Egyházon belüli szexuális visszaélések miatt mond le az egyik német érsek

  • MTI/narancs.hu
  • 2021. június 4.

Bűn

Reinhard Marx szerint a katolikus egyház holtpontra jutott a zaklatások feldolgozásában, kezelésében.

Felajánlotta lemondását Ferenc pápának Reinhard Marx bíboros, München-Freising egyházmegye érseke, a legtekintélyesebb német katolikus vezetők között számon tartott pap az egyházi személyek által elkövetett szexuális visszaélések feldolgozásának kudarcával indokolta pénteken bejelentett döntését.

A német katolikus püspöki konferencia (DBK) korábbi elnöke müncheni sajtótájékoztatóján elmondta, hogy május 21-én levelet küldött a pápának, majd beszélt vele telefonon és e-maileztek is lemondása ügyéről.

A pápa hozzájárult ahhoz, hogy nyilvánosságra hozza a levelet és nyilatkozzon a sajtónak. Felmentési kérelmét még nem bírálta el, így egyelőre továbbra is ellátja feladatait - mondta Reinhard Marx.

Az egyházmegye honlapján megjelentetett levelében kifejtette, hogy az egyház sok rossz döntés és adminisztratív hiba, valamint "intézményes, illetve rendszerszintű kudarc" miatt "holtpontra jutott" a szexuális visszaélések "katasztrófájának" kezelésében.

Kiemelte: egyesek nem akarják tudomásul venni, hogy maga az egyházi intézményrendszer is felelős a történtekért, és így ellenállnak a megújulásról és a reformról kezdeményezett párbeszédnek.

Mint írta, lemondásával lehetőséget kíván teremteni egy "új kezdetre".

Reinhard Marx 2018 szeptemberében még a püspöki konferencia elnökeként bocsánatot kért a német katolikus egyházban történt gyermekbántalmazásokért.

A gyermekek és fiatalkorúak sérelmére az egyház férfi tagjai által a második világháború óta elkövetett szexuális visszaélésekről készített tanulmány megállapításait értékelve kijelentette: szégyelli magát azért, hogy az egyház "szemet hunyt" a bűncselekmények felett és "eltussolta" őket, és bocsánatot kér ezért a "kudarcért" és az áldozatoknak okozott fájdalomért.

 Mint mondta, az egyházi intézményrendszer, a püspökök és a papok védelmében "túl sokáig" nem vettek tudomást a gyermekek és fiatalkorúak elleni szexuális zaklatásokról, és tétlenül nézték olyan "hatalmi szerkezetek" kialakulását, amely "kedvez az erőszaknak és a visszaéléseknek".

Azonban a DBK megbízásából elkészített tanulmány "fordulópont az egyház történetében, és nem csak Németországban" - hangsúlyozta Reinhard Marx a testület 2018 szeptemberében Fuldában tartott tanácskozásán. Jelezte, hogy szerkezeti változások következhetnek az egyházi intézményrendszerben.

 Reinhard Marx csaknem három évvel a tanulmány megjelenése után bejelentett lemondási szándéka jelzi, hogy szerinte mégsem történt fordulat és elmaradtak a változások.

A tanulmány megállapításai szerint 1946 és 2014 között 1670 pap 3677 gyermek- vagy fiatalkorú áldozatot bántalmazott. Az adatok a becslések alsó határát jelzik, azt jelentik, hogy az elkövetők és az áldozatok száma biztosan nem alacsonyabb, és lehet, hogy jóval nagyobb.

Az áldozatok jellemzően 13 éven alattiak, csaknem kétharmaduk fiú, többségük sérelmére sorozatosan, általában 15 hónapot meghaladó időn keresztül követtek el szexuális visszaéléseket egyházi személyek, jellemzően 30 éven feletti emberek. A bűncselekmények helyszíne általában az elkövető magán-, vagy szolgálati lakása volt.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

 

 

Neked ajánljuk

Dobosviccek

„Srácok, van kedvetek meghallgatni a szerzeményeimet?”, szól az egyik legelcsépeltebb dobosvicc csattanója. A közvélekedés szerint a dobosok tipikusan háttérbe húzódó, nem túl izgalmas figurák, de ahogy Dave Grohl, Phil Collins, Don Henley vagy akár Szikora Róbert példája mutatja, megfelelő tehetséggel és szorgalommal belőlük is lehetnek nagy sztárok. Az elmúlt hetekben két neves angol zenekar dobosa is szólóalbumot jelentetett meg – mindkét lemezre érdemes időt szakítani.

Hordta a jelet

  • - minek -

Mátyás Attila számos zenekaron és zenei korszakon átívelő, lassan négy évtizedes pályafutásában különleges epizód a rövid ideig létező Agnus Dei (Isten báránya) zenekar.

