Szájkosarat követelt a vakvezető kutyára a kalauz

  • narancs.hu
  • 2024. január 27.

Belpol

15 éve törvény szól arról, hogy nekik nem kell viselniük. A MÁV elnézést kért, vizsgálatot indított. 

A pécsi Pozsgay Dóra párjával, Danival és segítő kutyájával Budapestre utazott egy látássérültek számára rendezett programra, amikor a vonaton felelősségre vonta egy kalauz, mert a kutya, Noé nem viselt szájkosarat. Nem is kell, hogy viseljen a tizenöt éve hatályos törvény szerint, ezt azonban a jelek szerint a jegykezelő nem tudta.

Pozsgay Dórának a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola honlapján megjelent írás szerint már korábban is volt gondja kalauzokkal, de olyan hangnemben, ahogy most kiosztották, még nem beszéltek vele.

Megalázó stílusban kérte számon, hogy kié a kutya és miért nincs rajta szájkosár, és azt hajtogatta, hogy ez az életét veszélyezteti, mert bármikor megharaphatja. Elmondtam neki, hogy ő az én vakvezető kutyám, ezért van rajta vakvezető hám, és a jogszabály szerint nem szükséges szájkosarat tenni rá. A reakciója az volt, hogy továbbra is azt hajtogatta, hogy mi van, hogy ha őt megharapja, és hogy mindenáron tegyek rá szájkosarat” – idézte fel a történteket Pozsgay Dóra.

A kalauz később elment, aztán visszatért a pécsi utasokhoz, és azt mondta, nem lát a kutyán olyan jelzést, amely azt bizonyítaná, hogy vakvezető. Noé azonban viselte a hámot, amelyen ott a kutyaiskola felirata. Dóra pedig elmondta, hogy nála van az igazolványa, ami ugyanezt tanúsítja. Felajánlotta, hogy az oltási könyvet is megmutatja. Ezekre a dokumentumokra a kalauz nem volt kíváncsi. Arról beszélt, milyen nagy a kutya – amely mindvégig Dóra lábánál hevert békésen. „A MÁV üzletszabályzatára is hivatkoztunk, ami szintén mellettünk szólt, de ez sem hatott rá különösebben” – mondta az utas, aki Budapestre megérkezve a Keleti pályaudvaron panaszt tett a történtek miatt.  

 
Noé, akitől tartott a jegyvizsgáló. Vita közben gazdája lábánál feküdt.                                        Fotó: Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola
 

Az esetről szintén beszámoló Blikk közölte a vasúttársaság válaszát. A MÁV-START nagyon sajnálja a történteket, elnézést kér a jegyvizsgáló viselkedése miatt, és vizsgálatot indított az ügyben. Megígéri, hogy az oktatásokon megint tanulni fognak a kollégák arról, mit kell tudni a kísérőkutyákról. Bár benne van a szabályzatban, hogy ezek a kutyák szájkosár nélkül utazhatnak, és ezt eddig is tanították a jegyvizsgálóknak. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.