étel, hordó

Vöröskő

  • kertész lesek
  • 2015. augusztus 28.

Ételhordó

Végy egy nagymamát! Az almatortához!

Méltatlanul mellőzik a vörös homokkövet a Balaton északi partja szimbólumainak sorában, pedig a földtörténet perm időszakában képződő, „jellegzetes, többnyire fakó lilásvörös-barnásvörös” színű kőzettel sokkal előbb kezdtek el foglalkozni az itteniek (gondoljunk csak a 13. században épült felsőörsi templom romjaira), mint szobáztatással vagy biciklikölcsönzéssel. Noha a balatonalmádi értéktárban (vagyis a hungarikumpiramis legalsó szintjén) befigyel a vöröskő-bányászat és kőfaragás, azért nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, ez a nyersanyag sokkal többet érdemelne.

false

Szerény elégtétel, hogy a 71-es út mentén, Káptalanfüred határában Vöröskőnek nevezik azt az ún. üdülőközpontot, ami nemcsak szállást, de utcáról is igénybe vehető éttermi szolgáltatást is kínál. Meg csodálatos kilátást a Balatonra, és ennek tükrében meg se kottyan a kétemeletnyi lépcsőzés a negyvenfokos melegben. Különben is, mit akarunk, mozgólépcsőt?

A teraszról valóban tökéletes panoráma tárul elénk, de mintha az időgépet is bekapcsolták volna. A műbőr borítós, sörcímeres étlap nemcsak küllemében, de tartalmában is a kilencvenes évek elejét idézi, leszámítva az árakat, bár azok sem szabadultak el túlságosan. S ebben a séf fantáziájára emlékeztetnek.

A leveseknél odaírták, hogy „mekkora”, így rögtön két tányért kérünk a hétdecis (!) balatoni halászléhez (1620 Ft), mert mást is szeretnénk megkóstolni utána. Bár többször hallottuk, hogy azt a halászlevet, amit „balatoni” jelzővel illetnek, nyugodtan hívhatnák pocsolyának is, ám ez a bográcsos kiszerelésű „kétszemélyes” jócskán rácáfol erre. A lé kellemesen erős, a hús szinte krémes, ráadásul ikrával is telerakták. Azért külön pont jár, hogy végre nem valami gyanús eredetű szikkadt vackot, hanem friss fehér kenyeret adnak mellé.

Aztán veszünk egy nagy levegőt, és kérünk egy rántott sajtot (1290 Ft). Csodálatos módon nem folyik, és nem is égeti nyelvünket a beltartalom, úgyhogy egy rossz szavunk sincs. Végül az aszalt szilvával töltött rántott pulykamell (1580 Ft) az igazán rossz ötlet. A sajttal ellentétben itt elsózták a panírt, a hús meg túl kemény. Ha nem lenne benne szilva, azt gondolnánk, nem a baromfiudvarról, hanem a cipészkellék-ellátóból származik. Ellenben a hagymás tört burgonya (420 Ft) tökéletes.

Az almatorta fahéjöntettel (850 Ft) viszont olyan házi finomság, melynek receptje valószínűleg így kezdődik: „Végy egy nagymamát!”

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.