Az óvónők távoztak, a testületet feloszlatták, a szülők felháborodtak

  • Varga Domokos Péter
  • 2022. január 16.

Belpol

Az alábbi történetben nincs direkt pártpolitika, ám abban, ami Magyarpolányban történt, nem lehet nem észrevenni mindannak a hatását, ami 2010 óta zajlik az országban.

Kedves Olvasónk!

Ez a cikk a Magyar Narancs 2021. december 16-i számában jelent meg. Most ezt az írást ebből a lapszámunkból széles körben, ingyenesen is hozzáférhetővé tesszük.

Részben azért, mert fontosnak tartjuk, hogy minél többen megismerkedjenek a tartalmával, részben pedig azért, hogy megmutassuk, érdemes a Narancsot megvásárolni is, hiszen minden számban hasonlóan érdekes cikkeket találhatnak – és a lap immár digitálisan is előfizethető, cikkei számítógépen, okostelefonon és tableten is olvashatóak.

magyarnarancs.hu-n emellett a továbbiakban sem csak fizetőfal mögötti tartalmakat találnak, így mindig érdemes benézni hozzánk. 

Visszavárjuk!

A szerk.

Ugyancsak fújtat az ember, mire felér a magyarpolányi híres-neves kálvária utolsó állomásáig. Pedig a hegy meredekén lépcső könnyíti a járást, az egyes stációk előtti pihenőkön vagy a színesre festett szoborcsoportokon Krisztus szenvedésének állomásait tekinthetjük meg, vagy a kápolnához felérve a ködbe vesző bakonyi panorámát, közelébb a polányi épületek, háztetők rendezett sorát.

Lenn a faluban, az óvoda előtt várom a kiérkező szülőket. Arról kérdezem az embereket, okozott-e, okoz-e zavart, hogy az óvodában a nyáron kicserélődött a teljes személyzet, mert a fenntartó nem szavazott bizalmat a korábbi vezető óvónőnek. Az intézményvezetővel együtt távozott a két német nemzetiségi szakképzettséggel is rendelkező óvónő.

A szülők – és mellettük többen a falu lakosai közül – már az első változás hírére felbolydultak. Petícióban kérték Némethné Penk Ildikó vezető óvónő visszahelyezését, továbbá felvonulást is szerveztek a régi óvónőikért, amit az­óta is csak tüntetésként emleget mindenki a faluban.

Némethnét hat éve kifejezetten azért hívta az intézménybe Grőber József független polgármester, hogy majd ő váltsa egy év múlva a harmincéves szolgálat után nyugdíjba vonuló óvodavezetőt. Némethné sváb származású magyarpolányi lakos, már a szülei is itt éltek. Az óvónői diplomája mellől ekkor még hiányzott a beosztáshoz szükséges közoktatás-vezetői végzettség, de mire a vezetői állás megüresedett, megszerezte azt is. Majd a helyi önkormányzat pályázatát megnyerve 2016-ban nevezték ki a Magyarpolányi Német Nemzetiségű Óvoda és Mini Bölcsőde vezetőjévé.

Az óvodának jó híre volt, nemcsak a helyi, de a környékbeli szülők is szívesen hordták ide gyermekeiket, ez magyarázza a mintegy 60 fős létszámot. Némethné a magas szakmai szintet a nemzetiségi irány fejlesztésével is erősítette, a pedagógiai munkában nagyobb teret kapott a német nyelv és kultúra megismertetése. Mire lejárt az első ötéves vezetői ciklusa, az intézményben dolgozó mindhárom óvónő – őt magát is beleértve – rendelkezett német nemzetiségi szakirányú végzettséggel.

