Hol van ilyenkor Habony Árpád, a földkerekség legfideszesebb vitrinfelelőse?

  • narancs.hu
  • 2017. július 15.

Belpol

A Seuso-kincsek segítségért kiáltottak, mindhiába.

Minden bizonnyal kényszerből kerülnek a hétvégén a Parlamentbe, majd indítják országjáró körútra a Seuso-kincseket – írja a Magyar Nemzet. A lap szerint már a Nemzeti Múzeumban is el lehetne helyezni a több mint 13 milliárd forintért visszavásárolt római kori ezüstkészletet, de tavaly december óta – Habony Árpád egykori csúcskoronaőr és vitrinfelelős bánatára – nem sikerült közbeszereztetni a műkincsek tárolására alkalmas vitrineket.

false

 

Fotó: MTI

A több részre osztott közbeszerzés elég kalandosra sikeredett: három cég volt, amely mindkét részre adott be érvényes pályázatot, de végül senkivel sem szerződtek. Több esetben adminisztratív okokból lettek kizárva a pályázók, vagy azért, mert túl drága volt az ajánlatuk. Volt olyan is, hogy az egyik olyan céget, amely a második részre részben érvényes, de túl drága ajánlatot tett, azért zártak ki az első részből, mert ott meg túl olcsónak tűnt – szúrta ki a Magyar Nemzet.

Ha sikerült volna a közbeszerzés, mára már a Nemzeti Múzeumban lennének a vitrinek, hiszen a leszállításra négy hónapja lett volna a nyertesnek. Most viszont már feszítettebb lesz a tempó, az új pályázatban már az szerepel, hogy csak 82 nap áll majd rendelkezésre a 16 vitrin elkészítésére, így csak novemberre lehetnek meg a tárolók, nagyjából akkorra, amikor a Seuso-kincsek visszatérnek a múzeumba.

8,6 milliárd forintot fizet a kormány az újabb Seuso-kincsek kompenzációjáért

Nem vette meg az állam a kincseket, mert akkor el kellett volna ismernie, hogy annak nem ő volt a törvényes tulajdonosa. Pedig… Ezért csak úgynevezett kompenzációt fizet. Szerda délután Orbán Viktor személyesen jelentette be a Parlamentben, hogy a Seuso-kincs néven ismert késő római ezüstkészlet újabb hét darabjának „visszaszerzésével” a teljes ismert leletegyüttes hazatért.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.