalmat szerepeltet a műsortervében, és ha csak néhány millió forinttal magasabb médiaszolgáltatási díjat ajánl, könnyen lehet, hogy nyert volna. És nem az történt, hogy a Klubrádiót "betiltották" és soha, sehol a jövőben nem szólalhat meg. Budapesten még számtalan frekvencia vár hasznosításra, köztük olyan közösségi - igaz, kisebb elérésű - hullámhosszok is, amelyek használatáért nem kell médiaszolgáltatási díjat fizetni. Az az érzésem, hogy a 95,3 pályázatának eredményét most véres rongyként mutatják fel, hogy íme a bizonyíték: rossz a médiatörvény! Pedig a frekvenciahasználat nem hitbizomány - és most hagyjuk is, hogy a Klubrádió annak idején hogyan jutott hozzá ehhez a frekvenciához. Ez nem az övé. Tudnia kellett, hogy a hét plusz öt év lejárta után ezért meg kell küzdeni.
MN: Lehet, hogy megvalósulhatna a plurális piac, de nem valósul meg. A végeredmény - egy ponttal maradt le a Klubrádió - sem támasztja alá azt, amit a szóvivő mondott, miszerint a Klubrádió "provokatívan gyenge" pályázatot adott volna be. Abból inkább az következik, hogy a Klubrádió azért nem nyert, mert nem ígért elég pénzt, és mert nem ígért elég zenét.
AJ: Ez így van. A Klubrádió díjajánlata holtversenyben a legalacsonyabb volt, a műsortervében kevés zene szerepelt, és a közéleti műsorok mennyiségére vonatkozó vállalása sem volt a legattrakítvabb.
MN: Hogy érti, hogy a közéleti műsorok mennyiségére vonatkozó vállalás nem volt elég attraktív? Erre maximális pontszámot kapott. Ráadásul - mivel a médiatörvény értelmében a szerződéskötésig nem ismerhetjük meg a győztes pályázatot - összehasonlítani sem tudjuk az elbírálás szempontjait.
AJ: Igen, maximális pontszámot kapott. A pályázati feltételek ismeretében tudható volt, hogy milyen mértékű vállalás felett járt a maximális pontszám. De a vállalt közéleti műsorok arányában sem a Klubrádió volt a legjobb: ennyiben nem volt igazán attraktív a pályázata.
MN: A médiaigazgatásra és a közmédiumok működtetésére több mint 100 milliárd forint szerepel a jövő évi költségvetésben - az MT döntésében pedig kulcsszerepet játszik az, hogy az egyik szolgáltató néhány millióval többet ajánl médiaszolgáltatási díjként, mint a másik. Az MTVA jövőre 77 milliárd forintból gazdálkodik, ebből a költségvetés közel 64 milliárdot áll.
AJ: Ez valóban rengeteg pénz. És lehetne vitatkozni azon, hogy szükséges-e ekkora összeg a közmédia működésére. De azt sehogy sem látom, hogy ez a két kérdés hogyan függ össze. A Médiatanács nem szólhat és nem szól bele a közmédia tartalmába, ez a törvény szerint a Közszolgálati Testület feladata, ők számoltatják be a közmédiumok vezetőit. A közmédiumok működésének költségeit az Országgyűlés állapítja meg, az MT az MTVA üzleti tervét és a mérlegét hagyja jóvá. Ami pedig a néhány milliót illeti: a pályázati felhívásban rögzítettük, hogy az alapdíjon felül ajánlott díjat hozzáadjuk az alapdíjhoz, és a szumma összegeket hasonlítjuk egymáshoz. Ha nem így tettünk volna, a győztes Autórádió Kft. és a Klubrádió pályázata között sokkal nagyobb pontkülönbség alakult volna ki.
MN: Van egy legalább 350 ezer fős közönség, amely nyilvánvalóan a Klubrádióra kíváncsi. Önök, mint az állami tulajdonnal felelősen gazdálkodó hatóság, ezt hogyan hagyhatják figyelmen kívül? A pályázati felhívás szerint a megszerezhető 72 pontból maximum 3 adható szolgáltatói tapasztalat címen, ami szintén azt sugallja, hogy az MT számára nem fontos a hallgatottság, a frekvencia hasznosulása.