Egy idő után Némethné mégis konfliktusba keveredett a fenntartóval, konkrétan Grőber József polgármesterrel. Az óvodavezető ugyanis közben tagja lett a községi önkormányzat képviselő-testületének. A 2019-es önkormányzati választáson a Grőberrel szemben elinduló polgármesterjelölt azt kérte Némethnétől, hogy legyen képviselőjelölt. Némi mérlegelés után ezt elfogadta, és tagja lett az ellenjelölt csapatának. Végül Grőber ugyan nyert, de a héttagú testületben négy helyet az ellentábor képviselői nyertek el. Némethné a második legtöbb szavazatot megszerezve lett képviselő. Az óvodavezető és a polgármester közötti addigi jó viszony viszont megromlott. Grőber József szerint Némethné képviselőként „nekiment az önkormányzatnak”, utóbbi viszont úgy véli, valós problémákat jelzett csupán.

 
Szunnyadó indulatok
A szerző felvétele 

Vétek elfojtani

Első konfliktusuk az óvoda részét képező bölcsőde pályázati pénzből megvalósított felújítása alatt robbant ki. Egy alkalommal Némethné – a kivitelező jelzése alapján – felhívta a polgármester figyelmét arra, hogy a felújított részbe a pályázat során nem terveztek be radiátorokat. Arra kérte a polgármestert, ezt az önkormányzat költségvetéséből pótolják. A polgármester viszont úgy gondolta, ez a kiadás az óvoda költségvetését kell, hogy terhelje. A radiátorokat végül az önkormányzat fizette – de az e körüli heves vita rontotta kettejük viszonyát.

A községi önkormányzat 2017-ben átadta az óvoda fenntartását a Magyarpolányi Német Nemzetiségi Önkormányzatnak (MNNÖ). Grőber polgármester ezt azért kezdeményezte, mert így a kormányzattól az óvoda a korábbi támogatás dupláját kapta, azaz többet tudtak fordítani a gyerekekre. A fenntartóváltás furcsa kettősséget eredményezett: az óvoda személyzetének munkáltatója az MNNÖ lett, de a gazdálkodás pénzügyi részét továbbra is az önkormányzati hivatal bonyolította. A két önkormányzat köznevelési szerződést kötött.

Mire azonban Némethné első ötéves vezetői ciklusa lejárt volna, munkakapcsolata az MNNÖ-vel is megromlott: munkáltatójától fegyelmi büntetést kapott.

A történetet ő maga így vázolta fel: 2018-ban a területileg illetékes pápai tankerület pályázati pénzt nyert arra, hogy a magyarpolányi iskolához tornaszobát építsenek. A községben az iskola két, egymástól körülbelül egy kilométer távolságban lévő épületben működik. Ezeket a helyiek alsó és felső iskolának hívják: az alsóba az 1–4. osztályosok járnak, a másikba a felső tagozatosok. A polgármester elképzelése szerint a tornaszobát a két iskolaépülettől hozzávetőlegesen egyenlő távolságban építették volna meg.

Az óvodában 2020 szeptemberében tartott szülői értekezlet végén a szülői szervezet vezetője felvetette az iskolai tornaterem ügyét, mivel a gyermekeik hamarosan iskolások lesznek, és nem közömbös a számukra, hogy hol lesz a létesítmény. Több szülő azt szerette volna, ha a tornaterem az alsó iskola közelében épül fel, hogy a hamarosan kisiskolás gyerekeiknek ne kelljen a tornaórára „vándorolniuk”.

A témához többek között hozzászólt óvodás gyermekének édesanyjaként a polgármester felesége is, leszögezve, hogy a tornaterem helyét nem a szülők döntik el, hanem az önkormányzat. A szülői szervezet vezetője a témát azzal zárta le, hogy akkor utána jár, hogyan hallathatnák ebben az ügyben véleményüket – lehet, hogy aláírásgyűjtéssel, lehet, hogy más módon.

Némethné a munkáltatójától ezért a negyedórás beszélgetésért – hogy tudniillik óvodavezetőként egyáltalán megengedte ezt a szülői értekezleten – fegyelmi büntetést, írásbeli figyelmeztetést kapott. Ő viszont fellebbezett ez ellen, és a Veszprémi Törvényszék mint munkaügyi bíróság helyt adott a keresetének: arra kötelezte az MNNÖ-t, hogy az írásbeli figyelmeztetést semmisítse meg.

