Karácsony Gergely: Csúsztassák későbbre az első tanítási óra kezdési időpontját!

  • narancs.hu
  • 2021. május 11.

Belpol

Erre kéri a budapesti intézményvezetőket.

"Már korábban is egyeztettünk iskolaigazgatókkal és a felsőoktatási intézmények vezetőivel arról, hogy 8 óráról későbbre tolják a tanítás kezdetét. Ezzel elkerülhetnénk, hogy tumultus alakuljon ki a közösségi közlekedés járatain a reggeli csúcsidőszakban" - írja Karácsony Gergely a Facebook-oldalán. 

A főpolgármester hozzáteszi, hogy remélhetőleg szeptemberben már nem a járvány határozza meg a mindennapokat, de fontos és mindenképpen elsődleges szempont kell, hogy legyen, hogy a budapestiek biztonságban érezzék magukat a tömegközlekedésen.

Ezért Karácsony levélben fordult a budapesti intézményvezetőkhöz, amelyben azt kéri, hogy csúsztassák későbbre az első tanítási óra kezdési időpontját.

Mint írja, a "BKK felmérései alapján a reggeli csúcsidőszak utasainak 40 százaléka diák, ha a 14 éves korosztálynál idősebb tanulók inkább 8.30 vagy 9 óra között kezdhetnék a tanulást azzal jelentősen csökkenne a járatok terheltsége."

A teljes levél itt olvasható el.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.