Tébolyda és rokkantkórház is működött a Városháza épületében
"A hajdani városszéli kaszárnya a főváros közepére ékelődve csakis úgy élhet túl, ha képes megnyílni a város felé, és maga teremti meg ennek a feltételeit."
Zöldi Anna
Zöldi Anna cikkei
Város a dobozban
A pláza nem más, mint az urbánus lét nyújtotta kényelem egy dobozba zárva. Budapest legújabb létesítménye, az Etele Plaza csúcsra járatja mindazt, amit e tárgyban ma az építészet nyújtani tud.
Magasházak Budapesten: hova épültek volna, és szükség van-e rájuk ma?
A Kopaszi-gátnál épülő, 120 méter magas, 28 emeletes Mol-toronyház nyomán – bár ez az építkezést már nem befolyásolja – újra fellángolt a teoretikus vita: kell-e felhőkarcoló Budapestre.
Nem ilyennek álmodtuk
A Kopaszi-gátnál épülő, 120 méter magas, 28 emeletes Mol-toronyház nyomán – bár ez az építkezést már nem befolyásolja – újra fellángolt a teoretikus vita: kell-e felhőkarcoló Budapestre.
Így védhetjük a környezetet magánemberként a városban: gondozzuk és óvjuk a meglévő fákat
Áttekintjük, hol lehet erdősíteni, közösségi kerteket létrehozni a fővárosban - mondja Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze.
A természet után, szabadon
Október derekán a 3-as metró déli szakaszának négy állomását adták át, a tervezők a 4-es metrónál megkezdett építészeti koncepciót folytatták – úgy tűnik, sikerrel.
„Vegyük észre a fákat”
Januárban nevezték ki, de a közvélemény már korábban megismerte a nevét, civilként is sokszor beleállt a megosztó állami projektekről szóló vitákba. Az új pozíciója révén megnyíló lehetőségekről beszélgettünk vele.
„Velük növünk fel mi is”
A jövő városának megálmodói ma még gyerekek. Az ArchiKids mozgalomhoz csatlakozva, szeptember utolsó szombatján őket várták Budapesten, a VárosÁlmodók fesztiváljára. A Kortárs Építészeti Központ (KÉK) szervezte esemény kurátorával, az épített környezeti neveléssel foglalkozó Bartók Vizuális Műhely egyik alapítójával beszélgettünk.
A kihagyott ziccer luxusa
Befejezéshez közeledik a Rózsadomb hírhedt szellemkastélyának felújítása. Az épület sorsa jól illusztrálja, hogy egy ház nemcsak kő, tégla, acél és üveg, hanem az azt létrehozó közeg kultúrájának pontos fizikai lenyomata is.
A betonpark – Városfejlesztés, ahogy nem kéne: a Széllkapu projekt
A Széll Kálmán tér–Széna tér vidéke Budapest egyik urbanisztikai fekete lyuka: a Széllkapu projekt e környék rendezetlenségén segíthetett volna. A parkberuházásként reklámozott terület hónapok óta készen, ám egyelőre zárt kapukkal várja az augusztusra jósolt átadást. De vajon mi az, ami elkészült? Közpark, ahogy ígérték? A nagyberuházás izgalmas és tanulságos története.
„Na, az Budapest!”
Építész, urbanista, számos olyan budapesti projekt ötletadója és végrehajtója, amelyek az elmúlt 25 évben szeretett fővárosunk épített örökségének megőrzését célozták. Januárban kapta meg főépítészi megbízását: még a békeidőben kérdeztük arról, milyen szerinte az ideális Budapest.