Csobánka

Kegyetlen fairtás egy pilisi temetőben

  • Kleer László
  • 2013. március 12.

Kis-Magyarország

Engedély nélkül vágtak ki több száz fát a pilisi falu temetőjében. Az irtást a polgárőrparancsnok vezényelte le, a polgármester azt állítja, nem tudott a dologról. A történetben közel sem ez az egyetlen ellentmondás.

„Elmentem a temetőbe megnézni a fapusztítást, és szégyen ide vagy oda, elsírtam magamat. Ugye ez nem igaz? Ugye ez csak egy rossz álom? Aki most ott meglátogatja elhunyt szeretettjét, az a nagy forgalmú országút szélén álldogálhat. A fasor kerítésként, hangszigetelésként szolgált, nyáron árnyékot adott, szélben sejtelmesen susogott, most pedig autók zaja, por és mocsok lett helyette” – így kommentálja egy csobánkai lakos az egyik helyi blogon az év eleji fairtást.


A Pilisben található kis faluban ugyanis eddig ismeretlenek néhány hete – két fordulóban – csaknem 350 fát vágtak ki a helyi temetőből, illetve annak környékéről. Csobánkán most nemcsak a természeti veszteség, hanem az elhunytakhoz kötődő, megsértett érzelmi kötődés is táplálja a felháborodást. „Ott nyugszik a nagypapám most már szinte az autók kerekei alatt. A fák állva haltak meg, pedig még hosszú ideig élhettek volna” – írja egy másik kommentelő.

A személyes megütközéseken túlmutat azonban, hogy a fakivágás eddig nem tisztázott jogi körülmények között történt. A polgármester ugyanis többszöri nekifutásra sem tudta se a testületben, se nekünk minden kétséget kizáróan elmagyarázni a kivágás okát és szükségességét, s nem tájékoztatott kielégítően annak körülményeiről sem. Ahogy az is rejtély, hogy kik tették mindezt.


Két ellentmondás

Először január 24-én intézett kérdést az egyik helyi képviselő az eset kapcsán a polgármesterhez. Arról érdeklődött az esedékes testületi ülésen, hogy miért történt a fairtás, ki engedélyezte, és mi lett a kivágott fák sorsa. A képviselő az ülésen nem kapott választ, de megígérték neki, hogy majd írásban kap.

Mire azonban a válasz február nyolcadikára megszületett, addig további 300 (!) fát vágtak ki. Igaz, ezek közel fele tíz centiméternél kisebb átmérőjű – úgynevezett magonc –, a többi általában 15-20 cm vastag volt, de akadt néhány 40 centiméternél nagyobb átmérőjű fa is. Winkler Sándor Józsefné polgármester írásban ekkor mindössze annyit közölt: „Horváth Frigyessel, a Magyar Közút Kht. (mármint a  Magyar Közút Nonprofit Zrt. – K. L.) üzemvezetőjével történt egyeztetést követően kerültek a Csobánka 150/1. hrsz. alatti ingatlanról (ez a temető – K. L.) a növények kivágásra a közút vízelvezetésének megoldása miatt. Kértük tőle, hogy ezt írásban is erősítse meg. A Magyar Közút Kht. tervei alapján tavasszal kezdődik egészen Pilisvörösvárig a vízelvezető árok kiépítése.”

Az üzemvezető ugyanakkor a magyarnarancs.hu-nak telefonon azt nyilatkozta: nekik mindössze négy fa volt útban, de az is csak az út másik oldalán, ahol a vízelvezető árkot tisztították, mélyítették. Az üzemvezető kijelentette, hogy a temetőben és az út másik oldalán történt fairtáshoz semmi közük sincs.

Időközben egy másik képviselő és egy helyi környezetvédő szervezet is kérdéseket tettek fel az ügyről a polgármesternek, valamint a jegyzőnek. Ők már arról érdeklődtek, mekkora értéket képviseltek a kivágott fák, ki engedélyezte az irtást, mi lesz a kivágott fák tönkjeivel, továbbá hol van az egész ügyletről az írásos dokumentáció. A kérdésre a jegyző írásban válaszolt: beidézte a közterületen lévő fás szárú növények kivágásáról szóló törvényt, amelyből kiderül, hogy az ilyesmi engedélyköteles, ezt pedig a jegyzőtől kell kérni. A jegyző azt ígérte, hogy a képviselő-testület ülésén a helyi polgárőrség parancsnoka a közútkezelő képviseletében ad majd választ a képviselőknek. A közútkezelő szentendrei kirendeltségének vezetője azonban a magyarnarancs.hu-t már arról tájékoztatta, hogy a csobánkai polgárőrség vezetőjével nincsenek jogviszonyban, nem hatalmazták fel a cég képviseletével. Ezt a polgármester lapunknak is megerősítette, sőt azt állította, hogy ez a jegyző nyelvbotlása volt. (Csak mi tesszük hozzá: írásban tette ezt a település jogszerű működését felügyelő hivatalnok.)