A bíróság indoklására érdemes odafigyelnünk. Eszerint a szülők a gyermekeiket érintő olyan témakörben fejtették ki álláspontjukat és érdeklődtek, ami „teljességgel mentes minden politikai, pártpolitikai szempontrendszertől”. Arról külön is szól a határozat, hogy Némethné magatartásával nem sértett egyetlen pedagógusi etikai normát sem, éppen ellenkezőleg, azokat minden tekintetben betartotta. Azt is kimondta a bíróság, hogy az adott ügy kapcsán „a politikai semlegesség” kifejezés értelmezhetetlen, hiszen az valójában közéleti érdektelenséget és passzivitást várna el az óvoda vezetőjétől. Az alapos indoklásba belefért az is, hogy a szülőket – mint bármely állampolgárt – véleménynyilvánítási joggal az Alaptörvény ruházza fel. „Ezt meghallgatni, a véleményalkotás formájában esetlegesen segítséget nyújtani morális és jogi kötelesség, míg elfojtani azt, vétek” – szól az indokolás.

Mondjon le!

Az MNNÖ elnöke – Grőber Andrea, aki csupán távoli rokona a polgármesternek –, noha formálisan eleget tett az ítéletnek, ma is úgy gondolja, Némethné „hadjáratot” indított el a szülők körében, amihez óvodavezetőként nem volt joga. Azt állítja, az óvodavezetőnek kötelessége lett volna a beszélgetést leállítani, mert az már iskolai témáról szólt. Grőber Andrea ma is úgy gondolja, ha a témát nem is Némethné vitte be a szülői értekezletre, „azért biztos, hogy súgott annak, aki felvetette”. Azt is elmondta, hogy miután Némethné kézhez kapta a figyelmeztetését, kapott tőle egy levelet, amelyben az állt, hogy ezt követően csak írásban hajlandó vele kommunikálni. Amikor pedig egy hónap elteltével megjött a munkaügyi bíróság határozata arról, hogy Némethné írásbeli figyelmeztetése nem volt jogszerű, munkajogászhoz fordultak segítségért. A szakember azt tanácsolta, fogadják el a bíróság döntését.

A fenntartó később munkajogi vizsgálatot rendelt el az óvodában. Arra voltak kíváncsiak, az intézményben van-e olyan működési gyakorlat, amely jogsértő vagy nem hatékony. Ennek eredményéről ez év május 6-án írásban számolt be a munkajogász, aki szerint a szervezeti és működési szabályzatban hiányosságok vannak, Némethné nem nevezett ki maga mellé helyettest, valamint az is aggályos, hogy a nemzetiségi pótlékot helyesen kapják-e az óvónők. Álláspontja szerint többletkifizetés is volt, amiben az óvónők mellett Némethné is érintett. Grőber Andrea erre alapozva úgy fogalmazott lapunknak, hogy

„az óvoda tulajdonképpen törvénytelenül működött”.

Némethné a vizsgálat megállapításaira írásban reagált. Helyettest azért nem nevezett ki, mert azt egyik kollégája sem vállalta. Az óvodában dolgozók munkában töltött idejét részletezve leírta, senki nem kapott jogalap nélkül sem munkabért, sem pótlékot. Ebből az is kiderült, hogy az óvoda összes alkalmazottja több időt töltött el a gyerekekkel, mint amennyi a munkaidejük.

Ezek után semmi meglepő nem volt abban, hogy amikor ez év május 31-én lejárt Némethné első vezetői ciklusa, az újabb időszakra szóló pályázatát nem fogadta el a német önkormányzat – ezt egységesen szavazták meg.

Az óvodában ezek után nemcsak Némethné döntött úgy, hogy áthelyezését kéri másik intézménybe, hanem a két mellette dolgozó óvónő is. Ekkor merült fel először a reális veszélye annak, hogy augusztus 1-jétől a magyarpolányi óvoda óvónők nélkül marad. A felek között megindult az egyezkedés. A fenntartó mindhármójukkal tárgyalt, azt ajánlotta, maradjanak még egy évre, „bizonyítsanak egymásnak”. Némethné esetében különös feltételhez kötötték ezt: cserébe mondjon le a községi önkormányzati tagságáról.

