magyarnarancs.hu: Mi állt a javaslatban?
VZ: Első helyen az, hogy az Országgyűlés a választás és az új parlament megalakulása közti időszakban ne módosíthassa az Alaptörvényt, vagy ne alkothasson teljesen újat, s ne helyezhessen funkcióba köztársasági elnököt és más fontos tisztségviselőket.
magyarnarancs.hu: Honnan jutott eszébe, hogy mindezzel még idejekorán érdemes volna foglalkozni?
VZ: Egyszerű közgazdász vagyok, de én is láttam a korábbi évek gyakorlatát: a választást megelőző néhány héten nem ülésezik az Országgyűlés. Az is szokás, hogy legközelebb már csak az újat hívják össze. Viszont ezt a hagyományt meg lehet szakítani, s ha a Fidesz érdeke úgy kívánja, valószínűleg meg is teszi. Szerettem volna, ha az Alaptörvénybe foglalják, mi mindent nem tehet meg a még funkcionáló, de már leköszönő parlament. Ennek korlátozására, tiltására nézvést ugyanis nincs alkotmányos rendelkezés, magyarán. Ügyvezető kormányról szóló passzus van az Alaptörvényben – ami csak a legszükségesebb intézkedéseket engedi számukra –, ám nincs ilyesmi a parlamentre vonatkozóan.
magyarnarancs.hu: Ami a kormányt illeti, az is szerepelt alkotmánymódosító javaslatában, hogy már a választások dátumának kihirdetése után, sőt a lebonyolítása előtt se lehessen kormányrendeletekkel befolyásolni az azzal kapcsolatos történteket. Csakhogy kétféle kormányrendelet van forgalomban: egy „rendes” és egy különleges jogrendi – veszélyhelyzeti –, amellyel felül lehet írni csaknem minden törvényt vagy más jogszabályt. Erre vajon vonatkozhatott volna korlátozás, tiltás?
VZ: Nem tudom. Nem lehet százszázalékosan kivédeni az állandó szabályváltoztatási őrületet. Pont emiatt fogalmaztam meg magamnak: amiképp mégiscsak van olyan, hogy ügyvezető kormány, amely mondjuk nemzetközi szerződést nem köthet, az Országgyűlés is alakuljon át erre az időszakra alakuljon kvázi ügyvezetővé. Ami azt jelenti, ha feltétlenül szükség van rá, természetesen hozhasson meg bizonyos döntéseket, de olyanokat semmiképpen, amelyek a választás eredményét netán felülírhatnák. Jelenleg azonban jogilag megtehető lehet akár az is, hogy egy adott vasárnapi választást követően összehívják még a régi Országgyűlést, és a jelenlegi kormánytöbbség megváltoztatja Magyarország államformáját császársággá vagy királysággá, s egy felcsúti vezért kinevez uralkodónak…
magyarnarancs.hu: Ez azért még Magyarországon sem reális – habár sok mindenről hittük azt –, azonban kétségtelen, hogy egy esetlegesen létrejövő vadonatúj kétharmadot is megbéníthatnak a régiek, például az Alaptörvény – vagy éppen a házszabály – utolsó farigcsálásaival.
VZ: Mindig tudnak mutogatni valamilyen nemzetközi példát, ami szerintük őket igazolhatja. Mint most – elítélőleg – a németekét. Vagy azt veszik elő, hogy másutt csak úgy lehet az alkotmányt módosítani, ha azt két egymást követő Országgyűlés szentesíti. Esetleg négyötödös többséget írnak elő az elfogadásához. És vannak egyéb ötletek – mint Pokol Béláé –, amibe bele lehet kapaszkodni (Pokol Béla alkotmányjogász, volt alkotmánybíró június elején egy írásában felvetette a különleges alkotmányi rend bevezetését „az alkotmánypuccs megelőzése céljából”; a különleges alkotmányi rend keretében létrehozna egy Alkotmányvédelmi Tanácsot, ami ideiglenesen átvenné a kormányhatalmat, amíg az Országgyűlés új kormányt választ – a szerk.).
magyarnarancs.hu: Ön hallott már valami hasonló készülődésről, amikor ezt a módosító indítványt benyújtotta? Még messze voltunk Pokol Béla Alkotmányvédelmi Tanácsról szóló víziójától…
VZ: Csak azt tudtam, a szokásokon kívül semmi nem tartja vissza jogilag a kormánytöbbséget attól, hogy bármilyen új szabályt megalkosson. Jó néhányan beszélnek az ellenzék egy széles körében – akár aktív politikusok, akár háttérszereplők –, de sokan mások is arról, vajon hogyan fogunk eljutni a választásig. Hogy vajon hagyja-e a Fidesz ebben a mederben folyni tovább a dolgokat. Vannak mindenféle gondolatok vagy gondolatkísérletek, például, hogy valamilyen rendkívüli állapotot bevezetnek-e. Nem mondom végig, nagyon sok ilyen típusú gondolat van. Az alaptörvény-módosítási kísérletem azt célozta: a végeredmény ismeretében semmiképp ne tudják megoldani, hogy jogszerűnek álcázott, abszurd módszerekkel valahogyan felülírják az emberek akaratát, s megjegyzem, senki más se tehesse a jövőben. Persze az, hogy ezt nem fogadták el, nem jelenti feltétlenül, hogy majd akarják is csinálni, ugyanakkor azt mutatja, elvi szinten benne van a gondolkodásukban.
magyarnarancs.hu: A törvényalkotási bizottsági ülési jegyzőkönyvből arra is lehet következtetni, rendkívül meg volt sértődve a testület vezetője, Hende Csaba, hogy ez a gyanú bárkiben is felvetődik, és szerinte ön kétségbe vonta a parlament legitimitását annak utolsó heteiben. Egyáltalán, miből gondolja ön, hogy az Országgyűlés jogköre bármikor is korlátozható.
VZ: Pontosan. Rögtön harcos védelmezője lett az alkotmánynak, amelyet épp akkor készültek tizenötödik alkalommal módosítani. Felmerült bennem, le kellene videózni, hogy Hende Csaba mennyire felhúzta magát. Mintha eltaláltam volna valamit, amire azért ők is gondoltak már. Talán váratlanul érte őket, nem készültek fel rá. Mert ilyenkor azt szokták mondani, hogy mit csinált Gyurcsány, satöbbi. Hirtelen kitört Hendéből a demokrata, mert szeretik elhinni, hogy amit hazudnak, az igaz. Én meg azt kérdeztem, miről beszélünk, hát rendeleti kormányzás van évek óta? Például – az illetékes országgyűlési bizottság vezetőjeként elég jól tudom – két év alatt, 2023-ban és 2024-ben összesen 191 alkalommal módosították a költségvetést kormányrendelettel, csaknem heti kétszer átlagban. Egyébként ez volt az utolsó olyan ülése a bizottságnak, amit Hende Csaba vezetett. Aztán elment alkotmánybírónak. A javaslatomat meg simán lesöpörték az asztalról...
