Aki – mint e cikk írója – gyermekként végignézte, hogyan épül fel Pécs Szigeti-lakótelepén a legendás 25 emeletes toronyház, hivatalos nevén a Magasház, annak szinte szívszorító látvány a girbegurba acélrudakból és vasbeton darabokból álló kupac, ami a helyén maradt (s ez már egy többhetes élmény, lehet, hogy mára azt is eltüntették).
| ||
Hosszú haldoklás után lett ez a végzete annak az épületnek, amelyet a maga idejében is csak két szóval lehetett jellemezni: teljesen felesleges. Ugyanezt elmondhatjuk lábon maradt sorstársaira, ahogy építendő utódaira is: a kizárólag ebben lakóknak és vendégeiknek fontos különleges (és természetesen e szempontból tökéletesen aszimmetrikus) kilátáson, panorámán kívül nem sok minden szól mellettük. Ellenük annál több, de mint tudjuk, erről már csak a területileg illetékes döntéshozók, építési hatóságok és beruházók döntenek. Ha végignézzük a már csak volt illetve még mindig álló, lakófunkciót ellátó, hagyományos lakásokat rejtő torony-, illetve magasházak listáját, látni fogjuk, milyen szempontok szólhattak megépítésük mellett – ezek között ritkán lehet fellelni a józan mérlegelést. Jöjjön hát a lista a legmagasabb lakóházakról – meglehet, nem teljes, de legnagyobbak tán mind benne vannak (a gigakollégiumokat, mint a 67 méter magas budapesti Schönherz –kollégiumot ezúttal nem vettük számításba).
Tiszteletbeli első helyezett, a porba dőlt pécsi listavezető
Az immár csak néhai pécsi Magasház is megér legalább egy bejegyzést 1974 és 1976 között épült, addig nem alkalmazott, úgynevezett utólagos feszítésű, avagy IMS rendszerrel, ami papíron jóval nagyobb statikai biztonságot és szeizmikus kockázat szempontjából való nagyobb megfelelést biztosított – ez aligha csak a technológia származási helyén, Jugoszláviában volt fontos.
| ||
1977-ben költöztek be az első lakók, de csak 13 évig birtokolhatták az épületet: 1990 márciusától már egy lélek sem lakott benne. Utólag már szinte lényegtelen, hol hibáztak az építési technológia adaptációja során (állítólag a betonba kevert kötésgyorsító volt a ludas), de az épületet tartó feszített vázszerkezet rozsdásodni kezdett, s ezt már nem tudták orvosolni (egykori összefoglaló cikkünk az elátkozott házról itt olvasható). Az ország egykoron legmagasabb lakóháza így lett lassan az enyészeté: a megyék közötti nemes, ambiciózus tanácselnökök, párttitkárok által forszírozott versenyt ugyan megnyerte, de a győzelem csupán pirruszi volt.
A pécsi toronyház érdekes módon a Magasház nevet viselte, pedig a maga 84 méterével nem is ebbe a kategóriába tartozott, elvégre magasháznak a 30 és 60 méter közötti épületeket nevezték, a 60 és 95 méter között már toronyház volt a titulus. Pusztán napjaink városfejlesztési terveiben és diskurzusaiban merült fel egy olyan épület terve, amely méretében már túllép ezeken a határokon (erről lásd keretes írásunkat).
No, de ha a király halott, kik maradtak utána?! (A versenyben nem játszanak az egyetemi épületek és az irodaházak, pedig például a SOTE ma is vígan álló Nagyvárad téri elméleti tömbje, az országban még álló legmagasabb panelház, még négy, más adatok szerint öt métert rá is vert a pécsi toronyházra).
2. A szolnoki toronyház
A szolnoki pályaudvar előtt álló 24 emeletes, 81 méter magas toronyház Magyarország akkor legmagasabb lakóházaként 1975-ben épült fel. Ezt a címet a következő évben a pécsi Magasház ugyan elhódította, de mint tudjuk, ez a dicsőség sem tartott sokáig: a porba taszított - konkurencia múltával megint ők az elsők. A Liszkai Károly által tervezett épület jellegzetessége, hogy a három lift csak a 22. emeletig szállítja az embert, utána a 23.-at még elérjük gyalog, s a valóságban nincs is 24. emelete. Tervezés szempontjából a szolnoki ikertestvére a korábban átadott gyöngyösinek, sőt állítólag annak építésének tapasztalatait is hasznosították.
| ||
3. Debreceni toronyház
A Petőfi téren álló, 79 méter magas épület dettó a hetvenes években épült. A deol.hu néhai hangulatos cikke szerint Pongrácz Pál, aki akkoriban a városrendezési tervezést irányította, vázolta fel elsőként a magasház ideáját, majd az ötlet kivitelezésében segítőre lelt a Debrecen tervosztályát vezető, Borbai Kálmán személyében, aki szinte saját emlékművét kívánta felállítani a sokemeletes panel újszerű alakjában. Az óriás hajlék immár harminc esztendeje hever egyedi vasbeton cölöpjein, ekképpen tanúsítva a letűnt korszak maradandóságát – legalábbis így emlékezett a tervező, Mikolás Tibor. Szomorú, de az épület az utóbbi években leginkább a fekete hírek rovatba szokott bekerülni, a nagy magasságból ugyanis szívesen vetik magukat alá az öngyilkosjelöltek: legutóbb a ház előtt álló egyik gyorsétterem teteje szakadt be egy lezuhanó férfi súlya alatt.
