Felfüggesztett fogházra ítélték a gyilkos kutyák gazdáját

Bűn

A Szegedi Törvényszék kimondta: azért is bűnös a vádlott, mert nem gondoskodott Igor és Szása szocializációjáról.

Két évi, öt évre felfüggesztett fogházbüntetésre ítélte hétfőn a Szegedi Törvényszék azt a szentesi gazdát, akinek két bull típusú kutyája kiszabadult, megölt egy férfit és súlyosan megsebesített egy nőt.

Az eset a 2021. augusztus 21-ére virradó éjjelen történt Szentesen, az ünnepi tűzijáték után. A halálos áldozat 52 éves volt, kamionsofőrként dolgozott, egykor vízilabdázott, és még jó volt a fizikuma, mert rendszeresen úszott. A tűzijátékot a barátnőjével nézte végig, őt hazakísérte, aztán egy barátjával még megivott egy kerthelyiségben két sört. A Dr. Berényi Imre utcában, kétszázötven méterre a saját házától támadt rá a két kutya hajnali négy óra tájban. A hétfői tárgyaláson is elhangzott, hogy utóbb az orvos több mint száz, harapástól, marcangolástól eredő sérülést jegyzőkönyvezett a férfi testén. Az áldozat halálát a vérveszteség és a sokk okozta. Egy órával később ugyanaz a két kutya megtámadott egy kerékpáros nőt. Lerántották a bicikliről, harapták a lábát, csípőjét. Ő a táskájával, a kerékpárjával igyekezett védeni magát, és telefonon segítséget tudott hívni. Sérülései maradandóak.

A kutyák Sz. I.-ék portájáról szöktek ki. Ez úgy derült ki, hogy a gazda kereste a kiszabadult kutyáit, így találkozott a megtámadott nő ügyében helyszínelő rendőrökkel. Ezután szintén ő bukkant rá odébb az árokban fekvő férfi holttestre.

Sz. I.-ék a telken mezőgazdasági gépeket, anyagokat tároltak, disznókat is tartottak. A kiskaput régóta nem használták, mert beletört a zárba a kulcs, nem javíttatták meg. Mindenki a kétszárnyú nagykapun közlekedett. A kaput, hogy ne nyíljon ki, egy sasszeg biztosította. Többnyire nem is nyílt ki, aznap éjjel azonban valószínűleg – ez nem tisztázódott egyértelműen – Sz. I. leánya és annak élettársa éjjel hazatérve nem jó helyre tehette a sasszeget.

A portát három kutya őrizte: a keverék Mardel, valamint fiai, Szása és Igor. A kutyák nem voltak oltva, chip sem volt bennük. A nyomozás idején rögzítették, hogy az állatoknak egy asztal alatt volt fekhelyük a portán, és egy diszperzites vödörből kaptak enni. Ezt a hétfői tárgyaláson Sz. I. az utolsó szó jogán úgy pontosította, hogy három diszperzites vödör szolgált erre a célra, a kutyáknak volt az asztal alatt egy-egy ládájuk is, benne szalma és zsák. Kennel is volt a portán, igaz, annak nyitva volt az ajtaja.

Az eljárás bebizonyította, hogy a két kutya nagyon agresszív volt. Az állatorvos úgy találta, további tartásra alkalmatlanok, ezért elaltatták őket.

A Szegedi Törvényszéken a hétfőn elhangzott perbeszédben Tóthné Dávid Gabriella főügyészségi ügyész letöltendő szabadságvesztést kért a vádlottra, gondatlanságból elkövetett emberölés és gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés miatt. A vádhatóság képviselője hivatkozott többek között az állatok védelméről szóló törvényre, amely kimondja, hogy pirotechnikai eszköz alkalmazása idején különösen kell vigyázni arra, hogy a kutyák ne szökjenek ki, a gazda pedig köteles figyelembe venni, kutyája milyen gondoskodást igényel a fajtájának megfelelően. A bull típusú kutyák esetében különösen fontos a szocializáció, ennek hiányában veszélyesek lehetnek az emberre. Ezt elmulasztani hanyagság. Igor és Szása szocializációja minimális volt, jellemző rájuk, hogy a rendőrök odaérkezésekor is támadni próbáltak, gázsprayt kellett használniuk a helyszínelőknek. Az ügyész szerint hanyagság volt az is, hogy a kiskaput nem javították meg, és a nagykapu sem működött tökéletesen.