Engedély nélkül

A február 14-ei testületi ülésen ugyanakkor legalább azt megtudta a csobánkai nyilvánosság, hogy a fakivágók nem szellemek voltak. A polgárőrség parancsnoka továbbra is a közútkezelőre hivatkozott, amikor azt állította, hogy a fák kivágása a temető melletti árok kimélyítése miatt volt szükséges (a közútkezelőnek – elmondása szerint – sem köze, sem információja nincs a temetőben történekről – a szerk.), a fakivágást pedig a „csobánkai szegények” végezték el, akik így jutottak tüzelőhöz.

A jegyző a képviselő-testület ülésén többszöri rákérdezés után végül kijelentette: senki sem kért engedélyt fakivágásra. (Nem szokatlan ez Csobánkán, hiszen két évvel ezelőtt a Dera-patak partján árvízmegelőzés címén szintén előzetes engedély nélkül vágtak ki fákat, tavaly pedig a Szentkúti forráshoz vezető út mellett közel harminc fát, tereprendezés ürügyén – K. L.) Arra a kérdésre azonban továbbra sem akart az illetékesek közül válaszolni senki, hogy miért nem engedélyeztették a fairtást, mekkora értéket képviselnek a kivágott fák, és milyen alapon választották ki a szerencséseket, akik a fákat elvihették.

Hamarosan azonban újabb fejleményekről értesülhettek az ülés résztvevői. A helyi polgárőrség parancsnoka – akire korábban a jegyző utalt, és aki később érdeklődésünkre tiltakozott, hogy fakivágás történt volna – a következőket mondta a testületi ülésen: kizárólag magoncokat vágtak ki, amelyek vadon nőttek, és semmilyen értéket sem képviseltek. Csak a temető rendberakásának kezdtek neki, és a „magoncok” kivágására egyrészt azért volt szükség, hogy hozzáférjenek a sírokhoz, másrészt úgyis autóparkolót kívánnak kialakítani és folyóvizet vezetni a temetőbe, ezekhez pedig a fák útban voltak.


Ekkor a képviselők szeme kikerekedett. A parkoló kialakításáról és a víz bevezetéséről ugyanis senki sem látott terveket, és a képviselő-testület nem is tudott a szándékról, a költségekről és a kivitelezésről. (Később kiderült, hogy a vízvezeték miatt fölösleges volt egyetlen fát is kivágni, mert a vízművek csak akkor járul hozzá a vízvezeték létesítéséhez, ha a település költségére beépítenek egy egymillió forintnál is drágább nyomásfokozót. Erre azonban Csobánkának nincs pénze.)

Beszámolója alatt a polgárőrség vezetője végig hangsúlyozta: ő csak a temetőt akarta rendbe rakatni, hogy a jelenleginél tisztább és kulturáltabb legyen. Azt már a képviselők kifogásolták, hogy miért nem születtek tervek a fakivágásról, autóparkoló kialakításáról, miért nem engedélyeztették és miért nem az önkormányzat képviselő-testülete döntött a közvagyont képező fa szétosztásáról, és miért nincs terv a kivágott fák pótlására.

A vitát kiváltó fairtás után egyébként ismét megjelent a Csobánkán amúgy sem szokatlan illegális fakivágás: a temetővel szembeni partoldalon még februárban „eltűnt” 10-15 termetes fa.


Csak a szemét maradt

Ráadásul miután a fák kivágása gyorsan megtörtént, a temető továbbra is szemetes: a kivágott fák gallyait hátrahagyták, a tuskók senkinek sem kellettek. (Állítólag ezeket is eltakarítják egyszer majd azok, akik a fákat kivágták.) A parancsnok állítja, hogy a fák kivágásáról nem maga döntött, hanem erről előzetes önkormányzati egyeztetés folyt. Winkler Sándor Józsefné polgármester egyértelműen kijelentette a magyarnarancs.hu-nak, hogy nem ő rendelte el a fák kivágását, és amúgy is csak magoncokat és bokrokat vágtak ki. (Noha a fotókon egyértelműen látszik, hogy nagyobb fákat is kivágtak – a szerk.)