Intimebb invenciók

Bacsó Kristóf legutóbbi szerzői anyaga nem konceptlemez, a szaxofonos nem szokott ilyeneket készíteni. A gondolatok, a képzetek, a keresztutalások sokkal összetettebben bontakoznak ki dallamaiból és témáiból, mint hogy kiragasszon egy képet középre, és a körül motozzon a lemez végéig. Bacsó az irányadó jazzalkotók közé emelkedett a rá jellemző nyugodt, intellektuális megközelítéssel; a saját együttesein kívül elsősorban a Modern Art Orchestra szaxofon szólamvezetőjeként és a Zeneakadémia jazz tanszékének élén.

Dehogy vagyunk egyedül

A vígjáték műfaja lefelé tartó pályájának igencsak a végét járja már, s mint számos híres képviselője, mára elgyengült, fárasztó, és ha mond is valamit, az gyakran kellemetlen vagy csitítgatni való. Elég csak az utóbbi idők tömeggyártott spin-off sorozataira gondolnunk, ha az eredetiek színvonalának revíziójával nem is szívesen zaklatnánk fel magunkat.

Tekintetek tüzében

  • Révész Emese

Czene Márta technikai tudása kivételes, nem sajnálja az időt és a fáradságot a részletek megmunkálására, vékony festékrétegei, kifinomult vonalrajza, kimért kompozíciói a reneszánsz fénykorát és a fotórealizmus legjavát idézik. Önmagában ez vajmi kevés lenne azonban ahhoz, hogy érdekes legyen a kortárs szemlélőnek.

Purcell zongorája

Az 1695-ben elhalálozott Henry Purcellnek természetesen nem volt zongorája, hiszen Bartolomeo Cristofori csak egy évtizeddel később találta fel a zongora ősének tekinthető fortepianót, majd újabb 60–70 évnek kellett eltelnie, amíg ez a hangszer lassan egyeduralkodóvá válva kiszorította billentyűs társait. „Purcell, a zongora poétája” – kommentálta a koncert előtt egy barátom kissé helytelenítő mosollyal Szokolov műsorát, aki a koncert teljes első félidejét az angol mesternek szentelte.

Az az űzött hang

„A csapat a Váladék nevű kocsmában gyűlt össze, hogy levonja a nap tanulságait”, olvassa fel színtelen hangon, hadarva A hosszú nap című tárcanovellájának első mondatát Tar Sándor valamikor 1993-ban. Hova sietett vajon? Vagy inkább honnan menekült? Semmi érzelem nincs a hangjában, és mégis zaklatottnak tűnik, talán a gyorsan eldarált szavak, a szinte fuldokló lélegzetvételei miatt. Hallgatni is felkavaró.

Az élet értelme

Ferdinand von Schirach izgalmas szerző: jogászból lett író, ami a hazánkban is játszott két színdarabján meg is látszik. A Terrort a Katona József Színház mutatta be 2016-ban, az Istent most láthatjuk először. Mindkettő zárt tárgyalás formáját ölti, a Terror a tárgyalóteremben játszódik, s bár az Istenben elhangzik az intelem, hogy „ügyvédnő, nem a bíróságon vagyunk”, és látszólag egy nyílt pódiumbeszélgetésen veszünk részt, valójában teljesen nyilvánvaló, hogy de, most is a bíróságon vagyunk. Ahol mi, nézők vagyunk bírók, és a felsorakoztatott számtalan érvből kell levonnunk a végső következtetést, majd szavaznunk kell arról, hogy támogatjuk-e Kertész Tibort abban, hogy orvosi segítséggel vessen véget az életének.

Korszerűtlen elmélkedések

  • Zelei Dávid

„Valószínűleg nem vagyok regényíró; valószínűleg olyan esszéíró vagyok, akinek regényeket kell írnia, mert esszét írni nem tud”, nyilatkozta egyszer a portugál José Saramago. Magyarul eddig hiányzó regényét, a Festészeti és szépírási kézikönyvet kézbe véve pedig minden eddiginél jobban mögé láthatunk e Nobel-díjasként azért álszerénynek ható kijelentés miértjének.

Körözik Putyint

A Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin orosz elnök és Marija Alekszejevna Lvova-Belova, a gyerekjogok oroszországi elnöki biztosa ellen. Mindkettőjükkel szemben az a megalapozott gyanú merült fel, hogy legkésőbb 2022. február 24-ét követően ők maguk adtak parancsot gyermekek kényszerdeportálására és kényszeradoptálására, illetve nem akadályozták meg alárendeltjei­ket ebben. Ez a nemzetközi jog szerint háborús bűnnek számít.