Csobánka

Kegyetlen fairtás egy pilisi temetőben

  • Kleer László
  • 2013. március 12.

Kis-Magyarország

Engedély nélkül vágtak ki több száz fát a pilisi falu temetőjében. Az irtást a polgárőrparancsnok vezényelte le, a polgármester azt állítja, nem tudott a dologról. A történetben közel sem ez az egyetlen ellentmondás.

„Elmentem a temetőbe megnézni a fapusztítást, és szégyen ide vagy oda, elsírtam magamat. Ugye ez nem igaz? Ugye ez csak egy rossz álom? Aki most ott meglátogatja elhunyt szeretettjét, az a nagy forgalmú országút szélén álldogálhat. A fasor kerítésként, hangszigetelésként szolgált, nyáron árnyékot adott, szélben sejtelmesen susogott, most pedig autók zaja, por és mocsok lett helyette” – így kommentálja egy csobánkai lakos az egyik helyi blogon az év eleji fairtást.


A Pilisben található kis faluban ugyanis eddig ismeretlenek néhány hete – két fordulóban – csaknem 350 fát vágtak ki a helyi temetőből, illetve annak környékéről. Csobánkán most nemcsak a természeti veszteség, hanem az elhunytakhoz kötődő, megsértett érzelmi kötődés is táplálja a felháborodást. „Ott nyugszik a nagypapám most már szinte az autók kerekei alatt. A fák állva haltak meg, pedig még hosszú ideig élhettek volna” – írja egy másik kommentelő.

A személyes megütközéseken túlmutat azonban, hogy a fakivágás eddig nem tisztázott jogi körülmények között történt. A polgármester ugyanis többszöri nekifutásra sem tudta se a testületben, se nekünk minden kétséget kizáróan elmagyarázni a kivágás okát és szükségességét, s nem tájékoztatott kielégítően annak körülményeiről sem. Ahogy az is rejtély, hogy kik tették mindezt.


Két ellentmondás

Először január 24-én intézett kérdést az egyik helyi képviselő az eset kapcsán a polgármesterhez. Arról érdeklődött az esedékes testületi ülésen, hogy miért történt a fairtás, ki engedélyezte, és mi lett a kivágott fák sorsa. A képviselő az ülésen nem kapott választ, de megígérték neki, hogy majd írásban kap.

Mire azonban a válasz február nyolcadikára megszületett, addig további 300 (!) fát vágtak ki. Igaz, ezek közel fele tíz centiméternél kisebb átmérőjű – úgynevezett magonc –, a többi általában 15-20 cm vastag volt, de akadt néhány 40 centiméternél nagyobb átmérőjű fa is. Winkler Sándor Józsefné polgármester írásban ekkor mindössze annyit közölt: „Horváth Frigyessel, a Magyar Közút Kht. (mármint a  Magyar Közút Nonprofit Zrt. – K. L.) üzemvezetőjével történt egyeztetést követően kerültek a Csobánka 150/1. hrsz. alatti ingatlanról (ez a temető – K. L.) a növények kivágásra a közút vízelvezetésének megoldása miatt. Kértük tőle, hogy ezt írásban is erősítse meg. A Magyar Közút Kht. tervei alapján tavasszal kezdődik egészen Pilisvörösvárig a vízelvezető árok kiépítése.”

Az üzemvezető ugyanakkor a magyarnarancs.hu-nak telefonon azt nyilatkozta: nekik mindössze négy fa volt útban, de az is csak az út másik oldalán, ahol a vízelvezető árkot tisztították, mélyítették. Az üzemvezető kijelentette, hogy a temetőben és az út másik oldalán történt fairtáshoz semmi közük sincs.

Időközben egy másik képviselő és egy helyi környezetvédő szervezet is kérdéseket tettek fel az ügyről a polgármesternek, valamint a jegyzőnek. Ők már arról érdeklődtek, mekkora értéket képviseltek a kivágott fák, ki engedélyezte az irtást, mi lesz a kivágott fák tönkjeivel, továbbá hol van az egész ügyletről az írásos dokumentáció. A kérdésre a jegyző írásban válaszolt: beidézte a közterületen lévő fás szárú növények kivágásáról szóló törvényt, amelyből kiderül, hogy az ilyesmi engedélyköteles, ezt pedig a jegyzőtől kell kérni. A jegyző azt ígérte, hogy a képviselő-testület ülésén a helyi polgárőrség parancsnoka a közútkezelő képviseletében ad majd választ a képviselőknek. A közútkezelő szentendrei kirendeltségének vezetője azonban a magyarnarancs.hu-t már arról tájékoztatta, hogy a csobánkai polgárőrség vezetőjével nincsenek jogviszonyban, nem hatalmazták fel a cég képviseletével. Ezt a polgármester lapunknak is megerősítette, sőt azt állította, hogy ez a jegyző nyelvbotlása volt. (Csak mi tesszük hozzá: írásban tette ezt a település jogszerű működését felügyelő hivatalnok.)