Ez az előzmények ismeretében azzal járt volna, hogy a községi testületben megszűnik a polgármestert lebénító helyzet, többségbe kerültek volna az őt pártoló képviselők, mert Némethné helyé­re a szavazási listáról olyan személy érkezett volna, aki a polgármester „táborába” tartozott.

Némethné ekkor még hajlott volna a megegyezésre, főleg, mert időközben – felvetésére – az ajánlatot azzal is megtoldották, hogy az MNNÖ elnöke és egyik tagja is lemond, ha maradnak az óvónők. Két kollégája azonban úgy gondolta, ha már elkötelezték magukat egy másik intézménynek, „azt nem csinálják vissza”. Így aztán augusztus 1-jén mindhárman távoztak.

Arról, hogy miként fajult el idáig a helyzet, mind az MNNÖ elnökét, mind a polgármestert megkérdeztem. Grőber Andrea egy mondatban válaszolt: „Mert akkor Némethné jobban tudott volna az óvodavezetői feladataira koncentrálni” (már ha lemond a képviselőségről). De Grőber Józsefnek is volt egy erős mondata: „Némethnének van egy arrogáns stílusa, ami magába foglalja a pszichikai terrort is.” Aztán tágabb összefüggésbe is helyezte az aktuálisan zajló eseményeket. „A községben mindenkinek egy irányba kellene húznia, de ez nem így van, az egész történetnek politikai vetülete van, ahol az óvoda csak egy eszköz a kezükben.”

A polgármester óvodai szülőként is úgy látja, az intézményben az előző garnitúra távozása után nem romlott sem a nevelés, sem a német nemzetiségi oktatás színvonala. Nem változtat ezen az sem, hogy az új óvónők most szerzik meg a nemzetiségi óvodapedagógusi szakképesítésüket, hiszen egyszerű német szövegeket, mondókákat már most is tanítanak a kicsiknek, ám zenei képzettséggel is rendelkeznek, s azt a mindennapi munkájuk során kiválóan tudják hasznosítani.

Azt viszont a polgármester is úgy gondolja, a lakosság körében az elégedetlenségi hullámot az váltotta ki, hogy Némethnét nem nevezték ki újra az óvoda élére.

Feloszlatták a testületet

Annak, hogy Némethnét nem bízták meg újabb öt évre, lett egy másik hozadéka is.

A polgármester ellenzékében lévő képviselők szavazataival a július 20-i ülésén feloszlatta magát a testület.

Ennek az volt az oka, hogy a polgármester nem volt hajlandó rendkívüli ülésen tárgyalni a vezető nélkül maradt óvoda helyzetéről. Grőber József ezt azzal indokolta, hogy nem az önkormányzat a fenntartó. A feloszlatási határozat azonban a koronavírus-járvány alatt érvényben lévő vészhelyzet miatt nem léphetett életbe. A vészhelyzet megszűntét követően a testület ügyvivőként addig marad hivatalban, amíg helyette újat nem választanak. A polgármester azt mondja, egyebek közt azért is tartja felelőtlennek a döntést, mert ha egy településen nincs testület, akkor a pályázati lehetőségektől is elesnek.

Az óvoda miatti elégedetlenség hulláma azonban ezzel sem csitult. Harminckét gyermek szülei petíciót küldtek a fenntartónak, továbbá az Országos Német Nemzetiségi Önkormányzatnak, illetve annak Veszprém megyei szervezetének, a Veszprém Megyei Közgyűlésnek, a pécsi pedagógiai intézetnek, valamint Kovács Zoltán Veszprém megyei országgyűlési képviselőnek. A petícióban többek között az szerepel, hogy amióta az óvodában az összes pedagógus kicserélődött, szinte mindenféle téren esett a foglalkozások színvonala. Ezt a gyerekek otthon reagálják le, sokuknál tapasztaltak viselkedés- és alvászavart a szülők. A probléma megoldásában a címzettek segítségét kérték.

