Először azt hitték, traktor gázolta el a később meghalt embert

Jogerősen négy évre ítélték halált okozó testi sértésért a rejtélyes gerendási eset vádlottját.

„Nem tudtam vele beszélni. Nincs telefonja. Nem tudom, hogy eljön-e. Azt is az ügyészségtől tudom, hogy ráírt valamit a fellebbezésre” – mondta védencéről Ruttkai Gábor ügyvéd csütörtökön a Szegedi Ítélőtáblán. Az 55 éves gerendási K. R. Á. nem jött el a tárgyalásra, viszont tollal tényleg ráírta a fellebbezésre, hogy „perújratárgyalást” kér, és azt, hogy hallgassák meg ismét a tanúkat az ügyében.

K. R. Á. alkalmi munkákból él, büntetlen előéletű, 16 hónapot ült előzetesben, de most szabadlábon van. Csütörtök óta jogerős ítélet mondja ki: ő felelős azért, hogy a barátja, akivel fél liter pálinkát és három doboz sört megittak, halott.

A Gyulai Törvényszék azt állapította meg, hogy ők ketten „italozó életmódjuk miatt” szinte naponta találkoztak, „közösen fogyasztottak alkoholt”. 2018. július 16-án a már ittas sértett este megjelent K. R. Á. házánál, ahol együtt ittak tovább. A vendég kért volna még italt, a házigazdának ez nem tetszett, hazaküldte. A sértett el is ment, ám annyira részeg volt, hogy a háztól 30 méterre összeesett, nem bírt lábra állni. A magatehetetlen embert néhány arra járó látta. Levitték az útról a fűbe. Egyikük – mivel tudta, hogy a közelben lakik a barátja – beszólt a házba K. R. Á.-nak, hogy jöjjön ki, gondoskodjon a cimborájáról. A házigazda állítólag morózus volt amiatt, hogy felébresztették, ráadásul pont ilyen indokkal. A tanúk, miután szóltak, hazamentek, ő pedig később kiballagott a barátjához.

Ami ezután történt, arról K. R. Á. később többféleképpen számolt be.

A halotton a boncoláskor – a bőrön keletkezett kisebb sebeket is beleértve – összesen 43 sérülést találtak, köztük a koponyán a halált kiváltó, úgynevezett pókhálós törést. Az első szakértői vélemény a Narancs.hu információi szerint úgy szólt, nem valószínű, hogy ilyen sérülést ember tud okozni, inkább valami jármű ütötte el a sértettet, nagy eséllyel egy mezőgazdasági vontató.

Gerendáson ezért az összes traktort átnézték a nyomozók, ez azonban nem vezetett eredményre.

Később, a tanúk újbóli kihallgatásán K. R. Á. nem ugyanazt mondta, amit korábban. Ez gyanút keltett a rendőrökben. Később még két igazságügyi orvos szakértőt bíztak meg, és ők már nem tartották kizártnak, hogy a sérüléseket ember okozta. Az ő álláspontjukat megismerve az első szakértő is azt mondta, mégis elképzelhető, hogy ember ütlegelte ilyen durván a sértettet.

A Gyulai Törvényszék szerint miután azok, akik beszóltak K. R. Á.-nak, elmentek, a vádlott tényleg kiment a barátjához, és mérgében – mivel felébresztették – acélbetétes munkavédelmi bakanccsal legalább háromszor megrúgta a földön fekvő embert, aztán rászólt, hogy keljen fel és menjen haza. A sértett nem tudott felkelni, ő segített neki, és dühében ököllel többször fejen és a testén is több helyen megütötte, megrúgta, aztán hanyatt lökte. A kábult ember a fejét beverte az aszfaltba. Ahogy K. R. Á. látta, hogy nem mozdul, megijedt, és megpróbálta őt újraéleszteni – ez is nyomot hagyott a testen, mert kétoldali sorozatborda-törést is megállapított a boncolóorvos.

Ezután a vádlott visszament a házba, papucsra cserélte a bakancsot, flakonban vizet vitt, lemosta az eszméletlen sértett fejét, nyakát. Egy közeli házból valaki hívta a 112-t. A mentők a még lélegző embert kórházba vitték, de néhány óra múlva meghalt, a koponyaűri és agysérülés, a bordatörések és a „tüdőbeli zsírembolizáció” hatására.  

A vádlott a Gyulai Törvényszék előtt azt vallotta, ártatlan. Az ügyészség 4 év börtönt kért rá, az akkori ítélet 5 év lett.

A fellebbezés alapján Szegeden a Mezőlaki Erik vezette tanács elé került a gerendási ügy.

 

Vörös István, a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség ügyésze beszél, vele szemben Ruttkai Gábor ügyvéd. A vádlott nem jött el   

Fotó: A szerző felvétele

Ruttkai Gábor, a kirendelt védő K. R. Á. felmentését kérte, illetve azt, hogy máshogyan minősítsék a tettét. Perbeszédében úgy érvelt, hogy a vádlottat legföljebb testi sértésért lehet elítélni, elismerte, hogy ittas volt, azt is, hogy megütötte a barátját, de úgy nem, hogy kárt tegyen benne. A halált okozó sérülésről azt mondta az ügyvéd, a füves területen, ahol megtalálták a testet, hanyatt esve nem verhette be úgy a fejét. Emlékeztetett, hogy a két utóbbi szakvélemény készítői a holttestet nem látták, csak az iratok alapján mondták ki, hogy okozhatott ember is ilyen sérüléseket.

Az ügyvéd ezt nem mondta, de szavaiból az derült ki, szerinte akár tényleg jármű is okozhatta a magatehetetlen, ittas ember halálát. És miután fél éven át nem boldogultak az ügy felderítésével a nyomozók, az ingatag vádlottat presszionálhatták, vállalja be a halált okozó testi sértést – a szakértői vélemények pedig ezek után a beismerő vallomás verzióját támasztották alá.

A Szegedi Ítélőtábla megváltoztatta a Gyulai Törvényszék ítéletét, és nem 5, hanem 4 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte K. R. Á.-t, és bizonyítottnak találta a halált okozó testi sértést.

Mezőlaki Erik bíró tanácsa szerint a tanúkat, akiknek a meghallgatását a vádlott kérte, tényleg meg kellett volna hallgatni még Gyulán, és nem a korábbi vallomásukat felolvasni. A poligráfos vizsgálat eredményét sem lehet bizonyítékként értékelni, csak úgy, ha a vizsgálatot végző embert szakértőként meghallgatják. Ám a többi bizonyíték is K. R. Á.-ra vall. Egyik vallomásában a vádlott jogos védelemre hivatkozik, mondván, hogy miután talpra állította a sértettet, az rátámadt, és ezért lökte el őt. Az ítélőtábla szerint azok után, hogy megrúgta a földön fekvő embert, majd talpra állította, nem hivatkozhatott jogos védelemre a vádlott, hiszen ő ütött először. Azt elfogadta a bíróság a bizonyítékok alapján, hogy K. R. Á. tényleg nem akarhatta megölni a barátját.

(Címlapképünkön: A tárgyalás a Szegedi Ítélőtáblán. Fotó: a szerző felvétele)