Zöldi Anna

A néplélek formálja?

Dilemmák a nemzeti építészeti kánon körül

Lokál

Amióta Lázár János törvénybe foglaltatta a polgári jó ízlés kívánalmát, szakemberek és lai­kusok találgatják, hogy mit kell érteni e fogalom alatt.

A nemzeti építészet mibenlétén viszont már több mint egy évszázada törik a fejüket a szakma gyakorlati és elméleti művelői egyaránt – különösebb siker nélkül. Természetesen mindenkinek beugrik Kós Károly vagy Lechner Ödön neve, megjelenik a meredek tető, a míves ácsszerkezetek, vagy a Zsolnay-kerámiával burkolt pártázatos homlokzat, de az kétséges, hogy ezek tipikusan magyar építészeti karaktert, egységesen követett stílust eredményeztek volna. Már a 18. században volt próbálkozás a nemzeti oszloprend megteremtésére, a 19. század során a népművészet kiapadhatatlan forrásának becsatornázására, keresték a gyökereket Ázsiában, de a kísérletek mindig megrekedtek a formai elemek átvételénél – nem véletlenül. Az építészet ugyanis sokkal komplexebb folyamatok eredménye, a technikai tudás, a társadalmi feltételek, a rendelkezésre álló anyagok, az építtetői szándék mind-mind meghatározza, hogy végül milyen forma születik. Ám a nemzeti karaktert következetesen formák mentén keresgélték, és sejthető, hogy most is valami hasonló lebegett a törvényhozók szeme előtt.

Nemzeti vagy magyar?

A nemzet nem pusztán etnikai kategória, hanem konkrét társadalmi, kulturális berendezkedéshez köthető képlet: a felvilágosodás, illetve nálunk a reformkor szülötte, tipikusan a 19. század gondolkodásmódjához, a nemzetállamok megszületéséhez kapcsolódik. A barokk kori Franciaország társadalma például nem nevezhető nemzetnek, fényévnyi távolság választotta el a kastélyokat építtető nemességet a társadalom más rétegeitől. Egy francia barokk kastély ugyan tipikus, a korra és a földrajzi helyre jellemző építészeti jegyeket mutat, ez azonban mégsem nemzeti építészet. Nemzetről a polgári forradalmakat követően beszélhetünk, a nemzeti építészet, azaz a tudatos törekvés a nemzet valós vagy vélt karakterének megjelenítésére az épített környezetben ehhez a pontosan definiálható korszakhoz kötődik. Ilyen értelemben tehát ma sincs „nemzet”, mert a klasszikus polgári társadalom átadta a helyét egy újabb, egyelőre még nem pontosan definiált együttélési formának. A nemzettudathoz köthető építészeti megnyilvánulások ezért kérdésesek.

Legfeljebb az etnikai hovatartozás alapján lehet különbségeket keresni, de kérdés, hogy találunk-e. Minden abba az irányba mutat, hogy sokkal inkább a hely, a környezeti feltételek formálják az épületek megjelenését, hacsak nem kifejezetten politikai szándék és tartalom vezérli az építészetet. Érdekes kérdés, milyen lenne az „ország háza” vagy a „város háza”, ha ma kellene újonnan felépíteni. Ami biztos: egyetlen kortárs tervezőnek sem a kupolatornyos, neogótikus Parlament jutna eszébe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Gombaszezon

François Ozon új filmjében Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t. Kritika.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.