Negyedszázados hagyomány

A Magyarpolányi Passió Facebook-oldaláról kiderül, hogy a községben a passiójátszás hagyománya 1993 húsvétján kezdődött, amikor a magyarországi Barokk éve rendezvénysorozatba Magyarpolány is bekapcsolódott. Azóta a Magyarpolányi Passiót több változatban is láthatták a nézők. Az előadások más-más rendezők koncepciója alapján elevenítették meg a bibliai témát, eleinte alkalmi színész­truppok, amatőr színjátszók, egy idő után a falu lakóinak közreműködésével, egy-egy neves színész játékával kiegészülve. 2015-től megújult formában várták a nézőket. Az új rendezésű darab forrásanyagaként a szövegírók (Katona Imre, Németh Ervin és Pataki András) a 17. századi passiójátékokat, a csíksomlyói misztériumokat, valamint a Károli Gáspár fordításában készült Bibliát használták. A Magyarpolányi Passióban meghatározó szerepet kapnak az élőzenés dalok, melyeknek zeneszerzője Szarka Gyula Kossuth-díjas énekes, gitáros, zeneszerző, a Ghymes együttes alapító tagja. A darab rendezője 2015 óta Pataki András, a Soproni Petőfi Színház igazgatója. Az előadás fő vonulata az élőzenés produkció.

 A levél következményeként a magyarpolányi óvodában két vizsgálatot is tartottak. A Magyar Államkincstár szerint az óvodában nincsenek megfelelő végzettségű pedagógusok, de azt is leírták, hogy ennek megoldása folyamatban van, hiszen az óvónők már elkezdték a szükséges képesítés megszerzését. A megyei nemzetiségi önkormányzat szakértői a szervezeti és munkaügyi szabályzatban, valamint a pedagógiai programban tártak fel hiányosságokat.

Lapunknak mind a polgármester, mind az MNNÖ elnöke elmondta, azóta tudomásukra jutott, hogy a szülők másik része közel ugyanannyi aláírással készített egy újabb petíciót. Ebben a korábbinak nagyjából az ellenkezőjét írják le: a gyerekek a váltást alig érezték meg, megszerették új óvónőiket, a pedagógiai munka jó színvonalú, beindult a német nyelvvel való ismerkedés is. Ezt a levelet is elküldték ugyanazokra a címekre, ahova a többiek az előzőt. Utóbbi levél aláírói között szerepel Grőber József polgármester és a felesége is. Grőber felesége feltűnt már a történetünkben: ő igazította el a szülőket arról, hogy nincs közük az új iskolai tornaterem helyszínének kiválasztásához. Fentebb nem említettük, de most itt az ideje: ő volt az is, aki az MNNÖ tagjaként felhívta a figyelmet Némethné állítólagos szabályszegésére, a szülői értekezleten való „politizálásra”.

A beszélgetés az óvodai szülőkkel szinte pontosan a két petíció vázolta helyzetet képezte le: a megkérdezettek nagyjából a fele az elégedett hangvételű levél állításait erősítette meg, másik részük az elégedetlenekét.

A magyarpolányi óvodában nemrég felmondott a régi garnitúrából maradt két dajka is, ugyanis miután egyikük a Facebookon lájkolt egy elégedetlenkedő szülői hozzászólást, Grőber Andrea figyelmeztette, hogy ezt nem lett volna szabad megtennie. A lájkolóval együtt a másik dajka is elhagyta az óvodát.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Azonnali: Valami nem stimmel az új kormánnyal

  • narancs.hu

Nagy Mártonnak és Navracsics Tibornak a beterjesztett törvényjavaslat szerint nem lesz önálló minisztériuma, és megjelent egy 113 oldalas salátatörvény-tervezet, amit először hibásan nyújtottak be.