Börtönt kér az ügyészség a Ráday utcai kollégium gyújtogatóira

  • narancs.hu
  • 2025. január 17.

Bűn

A korábbi ítéletben felfüggesztett börtön szerepelt, az ügyész azonban súlyosabb szankcionálást kér.

Szándékos közveszély okozása megállapítását és végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását kezdeményezte a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a kollégiumi épület leégésével, és halállal végződő gyújtogatásos bűnügyben - olvasható a közleményben. A Fővárosi Főügyészség 2020 év végén emelt vádat három, az elkövetéskor fiatalkorú fiúval szemben társtettesként, halált előidéző közveszély okozása bűntette miatt.

Az egyik elkövetőt gondatlanságból elkövetett közveszély okozása vétsége miatt 2 év – végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte, két társát pedig társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében mondta ki bűnösnek, az egyik elkövetőt 240 óra, a másikat 280 óra közérdekű munka büntetésre ítélte.

A tragikus eset még 2019 januárjában történt, amikor a IX. kerületi egyházi kollégium épületének lezárt ajtajához támasztott matracot három fiatalkorú felgyújtotta. A legfiatalabb elkövető körömlakklemosóval leöntötte, és öngyújtóval felgyújtotta a matracot, társai pedig takarták. A tűz átterjedt a zárt ajtó mögött lévő helyiségben tárolt bútorokra, majd az épület többi emeletére is átterjedt. Egy veszprémi férfi halálát okozta a tűz, további 50 embernek sikerült kimenekülnie a füsttel telt helyszínről.

Az ügyész mindhárom elkövető terhére szándékos bűncselekmény, társtettesként halált előidéző közveszély okozása bűntettének megállapításáért, és súlyosításul végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabásáért fellebbezett.

A matracot felgyújtó elkövető büntetése enyhítéséért, védője pedig eltérő gondatlansági alakzat megállapításáért, és a büntetés további enyhítése végett fellebbezett. Az elkövető társak és védőik a kihirdetett ítéletet tudomásul vették. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a Fővárosi Ítélőtáblához benyújtott indítványával az ügyészi fellebbezésben előadottakkal egyetértve azt fenntartotta, illetve a védelmi fellebbezések elutasítását kezdeményezte.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.