Az EDF Démász két szakembere jelent meg Kiskunhalason, egy belvárosi cég irodájában még tavaly októberben. A szolgáltató munkatársai a több, kisebb-nagyobb vállalkozásnak helyt adó létesítmény árammérőit akarták ellenőrizni. A vizsgálat során megállapították, hogy a berendezések sértetlenek, és bár korszerű, digitális mérőóra működik a piacon, az mégis „hibás”, és „50 százalékkal kevesebb” áramot mér a valós fogyasztásnál. A hiba okát azonban már nem részletezte a páros, ahogy áramlopásról sem beszélt.
Ugyanakkor a kiskunhalasi cégtől úgy értesültünk, hogy a piacon évek óta grafikonos kimutatások, számla- és fogyasztásmérés révén pontosan követték, mennyi a teljes havi és évi fogyasztás. Ennek során soha, semmiféle eltérés, aránytalanság, váratlan fogyasztáscsökkenés nem utalt arra, hogy a cég „50 százalékkal” kevesebbet fizetne, de arra sem, hogy az EDF Démász által elhelyezett mérőórák meghibásodtak volna. A kiskunhalasi cég végül 4,4 millió forintos pótszámlát kapott, amelyet havi 370 ezer forintos részlettel törleszthet. Ezek után az EDF Démász másik mérőórát szerelt fel, ám az új berendezés nem hogy többet, de még a korábbinál is tíz százalékkal kevesebb áramfogyasztást mért a kiskunhalasi cégnél.
Kételkedő mérnökök
A fenti eset csak egy a számos, vitatott Démász-büntetés, illetve utólag kétségbe vont fogyasztásmérési eset közül. (Más esetekről lásd bővebben korábbi cikkünket.) Az ehhez hasonló büntetések nyilvánosságra kerülése után alakult meg nemrég a Vezetékes Szolgáltatók Károsultjai (VSZK) nevű civil egyesület annak érdekében, hogy a panaszosok, illetve a büntetésük jogosságát megkérdőjelezők jogait hatékonyabban képviseljék Szegeden és Dél-Magyarországon. Velük és más – esetenként exdémászos – mérnökökkel folytatott beszélgetéseink során öt olyan, nem a fogyasztó által okozott problémára hívták fel forrásaink a figyelmet, amelyek magasabb áramfogyasztást jelölhetnek a valóságosnál.
1. A régi, fogaskerekes órákban (képünkön) előfordulhat, hogy a fogak letörése miatt az óra megugrik, és ezáltal többet mér a valósnál. „Ez a szerkezet hasonló, mint az autóban a kilométer-számláló. Az árammérőben hirtelen áramfelvételnél megugorhat és letörhet egy-egy kis fogazatdarabka, így a mérésnél ez kimarad, és a következőre ugrik. Mintha a régi, tárcsás telefonon eggyel többet ugrana a tárcsázó ujj alatt a szerkezet, és például 5-ös helyett a 6-ost hívná.”
2. Hasonló jellegű hibának nevezi egy neve mellőzését kérő Démász-mérnök a szintén régi típusú mérőóra spiráljának hibáját. „A spirál olyan, mint a húsdaráló belseje, amely kinyomja a húst. Az alumíniumtárcsa vízszintes forgását alakítja át függőleges forgássá, amely aztán a leolvasásra kerülő számlálót áttételeken keresztül hajtja. A spirált ugyanis egy tengelyre rögzítik kis csavarokkal, és így az a forgás következtében súrlódik. Ha nincsenek rendesen meghúzva a csavarok, akkor kilazulhatnak és kiakadhat a csigakerék, emiatt torzulhat a mérés.” (A VSZK-nak egyébként van is egy ilyen esete, ahol a fogyasztót ilyen jellegű hiba miatt akarják kötbérezni.)
3. A tűz- és egyéb biztonsági okokból kötelezően hozzáférhető helyen működő mérőórák egy kertes vagy társasházi környezetben jószerivel bármikor sérülhetnek – anélkül, hogy a mérőóra manipulálása állna a háttérben. (Korábbi cikkünkben erre is hoztunk példát.)
4. A laza vagy meglazult csavarok miatt hő keletkezhet a mérőórában, ez pedig többletfogyasztást okozhat szakemberek szerint.
