A Trumpról szóló epizód előtt is voltak botrányt okozó részei a South Parknak - mutatunk tíz ilyet

Mikrofilm

Minden idők egyik legpolgárpukkasztóbb sorozata most épp Donald Trumpon élcelődött, de korábban megkapta a magáét Kína, Mohamed, a katolikusok és Tom Cruise is.

Július végén bemutatkozott a South Park legújabb, 27. évada. Ennyi idő után nehéz még relevánsnak maradni, de úgy néz ki, Trey Parker és Matt Stone sorozatának sikerül: hosszú idő után ismét arról szólnak a hírek, mennyire polgárpukkasztó a műsor – azaz ismét mennyire betalált. Sőt: ezúttal maga az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump és képviselői háborodtak fel a legjobban.

Órákkal a premier előtt még arról szóltak a szalagcímek, hogy az alkotók közel másfél milliárd dollár értékben exkluzív, ötéves szerződést írtak alá a Paramount+-szal. Ennek értelmében a tengerentúlon az HBO Max helyett ezentúl ezen a streamingplatformon lesznek elérhetőek a sorozat eddigi részei, míg az új epizódok egy nappal a Comedy Centralon történt sugárzás után egyből felkerülnek ide. Lehet, hogy valaki azt gondolta, a Paramount egy ilyen hatalmas biznisszel ha hallgatást nem is, de legalább valamiféle diszkréciót vásárol – Parkert és Stone-t azonban nem ilyen fából faragták.

Az évadnyitó epizód elsőszámú céltáblája maga Trump volt, aki rendhagyó módon nem rajzolva, hanem a fotóját animálva jelent meg, mígnem egy hiperrealisztikus, MI-faragta figuraként, pucéron is feltűnt. A visszatérő poén szerint Trumpnak egyszerűen kicsi a pénisze. Emellett ágyba bújik a Sátánnal, aki felhozza azt a régóta húzódó botrányát, hogy az elnök is szerepel Epstein listáján. De feltűnik az osztályteremben Jézus Krisztus is, mire a szülők kiborulnak, hogy ilyen direkt vallásos befolyásolás alá vetik gyerekeiket, erre válaszul Trump beperli a várost. Ekkor maga Krisztus vallja be, hogy nem akart alászállni a Mennyből, de muszáj volt neki Trump pere miatt. „Láttátok mi történt a CBS-szel! Úgy akartok járni, mint Colbert? Ne legyetek ennyire hülyék!” – szólt a helyi lakosokhoz.

Mindez több szempontból is pikáns. Mint ebben a cikkünkben részletesen bemutattuk, a CBS nemrég elkaszálta Stephen Colbert késő esti talk show-ját, pont azután, hogy a csatornát birtokló Paramount peren kívül megegyezett Trumppal: 16 millió dollárt fizetett neki, mert az elnök beperelte őket egy korábbi Kamala Harris-interjú miatt. A Paramount fejesei azért is kereshették ennyire Trump kegyeit, mert épp összeolvadásra készülnek a Skydance stúdióval és nem szeretnék, ha a 8 milliárdos üzletbe a Trump-kormányzat beleszólna.

Hiába borul térdre azonban a Paramount Trump előtt, ha a saját műsorukban, a South Parkban ilyen nyíltan mennek neki az elnöknek. Nem is kellett sokat várni a Fehér Ház válaszára. Taylor Rogers szóvivő szerint a balosok képmutatóak, mert eddig sértőnek bélyegezték a sorozatot, most viszont odáig vannak érte. Szerinte az alkotóknak a liberálisokhoz hasonlóan nincs semmi eredeti ötletük vagy tartalmuk, ezért csökken folyamatosan a népszerűségük. „A műsor több mint 20 éve nem releváns, és egy hajszálon múlik a léte, azért nyúl ilyen gyenge ötletekhez, hogy némi figyelmet keltsen. Trump elnök hat hónap alatt több ígéretét teljesítette, mint bármelyik más elnök az országunk történelmében – és egy negyedrendű műsor sem terelheti el a figyelmet Trump elnök nyerő szériájáról” – írták.

Egy nappal a premier után Parker és Stone feltűntek egy beszélgetésen, ahol természetesen felhozták nekik a tabudöntögető évadnyitó epizódot is. „Rettenetesen sajnáljuk” – jegyezték meg faarccal. Mint elmondták, a legtöbb vita a stúdió és közöttük Trump pénisze körül zajlott. „Azt mondták, persze imádjuk az epizódot, de el fogjuk homályosítani a péniszt. Mire én: nem, nem fogjátok elhomályosítani a péniszt” – magyarázta Trey Parker. Végül megegyeztek abban, hogy szemet tesznek a péniszre, így az maga is karakterré vált.

Vélhetően ez csak a kezdet; a sorozat ismert arról, hogy szupergyorsan reagál minden aktualitásra, márpedig Trump és napjaink politikai-társadalmi történései bőven szolgáltatnak parodizálnivalót. Tekintsünk vissza a South Park múltjára – íme tíz, különösen nagy felháborodást kiváltó epizód a sorozat történetéből!

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.