A képviselőknek tehát nem volt tudomásuk a temetői munkálatokról, a jegyző nem adott engedélyt, míg a közútkezelő elhatárolódik a történtektől.

Magyarán továbbra sem tudni, ki vágatta ki a kisebb erdőt kitevő fákat, azok milyen értéket képviseltek, és hová lettek. Ahogy a botrányos eset után a felelősséget sem vállalja senki. Csak annyi bizonyos, hogy engedély nem volt, a fák hiánya pedig sokaknak okoz nehezen múló keserűséget.

A temető melletti út régen


A temető melletti út régen

Fotó: Dr. Imre Gábor

Mindig kell az engedély

Megkerestük az ügyben a Pilis Parkerdő Zrt.-t is. Lomniczi Gergely szóvivő elmondta, hogy a csobánkai temető környékén történt fairtás nem érintett erdőgazdasági területet. Azt megerősítette, hogy mindenféle fakivágás engedélyköteles. Erdőterület esetén az erdészeti hatóságtól, belterületen pedig a helyi jegyzőtől kell írásban engedélyt kérni. Természetkárosítás minősítést egyébként rendőrségi eljárás keretében – ha indul ilyen – állapíthat meg a hatóság.

(Ha Ön is vidéken él, és jogsértő esetet tapasztal környezetében, kérjük, írja meg nekünk a kismagyarorszag [at] narancs [dot] hu címre!)

Figyelmébe ajánljuk

A hallgatás ára – Orbán elvbarátját, Sztojka Attilát választotta a kritikus fideszes cigányok helyett

Hiába bomlott meg a fideszes roma közösség Sztojka Attila mögött, amiért sokan nem tudtak vezetési stílusával azonosulni, Orbán mégiscsak őt tette az országos listára, méghozzá biztos befutó helyre. Bizonyára nem ártott ennek a döntésnek, hogy az államtitkár egy alkalmat eltekintve egyszer sem szólalt meg, amikor párttársai megbélyegző kijelentéseket tettek a romákra. 

Hende Csaba, aki erős hűbéruralmi rendszert épített ki Vas megyében

A szombathelyi Hende Csaba pályája a karrierről, befolyásról, hatalomról szólt – no meg egy kupakos távcsőről és a határmenti kerítésépítésről. Pályája az MDF-ből a polgári körökön és a Honvédelmi Minisztériumon át vezetett az Alkotmánybíróságig. Mindeközben bő két évtizedig volt Szombathely és térsége képviselője és politikai irányítója, de most ennek is vége. 

Munka vagy játék? A gamer notebookok kettős szerepe

  • Támogatott tartalom

Egy gamer laptop jóval több, mint hordozható játékgép. Az elmúlt években ezek az eszközök fokozatosan átlépték a szórakoztatóelektronika határait, és egyre inkább univerzális teljesítményplatformmá váltak. A kérdés ma nem az, hogy játékra vagy munkára valók-e, hanem az, hogyan képesek egyszerre kiszolgálni mindkét világ elvárásait.

A legfrissebb számok mutatják: a nyugat-romániai megyék megelőzték a szomszédos magyar térségeket

Az Európai Unió átlagát tekintve, vásárlóerő-paritáson számolva a nyugat-romániai megyék – Szatmár kivételével – megelőzték az összes kelet-magyarországi és dél-alföldi térséget. Békést még a legszerényebb értékekkel rendelkező Szatmár is. Nagyobb a nyugat-romániai megyék növekedési potenciálja, itthon alig van beruházás, az innováció pedig szinte a nullával egyenlő.  

A Fidesz végső üzenete: Szavazz ránk, vagy meghalsz!

Háború, háború, háború, Brüsszel, Ukrajna, háború – ezek maradtak a Fidesz jelszavai, amely egykor három szobát, három gyereket és négy kereket ígért Magyarországnak. Most csupán fenyegetőzik, és azzal ijesztgetik a választókat, hogy vagy rájuk szavaz az ember, vagy meghal.

India Trip

Ha van zenekar, amely a Beatles munkásságából a pszichedelikus indiai vonulatot tette magáévá, az a Kula Shaker. A magyar fül számára hülye nevű angol együttes szívesen használ egzotikus keleti hangszereket, és a szövegeket néha szanszkrit nyelven szólaltatja meg Crispian Mills frontember.