Megjátszott vagy igazi iskolai balhé került fel a világhálóra?

  • Massay-Kiss Andrea
  • 2022. január 25.

Kis-Magyarország

Egy, a tanulók készítette olyan videófelvétel került fel nemrég a legnagyobb közösségi oldalra, amely a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Zagyvarékas általános iskolájában készült. Később a világhálóra is feltett felvétel nagy visszhangot váltott ki. Az iskolavezetőség magyarázkodni kényszerült. 

A felvételen, amit azóta már töröltek, az látható, hogy egy kamasz fiút többen körbe állnak, és egy szemetesvödörbe kényszerítik, partvissal ütik, majd valaki az arca felé lendíti a lábát. Mindeközben a háttérből az egész felvétel alatt nevetés hallatszik. A Tegyünk Együtt Zagyvarékasért nevű csoport Facebook-oldalán az iskola közleményt adott ki, amely szerint sajnálják, hogy féligazságok kerültek ki az internetre; a videózásra maga a gyerek kérte meg társait, s azt is tudta, hogy ez felkerül egy zárt csoportba.

A történteket kivizsgálták, és beszéltek a gyermeket nevelő nagyszülőkkel is, akik akkor bírálták, ahogy az iskola kezelte az ügyet. A felháborodott helyi hozzászólók szerint viszont az iskola közleményében szereplő állítások nem igazak. Mint írták: „minek vannak a tanárok, ha nem figyelnek a gyerekre”. A hozzászólók zöme ezzel értett egyet, és úgy érezte, hogy az általános iskola a legkiszolgáltatottabb tanulóval viteti el a balhét. Más úgy gondolta, nem igaz, hogy „csak Rékason van ilyen probléma, a tanárok kezében kevés lehetőség van”.

Az intézmény vezetője Polónyi László azt mondta a Narancs.hu-nak, hogy a videó egy szerencsétlen véletlen folytán került ki a világhálóra. Az addig zárt csoportban megosztott felvételt a bántalmazott kamasz nagymamája vette észre és tette nyilvánossá, akciója előtt az iskola vezetősége értetlenül áll. Az igazgató a felvétel körülményeiről azt nyilatkozta: „16 kamera működik az iskolánkban a folyosókon, ezeken látszik, hogy volt felügyelő tanár, és az is, hogy a tanulók tőle takarásban készítették a videót.”  Azt is kijelentette, a kamerák felvételei arról tanúskodnak, hogy

megjátszott volt a bántalmazás.

„A kamerák felvételeinek megtekintése alapján jól látható, hogy a benne szereplők előre megbeszélték, egyeztették, hogy kinek és milyen szerepe lesz a videofelvétel során, így a »bántalmazás« megjátszott volt. A videón szereplő gyermek még azt is kikötötte, hogy ki videózhat”- magyarázta lapunknak az igazgató.

„A videofilm egyik szereplője sajátos nevelési igényű (SNI) tanuló” – mondta Polónyi László arról a gyerekről, akit a felvételen megaláznak. „Társai figyelmét, népszerűségét sokszor úgy szeretné elérni, kivívni, hogy nem megengedhető magatartást tanúsít, ilyen helyzetekbe beleegyezik, és tevékenyen részt is vesz” – folytatta az iskolaigazgató.

Egy korábbi cikkünkben - ami egy székesfehérvári esetet dolgoz fel - már foglalkoztunk a sajátos nevelési igényű gyermekekkel. A jelenlegi definíció szerint sajátos nevelési igényű gyermek az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

A szakvéleményt készítő bizottság jellemzően pszichológusokból, logopédusokból, gyógypedagógusokból és egyéb fejlesztőpedagógusokból áll. A szakvélemény tartalmazza azt is, hogy a gyermek iskolába járással teljesíti tanulmányait vagy sem, illetve azt, hogy integrálható-e közösségbe.

Néhány zagyvarékasi szülő azonban nehezményezi, hogy mindig ez a gyermek a tüske az iskolavezetés szemében. Kommentjeikben védelmükbe vették a diákot. Az igazgató elmondta, a gyerekkel mindennapos problémák vannak; iskolapszichológusuk ugyan nincs, de heti rendszerességgel jár az intézménybe gyógypedagógus. Polónyi László hozzátette, az iskola kiemelten fontosnak tartja a mindennapokban jelentkező deviáns magatartásformák, viselkedési problémák kezelését.

A történet túlmutat azon, hogy kamu-e a bántalmazási videó vagy sem. Az SNI-s gyerekek sokszor mindennapos kihívások elé állítják a tantestületet, és azoknak is csorbulnak a jogai, akik egy iskolában nyugodt körülmények között szeretnének tanulni. Számos esetben viszont az SNI-s gyerekek a leginkább vesztesek, sőt olykor bűnbakok.

Egy lapunknak név nélkül nyilatkozó, másik intézményben oktató pedagógus elmesélte, sokszor nehéz, időnként drámai helyzetekkel is szembe kerülnek a tanárok, amire az esetek nagy többségében nincsenek felkészülve. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei eset kapcsán a segítség lehetőségeiről érdeklődtünk és a szolnoki Liget úti Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményt kerestük kérdéseinkkel. Ám elhárították a nyilatkozatot.

Megszólaltattunk ugyanakkor egy - szintén névtelenséget kérő -, korábban iskolapszichológusként is dolgozó szakembert. „Egyetértek azzal, hogy egy pedagógus ezekre a helyzetekre nincs felkészítve. Sok olyan SNI-s gyermek van, aki súlyos pszichiátriai és nem pszichológiai problémával küzd. Az alap iskolapszichológiai ellátás nem terjed ki az SNI-s gyermekek ellátására, és persze az sem biztos, hogy iskolapszichológus rendelkezésre áll egyáltalán az adott iskolában. Az SNI-s gyermekeknek külön szakembereket kellene biztosítani.

A szakember szerint egy képzett pedagógus egy kisebb létszámú osztályban, maximum 20 fővel képes lehet arra, hogy integráljon két SNI-s gyermeket. „Ez persze az adott gyermekek »problematikáján« is múlik, így nem minden esetben igaz. A problémák nagy részét természetesen otthonról, a családból vagy a meg nem levő családból hozzák a gyerekek. Sokféle lelki jelenség állhat egy-egy tünet mögött”.

Időközben a videófelvétel, az iskolai közlemény és a hozzászólások eltűntek a világhálóról. Törölték mindegyiket.

(Címlapképünk illusztráció)

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.