Zsuppán András

A magyar királyi korona két részbõl áll: alsó része bizánci munka a 11. századból, felsõ része bizonytalan eredetû nyugati ötvösmû. Jelenlegi formáját valamikor a 12-13. században nyerte el - így tanultuk mind-annyian az iskolában, nem is sejtve, hogy egy nagyszabású összeesküvés áldozatai vagyunk. Holott sokak szerint az igazság itt is odaát van.

Rakacaszend 430 lakosú borsodi aprófalu a szlovák határ közelében, Magyarország egyik súlyos helyzetû régiójában, a Csereháton. A szinte kizárólag cigány gyerekek által látogatott kisiskoláját a Miskolci Görög Katolikus Apostoli Exarchátus tartja fenn. Az egyházi iskolákat érintõ költségvetési megszorítások az intézmény létét fenyegetik (lásd: Hüvelykszorító, Magyar Narancs, 2004. november 25.), és csak a püspökségen múlik, hogy ki tudja-e gazdálkodni a költségeket.

A 2005-ös költségvetési törvény tervezete szerint az állam jelentõsen csökkentené az egyházi iskoláknak nyújtandó kiegészítõ támogatásokat. A pénzügyi vita komoly hatással lehet a kormány és a történelmi felekezetek viszonyára, annál is inkább, mivel mindkét fél úgy véli, alapvetõ elvi kérdésekrõl van szó. Az elmúlt években szinte állandóan támadások kereszttüzében álló oktatási tárca kemény ellenfélre számíthat az intézményeik anyagi biztonságát féltõ egyházakban.

Tudomást veszünk róla vagy sem, B. Diána mint "filozófus" nem a semmibõl bukkant elõ. Zagyvaságait a "magyarságról" egy élõ és hovatovább virágzó szubkultúra böfögte fel a reflektorfénybe. A "hivatalos" történettudomány, nyelv- és irodalomtörténet, régészet és a többi mellett vagy alatt rejtõzõ mikrokozmoszt lapunk cikksorozatban mutatja be.

Az MTA Mûvészettörténeti Kutatóintézete és a Közép-európai Egyetem nagyszabású, háromnapos konferenciát szervezett október 1-3. között Art History at the Crossroads címmel. Az eseményre a magyar mûvészettörténész-szakma nagyjai mellett egy sor neves német, szlovák, lengyel és cseh kutatót is meghívtak, az igazi szenzációt azonban a díszvendég, Hans Belting elõadása jelentette.

Huszonöt év múlva nem látjuk a Tejutat, és az európai csillagászok legfeljebb a turkesztáni obszervatóriumokból kémlelhetik majd az eget. Az exponenciálisan növekvõ fényszennyezés megtizedeli a rovarfajokat, és megváltoztatja a madarak viselkedését. Egyre többen állítják: a fénynek ára van.

Állítólag létezik egy színtelen, szagtalan folyadék, amely - koktélba öntve - észrevétlenül elkábítja és ágynak dönti a különben elérhetetlen bombázót, aki másnap nem emlékszik semmire - vagy ha igen, nem tudja bizonyítani, mert a szer gyorsan eltûnt a szervezetébõl.

"Elsõ fogyasztásakor furcsa ûrt érzett a hasában, amirõl azt gondolta, hogy mély lélegzetvételekkel kitöltheti. Hirtelen azonban az a kísérteties érzése támadt, hogy pénisze minden egyes lélegzetvétellel egyre inkább visszahúzódik a hasába. Segítségért kiáltott. Barátai fél órára betették egy tóba, amíg úgy nem érezte, hogy nemi szerve ismét normális."

Fantasztikus biológiai tulajdonságokkal rendelkezõ növényt fejlesztettek ki a szarvasi agrártudományi kutatóintézetben. Az energiafû feltalálói szerint valódi világszenzáció lehet, hasonlóan az olyan híres magyar találmányokhoz, mint a golyóstoll vagy a Rubik- kocka. Atom helyett fûtsünk gyommal?

Vállalati üdülõ, cimmerferi, parti palacsintázó, félmeztelen keletnémet családapák hawaii ingben és trópusi kalapban - a magyar lakosság késõ kádári évtizedekben szocializálódott többségének ez jut eszébe a balatoni nyaralásról. És lassan tíz éve inkább Korfut vagy Isztriát választja...

A válságba jutott mezõgazdasági kistérségek számára a vidékfejlesztési szakemberek elõszeretettel javasolják megoldásként a falusi turizmust. De miért mennénk az ukrán határszélre nyaralni Mallorca vagy Balatonfüred helyett? Érdemes-e a helyieknek beleélniük magukat, hogy az idegenforgalom kitörési pont lehet számukra? Milyenek a falusi turizmus tényleges esélyei és feltételei a magyar vidék eldugott zugaiban?

A miniszterelnök Európa-terv nevû tavalyi ötletrohamának talán legemlékezetesebb pontja az állami múzeumok ingyenessé tétele volt. A 2003 februárjában elhangzott bejelentés meglepetést keltett a múzeumi szakmában, az ígéret azonban határidõre teljesült: az állami közgyûjtemények idén május 1-je óta belépõjegy nélkül látogathatók. (Lásd: Tárlatvezetés, Magyar Narancs, 2003. február 27.)