Zöldi Anna

A dizájn új fellegvára a fegyelmezett kreativitás metaforája. A MOME új campusa a 21. századi alkotó ember válasza a minőségi élet és a fogyasztói lelkiismeret dilemmájára. Rafinált egyszerűséggel megkomponált kubusai a szabadságot rejtik megnyugtató csomagolásba.

Amerikai építészdiplomával Kaliforniából települt át Budapestre a rendszerváltás után. Azóta számos, a főváros építészeti arculatát meghatározó projektben és urbanisztikai program kidolgozásában vett részt. Néhány hete az ő szervezésében Budapest látta vendégül az American Institute of Architects (AIA) európai tagozatának éves konferenciáját.

Új trendi „őrület” az Amerikából eredeztethető tiny house mozgalom.

Napjaink Magyarországán kapásból harsány igennel válaszolhatunk az alcímben megfogalmazott kérdésre. De szükségszerű-e, hogy kultúrharc terepe legyen az építészet? A válasz erre már nem olyan magától értetődő.

Budapest új hídjáról eddig jobbára csak annyi hír járta, hogy nem így és nem oda kéne építeni, ahová szánják, pár száz méterrel a Kopaszi-gáttól délre, Dél-Buda és Csepel közé. Közlekedési szempontból a kritika jogos, a tervezett műtárgy azonban több figyelmet érdemel.

Az utóbbi időben Európa-szerte több elpusztult ikonikus épületet újra megépítettek, némelyiket romállapotából, némelyiket a puszta semmiből. A gyakorlat Magyarországon is terjed – a kormányzat budapesti építési programjaiban előnyt élvez a 19. század, és sorra készülnek a középkori várak teljes rekonstrukciói. A jelenség okairól és lehetséges következményeiről kérdeztük a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát.

Új rend készül Józsefváros közepén, amely a 21. század urbanisztikai eszközeivel igyekszik a fuldokló városrészt levegőhöz juttatni.

A Rudas épületegyüttese már régóta zárvány a terjeszkedő nagyvárosi rengetegben: elvarázsolt sziget, megkötözve is növekvő organikus képződmény. Ilyen helyzetben mire elég a felújítás?

A Móricz Zsigmond körtéri Gomba újjászületett, delikát pavilon bújt elő az építési kordon mögül. A hosszas vajúdásnak a Nagy Tavaszi Átadási Láz vetett véget, a Várkert Bazár kulisszáival ellentétben azonban ez teljes egészében, magas minőségben elkészült, és immár befejezett épületként áll a forgalmas tér közepén – teljesen üresen.

Sokáig épült, drága, rossz a vonalvezetése, és rossz helyen vannak a megállók - szólnak a kritikus hangok. De ma már történetietlen a kérdés, hogy kellett-e nekünk ez a politikától nyálkás belvárosi bizsu, és ha igen, akkor miért nem. A négyes metró olyan, mint az élet: szép, rövid, és nincs semmi értelme. Egyvalamit nem ért kritika: a "betonságukat" bátran vállaló állomások építészeti színvonalát.

A júniustól látható magyar kiállítás pályázatának nyertese Jakab Csaba és Márton László Attila munkája, amely a Magyar Művészeti Akadémia honlapja szerint "Magyar üzenet Velencébe: az építés közösségteremtő".