AJ: A frekvencia hasznosulásának fogalmát sokféleképpen lehet értelmezni. Az egyik legfontosabb szempont az, hogy az állam képviseletében a frekvenciát hasznosító MT milyen bevételekre tesz szert. Nyilván nem lehet elhanyagolni azt sem, hogy a frekvencia hasznosulásával milyen további állami bevételek - például adók - keletkeznek, de ez nehezen megjósolható. Azt is csak találgatni lehet, hogy mennyien fogják majd a nyertes szolgáltatók műsorát hallgatni. A Klubrádió közönségének pedig tudnia kell, hogy kedvenc rádióját nem tiltották be. Elsősorban a rádión múlik, hogy hol és mikor hallhatják őket újra.
MN: Azt sem állíthatnánk, hogy az MT a 92,9 ügyében elegánsan járt volna el a Klubrádióval szemben.
AJ: Ez a minősítésük alaptalan. Az ORTT tavaly áprilisi döntése, amellyel a Klubrádiót nyilvánították nyertessé a 92,9-re vonatkozó pályázaton, nem "teljesedett be", mert a szerződés megkötésére nyitva álló határidő lejárta után sem jött létre a műsor-szolgáltatási szerződés. A Klubrádió ugyanis úgy kívánta volna megkötni ezt, hogy a korábbi frekvenciáját továbbra is használhassa addig, amíg a törvény által előírt 180 napon belül el nem indítja a szolgáltatását az új frekvencián. Ezzel két körzeti frekvencián keletkezett volna egyidejűleg sugárzási jogosultsága. Ezt a jogszabályok nem tettek lehetővé. De ha már eleganciáról beszéltek, a pályázat feltételei szerint az MT azt is megtehette volna, hogy - mivel a Klubrádió pályázata a határidőben megkötött szerződés hiányában formailag érvénytelennek minősült - a pályázaton második helyezett Magyar Katolikus Rádióval köti meg a műsor-szolgáltatási szerződést. Ennél tisztább megoldásnak tartottuk azt, hogy érvénytelennek nyilvánítjuk a pályázatot, és újat írunk ki. Ez megtörtént, de a Klubrádió erre a pályázatra már nem nyújtott be ajánlatot.
MN: Mivel pert indítottak, mondván, hogy ők azt már megnyerték, és ez a Kulturális Közlönyben is megjelent.
AJ: A Klubrádió aláírta és megküldte a pályázati feltételek mellékleteként közzétett műsor-szolgáltatási szerződést, de a hatóság részéről azt senki nem írta alá. Ezért úgy gondolom, az érvényesen nem jött létre. A végső szót - ebben is - a bíróság fogja kimondani.
MN: Most két idén alakult cég nyert sugárzási jogot két, kiemelten nagy értékű frekvencián. Mindkettő háttere zavaros, egyikük tulajdonosáról ráadásul kiderült, hogy üzleti kapcsolatban áll a Fidesz hátországával. Ennek ismeretében is azt állítja, hogy teljesülnek az állami tulajdonnal történő felelős gazdálkodás kritériumai?
AJ: Nekünk az a feladatunk, hogy a pályázati ajánlatok részeként bemutatott üzleti tervek megvalósíthatóságát vizsgáljuk, és ehhez a pályázóknak adatokat kell szolgáltatniuk. Hogy a pályázók tulajdonosainak milyen üzleti kapcsolataik, milyen gazdasági hátterük van, az ebből az anyagból természetesen nem derült ki, és nem is dolgunk vizsgálni. Attól, hogy egy cég nemrég alakult, még adhat be versenyképes üzleti tervet. Azt meg egy kicsit erős állításnak gondolom, hogy a pályázók háttere zavaros. Nem tudom, látták-e már a Klubrádió Zrt. tulajdonosi szerkezetét - kíváncsi vagyok, arra milyen jelzőt használnának? A "Fidesz hátországáról" pedig semmiféle információm nincs, így erre nem tudok mit mondani.
MN: Tudtak erről? Éreztek valaha nyomásgyakorlást a döntések meghozatala során?
AJ: Miről? "A Fidesz hátországáról" szóló megközelítésről? Nem tudtunk. A döntéseinkkel kapcsolatban pedig soha, semmiféle nyomásgyakorlást nem érzékeltem az elmúlt egy évben. Kivéve a Klubrádió ügyét, ahol számos hazai és nemzetközi szervezet próbálta orientálni a Médiatanácsot.