Engedély nélkül

A február 14-ei testületi ülésen ugyanakkor legalább azt megtudta a csobánkai nyilvánosság, hogy a fakivágók nem szellemek voltak. A polgárőrség parancsnoka továbbra is a közútkezelőre hivatkozott, amikor azt állította, hogy a fák kivágása a temető melletti árok kimélyítése miatt volt szükséges (a közútkezelőnek – elmondása szerint – sem köze, sem információja nincs a temetőben történekről – a szerk.), a fakivágást pedig a „csobánkai szegények” végezték el, akik így jutottak tüzelőhöz.

A jegyző a képviselő-testület ülésén többszöri rákérdezés után végül kijelentette: senki sem kért engedélyt fakivágásra. (Nem szokatlan ez Csobánkán, hiszen két évvel ezelőtt a Dera-patak partján árvízmegelőzés címén szintén előzetes engedély nélkül vágtak ki fákat, tavaly pedig a Szentkúti forráshoz vezető út mellett közel harminc fát, tereprendezés ürügyén – K. L.) Arra a kérdésre azonban továbbra sem akart az illetékesek közül válaszolni senki, hogy miért nem engedélyeztették a fairtást, mekkora értéket képviselnek a kivágott fák, és milyen alapon választották ki a szerencséseket, akik a fákat elvihették.

Hamarosan azonban újabb fejleményekről értesülhettek az ülés résztvevői. A helyi polgárőrség parancsnoka – akire korábban a jegyző utalt, és aki később érdeklődésünkre tiltakozott, hogy fakivágás történt volna – a következőket mondta a testületi ülésen: kizárólag magoncokat vágtak ki, amelyek vadon nőttek, és semmilyen értéket sem képviseltek. Csak a temető rendberakásának kezdtek neki, és a „magoncok” kivágására egyrészt azért volt szükség, hogy hozzáférjenek a sírokhoz, másrészt úgyis autóparkolót kívánnak kialakítani és folyóvizet vezetni a temetőbe, ezekhez pedig a fák útban voltak.


Ekkor a képviselők szeme kikerekedett. A parkoló kialakításáról és a víz bevezetéséről ugyanis senki sem látott terveket, és a képviselő-testület nem is tudott a szándékról, a költségekről és a kivitelezésről. (Később kiderült, hogy a vízvezeték miatt fölösleges volt egyetlen fát is kivágni, mert a vízművek csak akkor járul hozzá a vízvezeték létesítéséhez, ha a település költségére beépítenek egy egymillió forintnál is drágább nyomásfokozót. Erre azonban Csobánkának nincs pénze.)

Beszámolója alatt a polgárőrség vezetője végig hangsúlyozta: ő csak a temetőt akarta rendbe rakatni, hogy a jelenleginél tisztább és kulturáltabb legyen. Azt már a képviselők kifogásolták, hogy miért nem születtek tervek a fakivágásról, autóparkoló kialakításáról, miért nem engedélyeztették és miért nem az önkormányzat képviselő-testülete döntött a közvagyont képező fa szétosztásáról, és miért nincs terv a kivágott fák pótlására.

A vitát kiváltó fairtás után egyébként ismét megjelent a Csobánkán amúgy sem szokatlan illegális fakivágás: a temetővel szembeni partoldalon még februárban „eltűnt” 10-15 termetes fa.


Csak a szemét maradt

Ráadásul miután a fák kivágása gyorsan megtörtént, a temető továbbra is szemetes: a kivágott fák gallyait hátrahagyták, a tuskók senkinek sem kellettek. (Állítólag ezeket is eltakarítják egyszer majd azok, akik a fákat kivágták.) A parancsnok állítja, hogy a fák kivágásáról nem maga döntött, hanem erről előzetes önkormányzati egyeztetés folyt. Winkler Sándor Józsefné polgármester egyértelműen kijelentette a magyarnarancs.hu-nak, hogy nem ő rendelte el a fák kivágását, és amúgy is csak magoncokat és bokrokat vágtak ki. (Noha a fotókon egyértelműen látszik, hogy nagyobb fákat is kivágtak – a szerk.)

A képviselőknek tehát nem volt tudomásuk a temetői munkálatokról, a jegyző nem adott engedélyt, míg a közútkezelő elhatárolódik a történtektől.

Magyarán továbbra sem tudni, ki vágatta ki a kisebb erdőt kitevő fákat, azok milyen értéket képviseltek, és hová lettek. Ahogy a botrányos eset után a felelősséget sem vállalja senki. Csak annyi bizonyos, hogy engedély nem volt, a fák hiánya pedig sokaknak okoz nehezen múló keserűséget.

A temető melletti út régen


A temető melletti út régen

Fotó: Dr. Imre Gábor

Mindig kell az engedély

Megkerestük az ügyben a Pilis Parkerdő Zrt.-t is. Lomniczi Gergely szóvivő elmondta, hogy a csobánkai temető környékén történt fairtás nem érintett erdőgazdasági területet. Azt megerősítette, hogy mindenféle fakivágás engedélyköteles. Erdőterület esetén az erdészeti hatóságtól, belterületen pedig a helyi jegyzőtől kell írásban engedélyt kérni. Természetkárosítás minősítést egyébként rendőrségi eljárás keretében – ha indul ilyen – állapíthat meg a hatóság.

(Ha Ön is vidéken él, és jogsértő esetet tapasztal környezetében, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre!)

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.