SzSz

Napjainkban nehéz kérdés előtt állnak a nemzetközi összeesküvésekben utazó amerikai akció- és kémfilmek: ki legyen a főgonosz?

Wes Anderson, David Lynch, Ridley Scott – sőt Sergio Leone! –, se szeri, se száma a neves rendezőknek, akik ujjgyakorlat gyanánt, meg persze egy rakás pénzért nekiálltak reklámfilmet forgatni.

Tom Kingsley akció-komédiájának főszereplői tipikus mellékalakok: egy improvizációt oktató tanár, egy method actingot véresen komolyan vevő színész és egy szorongásait kezelni igyekvő akta­kukac.

A 2010-es eredeti animáció volt talán a Dreamworks stúdió első esete, hogy a shreki útról letérve képesek voltak versenybe szállni az akkor már hosszú évek óta aranyos állatokban és szívhez szóló sztorikban utazó Disney/Pixar mesegyárral.

Mind ismerjük az anekdotákat, vicceket és horrorba illő történeteket arról, hogy milyen borzalmas dolgok történhetnek az oldalvonal mellett gyerekfocicsapatok összecsapásakor.

Az eddig ismert világrend felborult, valamennyi országban előretörtek a szélsőségesek, a populisták vagy épp az anarchisták, akik csábítóan egyszerű, de pusztító megoldást hirdetnek az emberiséget fenyegető komplex problémákra.

A Texasi láncfűrészes-sorozat a hatodik részben mutatja be fő gonosza, Bőrpofa múltját.

Azt, hogy a Juventus és az Inter, vagy épp az Inter és a városi ellenlábas AC Milan szurkolói között hatalmas a rivalizálás, valószínűleg mindenki tudja, aki látott már életében focit.

Mint ismert, a kakukk más madarak fészkébe rakja tojásait, ezért a csalfaság jelképe, más kultúrákban a tavasz megérkezésének, azaz az idő múlásának, ezzel együtt pedig a halál közeledtének szimbóluma is.

Van abban valami idétlen báj, amikor Góliát igyekszik Dávidként eladni magát.

A keleti kultúrákban legendásan nagy tiszteletnek örvendenek az idősek.

Ki nem unja már a Jason Statham- vagy a Liam Neeson-féle hősöket, nem beszélve bármelyik moziról, amelyben feltűnik Dwayne ’The Rock’ Johnson?