4. Újpalotai toronyház
A legmagasabb budapesti lakóépület a XV. kerületben, a város peremén, az újpalotai lakótelepen található: nagyjából 71 méter magas, és 18 emelettel rendelkezik. Az építészek (például a toronyházaknak külön bejegyzést szentelő blogger Koós Miklós) még ezt az épületet tartják a legtöbbre a toronyházmezőnyben formája, tömege, arányai miatt. No és a legfelső emeletén egy víztorony is található, ami méltó lezárást ad az épületnek. Az építész ugyan rosszallja, hogy az erélytelen önkormányzat hagyta, hogy a loggiák néhol beépüljenek s ezzel esztétikai értelemben tönkretette az épületet. Hozzátennénk: a látványilag szétbarmolt toronyház ugyanakkor éppen így vált a magyar buhervilág eleven emlékművévé.
6. Gyöngyösi toronyház
A szolnoki torony párja, 70 méter magas, 19+1 emeletre osztott: a hetvenes évek elején épült, 1971-ben adták át, de ma is nagy benne az élet. Heves megye legnagyobb épülete, ami valaha nyilván fontos szempont volt, mára azonban aligha érdekel bárkit is.
| ||
7. Miskolci toronyház
Természetesen Borsod-Abaúj-Zemplén megye sem lehetett meg saját toronyház nélkül: a 70 méter magas 22 emeletes toronyház ráadásul kortársait jóval megelőzve 1966 és 1968 között épült: azaz alighanem ez volt az a toronyépület-archetípus, mely utóbb utánzásra és heves versengésre ösztönözte más megyék döntéshozóit.
| ||
8. Salgótarjáni toronyház
Nem is egy épület: ikrekről van szó - a nagyobbik éppen 70 méter magas és 18 emeletes - eredetileg 20 emeletesnek indult, állítólag építés közben csökkentették le a méretét. 1970 és 1974 között épült a duó, s azóta ez Nógrád megye legmagasabb épülete. Annyit érdemes még tudni róla, hogy a két lépcsőházi üvegfal üvegtéglából készült, amit később le kellett cserélni keretbe foglalt drótbetétes hengerelt üvegre, mert a felső szinteken kitörtek az üvegtéglák: állítólag nem bírták a magasban a meleget és a szélnyomást. A kilátás biztosan parádés a környékbeli dombok, hegyek felé, s ha cinikusan akarunk fogalmazni, e két torony nem tudta elrontani a salgótarjáni városközpontnak a maga nemében egységes és egynemű tömbjét.
| ||
9. A veszprémi toronyház
A 62 méter magas, 20 emeletes épület egykoron a szent öncélúság jegyében épült, szintén a boldog emlékezetű hetvenes években – éppen úgy, mint a város egyetlen aluljárója. Az ötlet atyja,
| ||
de legalábbis lelkes forszírozója a hagyomány szerint az egykori nagy hatalmú, rettegett megyei párttitkár (de hatvanas évek elején néhány évig országos politikus: belügyminiszter, majd miniszterelnök-helyettes) Pap János lehetett. Különösképpen csúfnak vagy riasztónak nem neveznénk, de az biztos – ez szinte valamennyi sorstársáról elmondható – soha nem próbált harmonizálni, de még csak holmi párbeszédet sem folytatott a történetileg amúgy is kissé eklektikus városképpel.
10. Újszegedi toronyház
Az 54 méter magas 17 emeletes épületet 1977-ben adták át: a Temesvári körúton található épületet eredetileg több mint húszemeletesre tervezték, de kiderült, hogy annyit nem is bírna el a talaj. Ma is mind a 120 lakásában laknak, menet közben hőszigetelték, újrafestették és új lifteket is kapott. Azért, hogy képben legyünk: ez a toronyház egyáltalán nem a város legnagyobb épülete, sőt, még csak dobogón sincs. Nagyobb nála a 119 méter magas rókusi Telecom-torony, a fogadalmi templom keresztje 81 méterrel magasodik a város fölé, a Pick Szabadkai úti szárítótornya pedig 62 méteres.
| ||
| Egy mindennél nagyobb torony A főváros látképéből eddig hiányzott egy igazi felhőkarcoló – nos, a Lágymányosi-öböl mellé tervezett beruházás (BudaPart, melyről itt írtunk korábban) kapcsán kiderült, hogy a befektetők 120 méteres felhőkarcolót terveznek felhúzni itt. A XI. kerület honlapja szerint egy nyáron zajlott építészeti kerekasztal-beszélgetés résztvevői gyakorlatilag építészszakmai szempontból támogatandónak vélték egy budapesti felhőkarcoló megépítését, pont ebben a régióban. Természetesen találni ellenvéleményeket is bőven: van, aki túl otrombának és tolakodónak tartana egy ekkora épületet, éppen a Duna-parton, a budai hegyek előterében. |
