Belga Sörház

  • kertész lesek
  • 2015. július 24.

Ételhordó

De hova álljanak a gödi belgák?

Valaha a vendéglátás aranyösvénye volt a ma már csak régi 2-esnek nevezett út. Kis és nagy v-vel írhatnánk váci utat is helyette, mivel az első egykori fontos állomásnál (Budapest határán), a Megyeri csárdánál még az utcanév játszik, utána a jelző, és hogy tovább bonyolítsuk, a következő településen, Dunakeszin és utána, Gödön is Pesti útnak mondják ugyanezt. De mondhatják bárminek, inkább eladó, kiadó éttermek sorakoznak az út mentén. Például Gödön három olyan helyet számolunk meg, ami az ezredforduló idején virágzó vállalkozás volt, ma már csak kőhalom. Vannak ugyan kivételek, de a napnál is világosabb, hogy a néhány ma is működő egység szinte kizárólag a helyi igényeknek kell megfeleljen.

false

A jó hír, hogy a Belga Sörház (Göd, Pesti út 72.) kerthelyisége megfelel. Igaz, a terasz felőli bejáraton a Heineken vörös csillaga világít, de mit számít ez, ha gesztenyefák vannak? És kedd este majdnem telt ház, bár söröskorsót alig látni az asztalokon. Nyilvánvaló, hogy a közönség vacsorázni jött. Persze, van itt belga sör, nem is egyféle, ám „mennyiségileg” a fasorban sincs a pizzákhoz képest. Hogy teljes legyen a stíluskavalkád, halételekből, steakekből is bőséges a választék, és még el sem kértük a borlapot. A harcsahalászlé (790 Ft/csésze) alapja korrektebb nem is lehetne, de tartalmában a teljes íztelenség üli torát. Amúgy frissnek tűnik a belevaló, mégsem értjük az okot. Lehetséges, hogy ugyanazzal a „halhússal” dolgoztak, mint a későbbi harcsapaprikás (1990 Ft) során? Merthogy ott is hasonló a helyzet. Egyébként ezzel sincs különösebb baj, bár a sztrapacska gyárinak tűnik, és juhtúróval sem nagyon kényeztették. A pizzájuk viszont világbajnok. Igaz, hogy vagy százfélét látni az étlapon, de kinek kell a sok sallang? Pláne, ha a „margharita” (1590 Ft) minden igényt kielégít, és a rávalók eltérő minőségétől sem kell tartani. Ami pedig a korszerűséget illeti, az lenne a meglepetés, ha pont hamburger (1490 Ft) nem lenne. Klassz krumplival adják, a zsemle (puffancs?) is elmegy, a húst viszont annyira elsózták, hogy csak a feléig jutunk. A túrós palacsintával (két rendes darab barackbefőttel, 590 Ft) nincs ilyen gond, máskor talán repetát is kérnénk.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.