Vessék ki! - Balog Zoltán és a cigányok gyalázása

  • Becker András
  • 2013.11.16 16:52

Publicisztika

"Nem tűrjük katolikus honfitársaink gyalázását - mondta Balog Zoltán erőforrás-miniszter a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének minapi közgyűlésén -, cserébe viszont azt kérjük, elsősorban az itt megjelentektől, ne tűrjék meg maguk közt a kisgyermekekkel erőszakoskodókat, vessék ki maguk közül a pedofíliában vétkeseket!" Nem, nem, isten őrizz, hogy ilyet mondott volna, vicc volt, nem ezt mondta, és nem ott. Hanem a Fidesszel szövetséges cigányszervezet, a Lungo Drom szolnoki kongresszusán ezt: "Nem tűrjük a cigányok gyalázását, de önök se tűrjék meg maguk között a bűnözőket, a zavarkeltőket!"

Ha lett is volna ilyen, a katolikus közösséget gyalázó miniszteri közlemény, az csak ízléstelenségében vehette volna föl a versenyt a cigányoknak szánt ténylegessel, az okozott társadalmi kár, a megosztó, előítéletes gondolkodás erősítése tekintetében semmiképp. Balog miniszter óvatosan kézbe vette és elsütötte a Jobbik politikai csodafegyverét, a "cigánybűnözést".

Mondod, amit gondolok, jó?

Mondod, amit gondolok, jó?

Fotó: MTI

Hagyjuk most az egész mondás kínos alkujellegét, az alapvető emberjogi normák, az emberi méltóság iránti durva érzéketlenséget: mintha a cigányok gyalázásának elutasítása olyan extra érdem lenne, amiért cserébe jár valami, nem pedig elemi erkölcsi parancs - különösen egy lelkész számára. (Nem mintha ez a "nem tűrés" is ne lenne sírnivalóan gyámoltalan: hányszor ítélte el a kormány bármelyik képviselője az elmúlt egy évben a cigányokat ért verbális atrocitásokat? Pedig szinte hetente lett volna rá alkalom, de ezek valahogy rendre elmaradtak.) És hagyjuk most ezt a furcsa, valahonnan a miniszteri lélek mélyéről fölbuzgó fordulatot a zavarkeltőkről - bár annyit megjegyeznénk, hogy a békés építőmunkát akadályozó zavarkeltőkről itt utoljára az MSZMP funkcionáriusai beszéltek a Grósz-kormány idején. Az viszont a balogi életműben is említésre méltó új mozzanat, hogy immár legitim retorikai elemként használja a "cigánybűnözés" rasszista toposzát. Hiszen a felszólításnak ("ne tűrjék meg maguk között a bűnözőket!"), csak akkor van értelme, ha azt feltételezzük, hogy a felszólítottak eddig ennek az ellenkezőjét tették, vagyis elfogadták (tűrték), hogy a csoport tagjai közt bűnözők vannak. A cigányként, azaz etnikai hovatartozás alapján meghatározott csoportnak jellemző vonása, attribútuma tehát a bűnözők, azaz a bűnözés legalább közvetett támogatása, hiszen a tudott többségi normákkal szemben normaszerűen tűrik azt, ergo a cigányok jellemzően a bűn pártján állnak - ekképp lehet levezetni a cigányügyekért felelős miniszter közlésének mélyén lapuló összefüggésrendszert.

És vajon - feltéve, de nem megengedve, hogy a miniszter óhaja legitim - hogy kellene csinálniuk ezt az egészet a cigányoknak, ezt a maguk közül való kivetést? Családi szinten képzeli a miniszter, testvér a testvért, anya a fiát, vagy ez inkább csak távolabbi rokonok esetében lenne elvárás? Esetleg minden gettóban lenne egy ilyen felelős, afféle társadalmi megbízott (tmb.), akinek dolga helyben menedzselni az ügyet? Ingyen? Vagy lenne azért egy szerényebb tiszteletdíj a cigány önkormányzaton keresztül folyósítva? Farkas Flórián vélhetőleg ebben az ügyben is megbízható partnere lenne a kormánynak, hiszen arcizma sem rándult a miniszter cigánybűnözős mondata után. Megyei szinten pedig lehetne támaszkodni az önjelölt vajdákra. A borsodi "vajdánál" többet kevesen tettek a cigányok stigmatizációjáért, az egészen operettfigura-szerű fővajda közvetlen környezete pedig már évek óta maga is használja a cigánybűnözés kifejezést - az pedig mindössze kezelendő kommunikációs probléma, hogy Kállai urat magát már többször is elítélték, többek között csalásért és testi sértésért, legutóbb épp a múlt héten.

A miniszter egyébiránt ismét tanújelét adta páratlan tempó- és stílusérzékének: februárban, a tatárszentgyörgyi gyilkosság emléknapján olaszliszkázott egy kicsit, most meg a 15 országban megtartott roma büszkeség napja és a hasonló nevű magyar rendezvény idejére sikerült időzítenie cigánybűnözős közleményét. A "roma büszkeség napja" nevű rendezvény deklarált célja épp az, hogy csökkentse a roma identitást sújtó megbélyegzettség terhét: nem magától értetődően könnyű vállalni egy olyan etnikai hovatartozást, amivel együtt jár a stigma és a kirekesztettség. Na, emellé tegyük oda a mosolygós miniszter mondatát.

Lehet, hogy Magyarországon a jóléti állammal együtt vége a politikailag tisztességes beszéd kánonjának, sőt talán az emberjogi diskurzust is sikerül ellehetetleníteni; de hogy az a valami, ami a helyét készül átvenni, nagyon ocsmány lesz, az már most világosan látszik. Lassan talán meg kell szoknunk azt is, hogy az új nyelvi konszenzus kialakításához egyre gyakrabban és egyre pusztítóbb módon járul hozzá kisebb közleményeivel maga Balog Zoltán, a romák társadalmi felzárkózásáért felelős miniszter is. Vajon tud-e arról, van fogalma, sejtése, hogy ez a beszédmód tovább szaggatja a társadalom szövetét, és a magát védeni próbáló kirekesztettekből is kiváltja előbb-utóbb az agressziót?

Neked ajánljuk