Zöldi Anna

A néplélek formálja?

Dilemmák a nemzeti építészeti kánon körül

Lokál

Amióta Lázár János törvénybe foglaltatta a polgári jó ízlés kívánalmát, szakemberek és lai­kusok találgatják, hogy mit kell érteni e fogalom alatt.

A nemzeti építészet mibenlétén viszont már több mint egy évszázada törik a fejüket a szakma gyakorlati és elméleti művelői egyaránt – különösebb siker nélkül. Természetesen mindenkinek beugrik Kós Károly vagy Lechner Ödön neve, megjelenik a meredek tető, a míves ácsszerkezetek, vagy a Zsolnay-kerámiával burkolt pártázatos homlokzat, de az kétséges, hogy ezek tipikusan magyar építészeti karaktert, egységesen követett stílust eredményeztek volna. Már a 18. században volt próbálkozás a nemzeti oszloprend megteremtésére, a 19. század során a népművészet kiapadhatatlan forrásának becsatornázására, keresték a gyökereket Ázsiában, de a kísérletek mindig megrekedtek a formai elemek átvételénél – nem véletlenül. Az építészet ugyanis sokkal komplexebb folyamatok eredménye, a technikai tudás, a társadalmi feltételek, a rendelkezésre álló anyagok, az építtetői szándék mind-mind meghatározza, hogy végül milyen forma születik. Ám a nemzeti karaktert következetesen formák mentén keresgélték, és sejthető, hogy most is valami hasonló lebegett a törvényhozók szeme előtt.

Nemzeti vagy magyar?

A nemzet nem pusztán etnikai kategória, hanem konkrét társadalmi, kulturális berendezkedéshez köthető képlet: a felvilágosodás, illetve nálunk a reformkor szülötte, tipikusan a 19. század gondolkodásmódjához, a nemzetállamok megszületéséhez kapcsolódik. A barokk kori Franciaország társadalma például nem nevezhető nemzetnek, fényévnyi távolság választotta el a kastélyokat építtető nemességet a társadalom más rétegeitől. Egy francia barokk kastély ugyan tipikus, a korra és a földrajzi helyre jellemző építészeti jegyeket mutat, ez azonban mégsem nemzeti építészet. Nemzetről a polgári forradalmakat követően beszélhetünk, a nemzeti építészet, azaz a tudatos törekvés a nemzet valós vagy vélt karakterének megjelenítésére az épített környezetben ehhez a pontosan definiálható korszakhoz kötődik. Ilyen értelemben tehát ma sincs „nemzet”, mert a klasszikus polgári társadalom átadta a helyét egy újabb, egyelőre még nem pontosan definiált együttélési formának. A nemzettudathoz köthető építészeti megnyilvánulások ezért kérdésesek.

Legfeljebb az etnikai hovatartozás alapján lehet különbségeket keresni, de kérdés, hogy találunk-e. Minden abba az irányba mutat, hogy sokkal inkább a hely, a környezeti feltételek formálják az épületek megjelenését, hacsak nem kifejezetten politikai szándék és tartalom vezérli az építészetet. Érdekes kérdés, milyen lenne az „ország háza” vagy a „város háza”, ha ma kellene újonnan felépíteni. Ami biztos: egyetlen kortárs tervezőnek sem a kupolatornyos, neogótikus Parlament jutna eszébe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.