Összeesküvés a javából: Orbán Soros-emberét tolta fel az EU csúcsára?

Fekete Lyuk

Egy apró részlet elkerülhette a miniszterelnök figyelmét az uniós csúcson.

Ursula von der Leyen nevét kis túlzással a semmiből húzták elő bizottsági elnökjelöltként az Európai Tanács keddi ülésén, így még a híreket lélegző újságíróknak is utána kellett olvasniuk, mit lehet róla tudni azon kívül, hogy Angela Merkel régi szövetségese, jelenleg pedig védelmi miniszter.

Magyar szempontból érdekes lehet, hogy von der Leyen tagja a Müncheni Biztonsági Konferencia tanácsadó testületének. A szervezet honlapja szerint a testületnek 24 tagja van, az ismertebbek közé tartozik Carl Bildt volt svéd miniszterelnök, John Kerry volt amerikai vagy Radoslaw Sikorski volt lengyel külügyminiszter.

És Soros György.

false

Orbán Viktor tehát támogatta a Sorossal egy tanácsadó testületben helyet foglaló von der Leyen jelöltségét, miközben Frans Timmermans elutasítását azzal magyarázta, hogy a holland politikus "Soros embere."

Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő pedig azzal kérkedett: Timmermanst a visegrádi négyek "buktatták meg", von der Leyent pedig nemcsak hogy támogatták, de ők tették az asztalra a jelöltségével számoló csomagot.

Ursula von der Leyenről a magyar médiában már korábban előkerült egy fotó (leadképünk), amelyen Soros Györggyel beszélget egy berlini konferencián. Ez és az, hogy Sorossal együtt benne van a Müncheni Biztonsági Konferencia tanácsadó testületében, további bizonyíték arra, mennyire nem szabad komolyan venni a kormány hazugságait.

Arra gondolunk, hogy az utóbbi években a kormánypárti média mindenkire ráütötte a "Soros-bélyeget", aki egy fotón szerepelt az üzletemberrel, vagy közös rendezvényen vett részt, esetleg bizonyos kérdésekben egyetértett vele. Ha egy percig is komolyan vennénk a kormánypártok kommunikációját, akkor ebből az következne, hogy Orbán és a visegrádi négyek lényegében Soros zsebében vannak.

Mi több, a világ legnagyobb és legrafináltabb összeesküvésének legfőbb aktorai: azért támadják az üzletembert, hogy eltereljék a figyelmet arról, hogy ők valósítják meg a Soros-tervet, Orbán Viktor pedig Soros-báb.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.