Trafalgar

  • kertész lesek
  • 2015. július 17.

Ételhordó

Az Ételhordó munkatársát tortillachips-szel vették meg.

Úgy tudtuk, hogy Vácon kizárólag a Duna-parton történnek izgalmak, a rév és a börtön között sétálva mindent megismerhetünk, ami számít. Ez így persze erős túlzás, nem volna szabad kihagyni a belvárost, a bazilikát, a vasútállomást (mindjárt kiderül, hogy sosem érünk a végére), ám arra mérget vettünk volna, hogy az a parkos, lakótelepes rész, ami Pestről jövet elsőként testesíti meg az ún. városi jelleget, nem jelent izgalmat.

false

A Trafalgar éttermet egy körforgalom és egy benzinkút előzi meg, csoda, hogy észrevesszük. Sarki cukrászdának, még inkább helyi érdekű sörözőnek tűnik, csak a palatáblára írt ételnevek árnyalják az első benyomást.

A leírások nem ígérnek csodát, az étlapon a szokásos felhozatal, a szomszéd asztalt épp kiszolgáló pincért látva a régi dal halhatatlan sora ugrik be: „sok jóból jó sokat”. Indításnak – tényleg csak rutinból – tortillachipset kérünk (750 Ft), ez általában annyi munkával jár, hogy a konyhás kibont egy csomagot. Hát itt nem, és ezzel meg vagyunk véve! A szakács készíti, ilyet még a legautentikusabb (magyar) mexikói étteremben sem látni. Ráadásul a mártások is házi készítmények hozzá. Ehhez képest a tárkonyos csirkeragulevest (750 Ft) maximum korrektnek mondhatnánk, viszont a négysajtos gnocchit (1650 Ft) simán adhatnák egy olasz étteremben is. A sajtokat leszámítva házi készítménynek tűnik minden egyéb része, tehát nemcsak a gombóc, hanem még az öntet is. A frissensültek közül a lassan magyar specialitássá váló sertésszűzből készült bécsi szeletet (2450 Ft) kérjük, amit nyugodtan hívhatnának pécsi szeletnek, vagy éppen szolnokinak, mennyivel jobb lenne, ugye? Szép nagydarab hús, iskolás módon elkészítve, akárcsak a hozzá­adott petrezselymes krumpli. A végén sajttortát (900 Ft) ettünk. Jó volt. Szóval, ha Vácra mennek, ne egyenesen a partra!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.