5. A régi típusú mérőóra tárcsája két mágnespofa között forog egy viszonylag kis légrésben, vízszintesen. Ugyanakkor, ha gyorsan indul a mérő – például, ha hirtelen egy nagyobb teljesítményigényű gépet kapcsolnak be a fogyasztók –, akkor ez a függőleges elmozdulás is nagyobb lehet, így a tárcsa súrlódhat, azaz kopásnak van kitéve. Ráadásul, ha gyakran a mágnespofákhoz koccan, akkor az óra működése is pontatlanná válik. Arról nem is beszélve – ilyen panaszos is van –, hogyha az ellenőrzés során a tárcsán meglátják a mágnes nyomát – ti. ezzel manipulálni lehet a mérést –, azt meg is büntethetik.
Ezekkel a kifogásainkkal megkerestük magát a Démászt is, ám a szolgáltató általánosságban szakmai pontatlanságnak nevezte felvetéseinket. A Démász érdemben nem kommentálta azt az értesülésünket sem, hogy az új, immár az EU-szabványoknak is megfelelő digitális mérők általában tíz százalékkal kevesebb fogyasztást mérnek ugyanazon fogyasztónál.
| Öt évig hibásan „Egy másik esetben a fogyasztó egy kétmilliós – később 750 000 forintra módosított – villanyszámlát kapott. Az ügy kivizsgálása során kiderült, hogy a magas összeg a mérőóra öt éven át tartó hibás leolvasására vezethető vissza, ugyanis a leolvasó az óra utolsó karakterét tévesen, tizedes számként vette figyelembe. A fogyasztó így önhibáján kívül fizetett kevesebbet, mint a tényleges fogyasztása” – idéz fel egy történetet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság februári közleményében, amelyben más hasonló példa említése mellett olyan szabályokra hívja fel a figyelmet, amelyek a fogyasztók érdekeit védik. |
Terjed az áramlopás
Mindeközben az áramlopás is egyre terjed: 2011-ben kétezer, 2012-ben kétezer-ötszáz ilyen esetet regisztráltak az energiahivatal adatai szerint országos szinten. A szintén dél-alföldi Soltvadkerten például – a megyei vádhatóság szerint – nem kevesebb, mint 200 millió forintos kárt szenvedett az EDF Démász 2005 és 2008 között. A közösen tárgyalt ügyekben összesen 15 vádlottnak azért kell a közeljövőben felelnie, mert három másik cég mellett egy helyi műanyag- és csomagolóanyag-gyártással foglalkozó vállalkozásnál és hat magánszemélynél 2005-től – egy volt démászos elektroműszerész és egy volt villanyszerelő – segítettek az áramlopásban. A vádlottakat különböző mértékű és minősítésű (az elsőrendűt különösen nagy értékre, üzletszerűen elkövetett) lopással és csalással vádolja az ügyészség, és emiatt akár letöltendő börtönbüntetést is kaphatnak.
Érdeklődésünkre a dél-alföldi áramszolgáltató közölte: évente több tízezer mérőhely-ellenőrzést végez lakossági és üzleti ügyfeleinél, akár a fogyasztó bejelentésére, véletlenszerűen, de sok esetben névtelen bejelentések nyomán, és ez utóbbiak 80 (!) százalékában be is igazolódik a szabálytalan áramvételezés. Nem tudni azonban, forintban mekkora a káruk, de érzékeltetik: egy átlagos, például Izsák méretű, 6000 fős kisváros éves villamosenergia-felhasználását teszi ki. A cég most olyan rendszer kidolgozásán dolgozik, amely alkalmas a szabálytalan vételezések „láthatóvá tételére”, például megakadályozza a mérő mágneses befolyásolását, sőt, még a próbálkozást is jelzi. Az EDF Démász egyébként nem számít rá, hogy a kormányzati tízszázalékos díjcsökkentés enyhíti az áramlopások számát. Tapasztalataik szerint ugyanis az áramár és a lopások közt nincs közvetlen összefüggés.
| Toronymagasan Sokat költünk áramszámláinkra más európai országokhoz képest: amíg egy átlagos cseh háztartás a jövedelmének 5, egy német 6, egy román 10, egy lengyel pedig 16 százalékát költi energiaszámlákra, addig a magyarok 20-at – kalkulál az Energiaklub. |