A médiatörvényről és az MT működésérőlMagyar Narancs: Kitől jött a felkérés, hogy vállalja el a médiatanácsi tagságot? Auer János: Ha nem muszáj, nevet nem mondanék. Érkezett egy felkérés, én arra igent mondtam. A következő alkalom, amin személyesen részt vettem, a parlamenti szavazás volt. MN: Nem tartja aggályosnak, hogy az MT felhatalmazása kilenc évre szól? AJ: Ennek a magyarázata valószínűleg az lehet, hogy a folyamatosság, a nyugodt munka feltételei akkor biztosíthatók, ha nem parlamenti ciklusok szerint szerveződik a médiaigazgatás. Így nem fordulhat elő, hogy egy új választás miatt elölről indul az egész. De ne kérje tőlem, hogy ezt minősítsem. MN: Két hete az Alkotmánybíróság kivonta a törvény hatálya alól az írott sajtót. Milyen hatása lesz ennek a döntésnek az MT munkájára? Beszéltek erről? AJ: Tévedés, hogy az AB kivette volna a törvény hatálya alól az írott sajtót. A határozat megerősíti, hogy bizonyos körben alkotmányos az írott sajtó szabályozása, miként az is, hogy annak felügyeletét egy hatóság látja el. Magunk között, első reakcióként az merült fel, hogy ez a döntés a mi munkánkat lényegét tekintve nem érinti. Első megközelítésünk szerint az AB lényegében azt mondta ki, hogy azzal, ahogy az MT alkalmazza az írott jogot, semmi gond nincs. MN: Mennyiben "erősíti meg" a határozat az MT ilyen jellegű feladatait? És mely körökben maradt önök szerint lehetősége az MT-nek az írott sajtó vizsgálatára? AJ: Az AB-határozat szerint a sajtótermékekre vonatkozó tartalmi szabályok többsége - az alkotmányos rend védelme, a gyűlöletbeszéd tilalma, a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévők sértő bemutatását tiltó szabályok, a kiskorúak védelme és a reklámszabályok - megfelel az alkotmányosság követelményének, tehát az írott sajtóra és a televíziós, rádiós médiaszolgáltatásokra nézve egyaránt előírhatók. Ugyanakkor a médiaszolgáltatásokra vonatkozó további szabályok - mint az emberi méltóság, az emberi jogok, a nyilatkozatot tevő személy jogainak és a magánéletnek a védelme - a sajtótermékekre alkalmazva további pontosításra, kiegészítésre és részletezésre szorulnak. A testület ezt azzal indokolta, hogy a televíziók és a rádiók jóval jelentősebb hatást gyakorolnak a közönségre, mint az írott sajtótermékek. A jogalkotónak fél év áll a rendelkezésére ahhoz, hogy ezeket a pontosításokat elvégezze. MN: Az eddig hatályos törvény szerint az MT jogosult vizsgálni az írott sajtóban megjelenő tartalmak jelentésének jogszerűségét is. De jogállamban az kevés, hogy a sajtó egy párt által delegált bizottság tagjainak jóakaratában kénytelen megbízni. Ez abszurd. AJ: A törvény nem ad lehetőséget arra, hogy akár egy testület, akár egy személy, akár egy társszabályozó szakmai szervezet önkényesen korlátozza a sajtószabadság érvényesülését. Vannak azonban minimumszabályok, amelyek itt is és más országokban is érvényesek a sajtóra. Azt pedig, hogy ezeknek a szabályoknak a betartását egy hatóság felügyeli, épp most erősítette meg az AB. Én a parlament által megválasztott jogalkalmazóként olyan vagyok, mint egy közszolga: dolgozom a hozott anyagból. Az érvényes és hatályos szabályok alapján kell döntést hoznom. Lehet azon vitatkozni, hogy a törvény jó vagy sem, de nem gondolom, hogy ebben illetékes lennék nyilatkozni. Én az Országgyűlés elnöke előtt tett esküm szellemében csinálom a dolgomat. Ebben azt fogadtam, hogy az Alkotmányt és a törvényeket megtartom, megbízatásomhoz híven a szólás- és sajtószabadság érvényesítésére törekszem, és mindezt részrehajlástól mentesen teszem. Eddig tiszta a lelkiismeretem. |
