A vádlottak szerint az egész eljárás szabálytalan a pünkösdi egyházhoz kapcsolódó 17 milliárdos perben

Belpol

Nem egyszerűen tagadják a vádakat a terheltek a Magyar Pünkösdi Egyházat érintő 17 milliárd forintos költségvetési csalás és pénzmosás miatti perben, de koncepciósnak tartják a vádiratot és szabálytalannak a vádemelést. 

„Ártatlan vagyok, semmilyen bűncselekményt, sőt szabálysértést sem követtem el” – mondta vádlotti meghallgatásán a korábban ügyvédként dolgozó Sz. Zsolt harmadrendű vádlott a Magyar Pünkösdi Egyházat (MPE) érintő büntetőügyben. 

A Békés Vármegyei Főügyészség által tavaly májusban benyújtott 281 oldalas vádiratának lényege, hogy bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással és pénzmosással vádolnak nyolc személyt, akik közel 17 milliárd forintot szereztek meg az állami költségvetésből, majd abból több mint 11 milliárd forintot mostak tisztára saját céljaik érdekében. Az ügyészség szerint a bűnszervezet két vezetője, dr. V. György és dr. V. Károly 2014 és 2022 között az MPE szociális ellátórendszere keretében létrehozott intézményfenntartói hálózat felhasználásával, hat társuk közreműködésével, a magyar állam által szociális célra biztosított normatív és egyházi kiegészítő támogatások jogosulatlan igénylésével, illetve a jóváhagyott céloktól eltérő felhasználásával közel 17 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a központi költségvetésnek.

A vádlottak annak érdekében, hogy a költségvetésből folyósított pénzhez hozzájussanak, az általuk létrehozott szervezeti háló keretében egyrészt tömegeket ellátó népkonyha működtetésének látszatát keltették, másrészt a szociális gondoskodásra kapott egyházi kiegészítő támogatást ettől eltérő célra, színlelt hitéleti tevékenységre fordították, majd a támogatási rendnek megfelelő felhasználását valótlan tartalmú okiratokkal igazolták az ellenőrzések során. Ennek keretében luxus és prémium autók sokaságát ajándékozták a MPE egytanácsa vezetőinek. 

A Magyar Pünkösdi Egyház egykori intézményeinek vezetői ellen folyó büntetőperről legutóbb márciusban számoltunk be. Az ügy 2022 áprilisában robbant ki, amikor a sajtóban először adott hírt a Magyar Narancs arról, hogy súlyos bűncselekmények miatt nyomoznak egy, a pünkösdi egyházhoz köthető ügyben.

A legutóbbi tárgyalási napon a harmadrendű vádlott, az MPE-hez tartozó, de önállóan gazdálkodó Közösségi Misszióval (KM) kapcsolatban álló, étkeztetéssel foglalkozó gyulai Gordiusz Intézmény egykori vezetője, Sz. Zsolt minden bűncselekményt tagadott, úgy fogalmazott: „Az az állam vádol engem, amely az ügyemben jog- és iratellenesen járt el. Mind a költségvetési, mind az egyházi törvényt betartottam, a vádirat valójában nem bizonyítja, hogy bármilyen bűncselekményt elkövettem volna. Mindez az adóhatóság ügyben tanúsított prekoncepciós eljárására vezethető vissza, amely figyelmen kívül hagyta és semmibe vette, hogy a korábbi vizsgálatok alkalmával a Magyar Államkincstár (MÁK), az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a megyei kormányhivatal mindent rendben talált.” Ehhez hozzátette, naponta csaknem 20 ezer, összességében pedig 5 millió adag ételt biztosított a rászorulóknak a MPE-hez tartozó gyulai Gordiusz Intézmény, amely a vádirat szerint csak papíron volt igaz.  

Sz. Zsolt irat- és tényellenesnek nevezte a vádiratot, mondván szerinte hamisan állítja az ügyészség, hogy a szóban forgó szerződések színleltek lettek volna, mert nincs érdemi bizonyíték ezek alátámasztására. Hozzátette, azok a szerződések, amelyeket az általa vezetett Gordiusz Intézménynél szabálytalannak ítéltek, szó szerinti egyezést mutatnak a Legatum Intézmény hasonló dokumentumaival, de ez utóbbiakkal semmi gondja nem volt a nyomozóhatóságnak.

Ez azért érdekes, mert a kérdéses időben a Legatumot Pataky Albert, az MPE egyháztanácsának volt elnöke vezette, aki azonban nem érintett a büntetőügyben. Sz. Zsolt hozzáfűzte, járt a pünkösdi egyházon belül kirobbant bűncselekmény-sorozat után olyan magas rangú pünkösdi egyházi tanácskozáson, ahol Pataky Albert azt mondta, a fejleményekről tájékoztatta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, aki a támogatásáról biztosította. Kérdés, hogy összefügg-e ezzel, de megvádolt intézményvezetők szerint az egyházvezetés minden lépésükről tudott, közülük azonban senki nem került a vádlottak padjára, sőt az eljárás során sem gyanúsították meg őket. Ennek kapcsán a harmadrendű vádlott védője feltette a kérdést, hogy „védett személyek is lehetnek ebben a történetben?” A vádlott védője azt indítványozta, hogy Pataky Albertet mindenképpen személyesen hallgassa meg a bíróság, így a tárgyalóteremben tehessék fel neki a kérdéseket. 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.