Sz. I. védője, Kecskés Ákos viszont azzal érvelt, hogy a szerencsétlen esetig egyszer sem fordult elő, hogy a két kutya kiszökött volna, vagy hogy bármelyikük bántott volna bárkit, esetleg a szomszédban élő kisállatokat, macskát támadtak volna meg. A fiatalokat éjjel hazahozó taxis pedig azt vallotta, látta, hogy a pár a kaput benyúlva nyitotta ki – tehát Sz. I.-ék rendesen bezárták, csak a fiatalok követhették el ezután a végzetes hibát. Az ügyvéd szóba hozta azt is, nem lehet tudni, hogy az áldozat hogyan reagált a kutyák közeledésére – nem tudjuk, hogy kiabált-e, tett-e hirtelen mozdulatot feléjük. Kecskés emlékeztetett, az állatvédelmi törvény rendelkezéseit nagyon sok vidéki állattartó nem ismeri, nem tartja be. Sz. I.-ék kutyái, ha egyszerű körülmények között éltek is, ahogy a család is, valószínűleg jobb soruk volt, mint láncon tartott tanyai sorstársaiknak. Az ügyvéd szerint a történtekért nem lehet felelősségre vonni a gazdát.

Kemenes Krisztián bíró azonban úgy ítélte meg, igenis felelősség terheli Sz. I.-t.

A 2 év fogházbüntetést 5 évre felfüggesztve rótta ki, és kötelezte a vádlottat 2 millió 429 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére.

A közel ötvenperces indokolásban a bíró kifejtette, az tényleg nem bizonyosodott be, hogy a kutyák korábban kiszöktek volna, de vannak olyan hibák az életben, amelyeket egyszer sem lehet elkövetni büntetlenül. Ez abba a kategóriába tartozik. Kemenes Krisztián elmondta, sosem tartott kutyát, így amikor megkapta az ügyet, tájékozódott. Arra jutott, amit az eljárásban a felkért szakértő is elmondott: ezeknek a kutyáknak a génjeiben van a hajlam az agresszív viselkedésre, ezt csak szocializációval lehet fölülírni. Egyértelműen mulasztott a gazda azzal, hogy erre nem volt tekintettel, és nem hivatkozhat arra, hogy nem tudott erről, hiszen régóta gazdálkodott: állatokat tartott, hatvan fölött már kellett, hogy legyen annyi élettapasztalata, hogy tudja, az állatokat a természetük, hajlamaik ismeretében kell biztonságosan tartani.

 
Sz. I. a tárgyaláson. Nem járult hozzá, hogy a felvételeken felismerhető legyen
Fotó: A szerző felvétele
 

A bíró végül azt is elmondta, az utolsó pillanatig tépelődött azon, hogy tényleg felfüggesztett büntetést rójon-e ki. Mert bár több az enyhítő körülmény, mint a súlyosbító, azt az eljárás alatt egyszer sem tapasztalta, hogy Sz. I. megrendült volna mulasztásának következményétől, sajnálatát fejezte volna ki az áldozat hozzátartozóinak és a sérültnek. Ezt már az előkészítő ülés idején megtehette volna – de nem, ragaszkodott ahhoz, hogy ő nem hibás.

Az ítélet nem jogerős, mert Tóthné Dávid Gabriella ügyész azonnal fellebbezést jelentett be: súlyosabb ítéletet és a felfüggesztés eltörlését kérte. A vádlott és védője három nap gondolkodási időt kért. A jogerős ítéletet a Szegedi Ítélőtábla hozza meg.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.