Két SozialMarie-díjas civil szervezet, a Romani Platni cigány lakásétterem és a Budapest Bike Maffia tagjai találták ki, hogy főznek 150 adag kárboly grosjt, és az ételt még melegen kiviszik a város hajléktalanjainak. A felek a petícióírásban már nem hisznek, de úgy érezték, a hajléktalanok kriminalizálását (erről bővebben keretes írásunkban) és megbélyegzését nem lehet szó nélkül hagyni. (Persze mi százötven adag étel a hajléktalanokra a közterületen való életvitelszerű tartózkodás miatt tavaly hét hónap alatt kiszabott 39,5 millió forint szabálysértési bírsághoz képest?)
A kárboly grosj, azaz vastag krumpli, sűrű, sokhúsos, igazi téli étel – a Romani Platni főztjében nagyjából egy az egyhez volt a hús és a krumpli aránya. A nyersanyagokhoz szükséges ötvenezer forintot pár nap alatt összedobták a szervezők, a Bike Maffiá-s Havasi Zoltán (a videón is ő beszél az akcióról) pedig megkezdte az önkéntes futárok, míg Nagy Kriszta, a Romani Platni munkatársa az önkéntes szakácsok és konyhai segítők toborzását. Nem is kellett kétszer szólni: a helyi Gyerekházba járó anyukák jöttek az első hívásra, és az ételt adagoló asszonyok közt ott önkénteskedett a tanodás Lakatos Renátó is. Kriszta a történetnek erre a mozzanatára, a helyi romák részvételére a legbüszkébb: hogy annyira megerősödött a tanoda, gyerekház meg a lakásétterem körül a helyi közösség, hogy aktív önkéntes résztvevője tudott lenni egy másik hátrányos helyzetű csoport megsegítésének.
Szombat délután a Bike Maffia hívására közel negyven bringás jelent meg a Romani Platni Tűzoltó utcai helyisége előtt – Havasi Zoltán azt mondja, többségüket még sosem látta. Itt volt az eseményt támogató TASZ egyik munkatársa is, de nem volt szükség jogi segítségre, mivel a program rendben eljutott a tervezett végpontjához, a Szuper8-ba szervezett esti adománygyűjtéssel kombinált bulihoz.
| Csűrték-csavarták A szabálysértési törvény 2011-es módosítását – mondhatjuk, a hajléktalantörvényt – az Alkotmánybíróság Szabó Máté ombudsman kezdeményezésére egy évvel ezelőtt alkotmányellenesnek nyilvánította. Ezzel megszűnt a hajléktalanok közterületről történő elüldözésének jogi alapja. Ám ezt követően idén márciusban megszületett az alaptörvény negyedik módosítása. A XXII. cikk véget vet a hajléktalanokkal kapcsolatos alkotmányjogi lacafacázásnak: „(…) helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást.” Innét már csak egy lépés volt a szabálysértési törvény újbóli módosítása, amelyik visszaadta az önkormányzatok kezébe a hajléktalanok kitiltásának jogát. |
