A Fidesz udvari jogvédője kiakadt azon, hogy a melegeket már nem homoszexuálisnak hívják

  • B.P.M
  • 2019. július 4.

Fekete Lyuk

Ez a címkézés pedig nagyon veszélyes, ne üljünk fel a politikai korrektségnek!

„Amíg korábban a megkülönböztetés ellen léptek fel a homoszexuálisok, később már ugyanazokat a jogokat követelték maguknak, mint a heteroszexuálisok, például, hogy házasodhassanak és gyermekeket fogadhassanak örökbe. Már azonban a homoszexuális-lobbi sok országban ott tart, hogy ők lépnek fel kirekesztően azokkal szemben, akik a hagyományos férfi-nő kapcsolatban gondolkodnak és élnek” - vezette fel a Terc című műsort a HírTV-n Földi-Kovács Andrea, Táncsics-díjas újságíró.

A vendége Szánthó Miklós, a kormányközeli jogi- és elemzőcég, az Alapjogokért Központ igazgatója - aki nem mellesleg a fideszes médiakonglomerátum, a Közép-európai Sajtó- és Médiaalapítvány (KESMA) elnöke is - és Szilvay Gergely, a Mandiner munkatársa volt.

A műsorvezető szerint a liberális média tagadja az LMBTQ-propaganda létezését, és „rásütik” a konzervatívokra, hogy összesküvés elméletet gyárt. Földi-Kovács rákérdezett a vendégeknél, hogy szerintük létezik-e a meleg-lobbi.

„Szerintem nem!” - érkezett a meglepő válasz Szánthótól, aki úgy látja, nem meleg-lobbi, hanem homoszexuális-lobbi létezik.

„A nyelvpolitika a politikai korrektség híveinek kezében egy olyan eszköz, amellyel már azonnal értelmezik a valóságnak a különböző kérdéseit, a címkézéssel a maguk irányába tolják el a dolgok értelmezését. Ez igaz erre a meleg kifejezésre is” - mondta.

Hozzátette, ő emlékszik, hogy a gyerekkorában „ezt a viselkedés formát” mindenki homoszexuálisnak hívta, de a homoszexuális-lobbi „nagyon ügyesen” közelebb hozza, érzékenyíti ezt a kérdést azzal, hogy átnevezi ezt a fogalmat, tehát nem homoszexuális-lobbiról, homoszexuális méltóságról, büszkeségről, hanem meleg büszkeségről beszélnek.

„Ez nagyon veszélyes! Kerüljük ki a politikai korretséget, és a meleg helyett a homoszexuális szót használjuk!” - szögezte le.

 

A teljes adást itt tekintheti meg.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.